Bőripari Dolgozó, 1965 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1965-01-01 / 1. szám
Közelebb kerülni a világszínvonalhoz (Folytatás az 1. oldalról) — elsősorban felsőbőrben — az év második felében következik be. Ezért az első félévben részben az importból, részben a készletből fedezi az igényeket. Viszont az is tény, hogy a készletek minimálisak, és csak a leggondosabb gazdálkodás és előrelátás mellett lehet leküzdeni a helyenként jelentkező átmeneti zavarokat. A beszámoló ezután vállalatokra vonatkozóan elemezte a tennivalókat, majd kitért arra, hogy a választék bővítése érdekében fokozottabb ütemben kell áttérni a bérpótló anyagok alkalmazására. A műfelsőbőrből készült cipőket úgy kell előállítani, hogy azok egészségügyi hátránnyal ne járjanak, kell a következményeket, legyen az egyszerű dolgozó, vagy bármilyen beosztású vezető. A beszámoló végezetül nyomatékosan aláhúzta, hogy a múlt évi eredményekben nagy részük van a dolgozóknak, a szakszervezeti aktivistáknak és a gazdasági vezetőknek egyaránt. Minden elismerés és dicséret megilleti az iparág összes dolgozóját. Az 1965-ös feladatok nagyok, azonban fegyelmezett munkával, alapos műszaki előkészítéssel teljesíteni lehet azokat. Arányváltozások, nagy műszaki feladatok A bőripar termelésének összetételében jelentős arányváltozások következnek be. A keménybőr termelése 385 tonnával csökken, az összes puhabőr termelés viszont 120 000 m2-rel növekszik. A Bőripari Vállalatnak olyan típusú magas minőségű bőrféleségek gyártását kell egoldania, amit a viszonylag pengébb minőségű nyersbőrfajtaságokból kell gondosan kiválogatni. Változást jelent az is, hogy a virusbőr igények csökkenése miatt tervszerűen át kell alakítani a termelő kapacitást krómos bőr gyártására. Feladat az is, hogy megoldják a speciális vulkanizálható felsőbőr gyártását, a direkt vulkanizált felsőbőr biztosítása céljából. Fontos tennivalók A Bőripari Vállalatnál a fokozottabb feladat megoldása érdekében szorgalmazni kell a 3-as számú gyáregység rekonstrukciós munkáinak határidőre történő befejezését. A Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalatnál az exporttáinvalók megkívánják, hogy a gazdaságosság érdekében javítsák a rád bőrkikészítés és konfekcionálás technológiáját. A Kesztyűgyárnak elsősorban a szabászati és varrodai kapacitást kell a jobb kihasználás szempontjából megszervezni. A Rákospalotai Bőr-, és Anyagfeldolgozó V. feladata elsősorban a bőrdíszmű-áru minőségének javítása, a magasabb értékű exportcikkek gyártása. Tőlük várja a cipőipar a kifogástalan minőségű műanyag-sarkok legyártását is. Az 1965. évi feladatok között szerepel a termékek minőségének javítása minden iparágban. A minőségi mortók javítását szolgálja, hogy a csökkentett mennyiségű exportot jobb minőségben kell előállítani, hogy a devizabevétel ne csökkenjen. Ennek érdekében a termékek esztétikai és műszaki minőségét javító intézkedésekre van szükség. Ilyen pl. a vízállóság növelése, a kikészítés technológia fejlesztése, a műszállal erősített textilbélések alkalmazása, kétbőségű cipók termelése, stb. A szakszervezeti bizottságok feladata, hogy ellenőrizzék a termelés folyamatos ütemességének a biztosítását. Nem szabad tűrni, hogy külső, vagy belső szervezetlenségből adódóan a futószalagok sebessége a műszaki normától és üzemidőtől eltérően esetenként 300—400 páros, máskor pedig 1300—1400 páros sebességgel menjen, a 800—900 pár helyett. Azokban az üzemekben, ahol technológiai változásokra kerül sor, ott előre tanácskozzanak a dolgozókkal, kérjék ki véleményüket, mert csak így biztosítható az átmenet folyamatossága. Termelékenység A beszámoló részletesen elemezte a feladatok között a termelékenység növelését, a költségek csökkenését. A tennivalókat jól érzékelteti néhány számadat. Termelő munkásonként elért napi mennyiség nálunk 4,4—4,6 pár cipő. Ezt figyelembe véve az NDK-ban 6 vár, az NSZK-ban 6,5 pár, Csehszlovákiában 6,8 pár, az USA-ban 9,8 pár. Célszerű alapos vizsgálat tárgyává tenni a vállalatok norma helyzetét elsősorban ebből a szempontból, hogy a szervezetlenségből származó veszteségidőket megfelelő munkatanulmányok alapyán felszámolják. A 22-es rendelet végrehajtása nem kampányfeladat, hanem azt naprólnapra figyelemmel kell kísérő cipőiparban 30%-kal csökkent, de a bőriparban 10%-kal nőtt a túlóra. A múlt évben túlórapótlék címén közel 2 millió forintot fizettünk ki, amely összeg 1965-ös évre 0,9%-os átlagbér fejlesztést kaptak az iparágak, amely a cipőiparban 6 fillért, a bőr-, és szőrmekikészítőiparban 7 fillért jelent. A vállalatoknál a biztosított átlagbér növekedési összeget a termelékenység, illetve a teljesítmény százalékok emelkedésének fedezetére kell felhasználni. Az alkalmazotti állománycsoportban a minisztérium jaa szakszervezeti bizottságoknak továbbra is fontos feladata, a dolgozók ügyesbajos problémáinak az intézése. Ugyanekkor nem feledkezhetnek meg a termelés gazdaságos segítésének a fontosságáról sem. Ezt azonban eredményesen csak úgy lehet végrehajtani, ha munni. Ugyanakkor keresni kell az ösztönző bérrendszereket és fokozni a teljesítménybérben dolgozók arányát. Munkatanulmányok készítésével tárják fel a veszteségidőket és csak azután lehet nyugodt, kapkodásmentes, hathatós intézkedést bármelyik vállalatnál, vagy gyáregységben végrehajtani. A munkaügyi feladatok végrehajtása nagy és felelősségteljes feladatot ró a szakszervezeti szervekre. 1965-ben el kell érni, hogy a szakszervezeti intéző bizottságok, ill. a szakszervezeti bizottságok beleegyezése nélkül, egyetlen olyan intézkedés se kerüljön végrehajtásra, amely a dolgozók keresetét érinti, növeli a termelés költségeit. Az állásidők 80%-os kifizetése és a túlórapótlékok nyilvánvalóan kedvezőtlenül hatnak az önköltségre és ez mindenképpen károsanuár 1-vel nem adott ki bérfejlesztést. Azonban a 0,5%-os átlagkereset emelést alapos vizsgálatok elvégzése után a későbbiekben látszik célszerűnek felosztani. Mivel január 1-én a kapott összeget nem használják fel, egyáltalán nem jelent hátrányt, mivel abszolút mértékben az éves bérfejlesztést fogjuk az emelésre felhasználni. Mánk középpontjában mindig a dolgozó ember áll, aprócseprő gondjaival, bajaival, örömeivel együtt. Azt is világosan látni kell, hogy a jövőben sokkal fegyelmezettebben, nagyobb felelősséggel kell dolgozni, mint eddig. Aki pedig a fegyelmet megsérti, annak vállalnta Túlórák Bérfejlesztés Érdekképviselet Hozzászólások Kálmán Sándor szb-titkár. Díszműbőrgyár: a Bőripari Vállalat a sok nehézség ellenére is becsülettel helytállt. A látszat, a hatnapos nyereség után ítélve, olyan, mintha gyengén dolgoztak volna. A valóság viszont az, hogy sok minőségjavító intézkedést vezettek be, amely többletmunkát jelentett. Az 1965. évi feladatok komoly erőfeszítést követelnek. Szentgyörgyi Ferenc Minőségi Cipőgyár: a bőr- és a műsarokhiány gyakran akadályozta a termelést, azonban ennek ellenére sikerült leküzdeni a nehézségeket és jut nyereség bőven a borítékba. Öntudatban és a munkában való helytállásban sokat fejlődtek a dolgozók. Takács Józsefné tűzőnő, Tisza Cipőgyár: abban, hogy a vállalat ilyen eredményesen dolgozott, nagy részük van a brigádoknak. Jelenleg 100 brigád vetélkedik és közülük sokan elnyerték a szocialista kitüntetést. A szakszervezeti aktivisták és a brigádvezetők gyakran tanácskoznak az előttük álló feladatokról. A felszabadulási emlékverseny-felajánlásokat az éves terv célkitűzéseire tették. Andorkó Sámuel bér- és termelési felelős Duna Cipőgyár: a nyereségrészesedés jó hangulatot szül a vállalatnál. Éveken át nem volt felosztható nyereség, de ez évben a brigádok lendülete magával ragadta a dolgozókat. 97 brigád közül 35-en már elnyerték a szocialista címet. A brigádtagok megérdemlik, hogy a gazdasági vezetők is jobban értékeljék szorgalmukat. Fischer József szb-titkár, Bőripari Vállalat: ha a Bőripari Vállalat eredményei nem is olyan jók, azonban a minőségjavító intézkedésük realizálódik a cipő- és a konfekcióipar gazdasági mutatóinak kedvező alakulásában is. Az első negyedévi tervet is ütemesen akarják teljesíteni, azonban nehézségeket okoz a nyersbőrellátás. Brauner Ferencné szb-titkár Rákospalotai Bőr-, és Műanyagfeldolgozó V.: sok tekintetben elértük a világszínvonalat, és ezért is fontos a jó szakemberek külföldi tapasztalatcseréje. Alaposan vizsgálják meg, hogy kiket küldenek külföldi tanulmányútra. A munkafegyelem szorosan öszszefügg az anyagellátással és a folyamatos munka biztosításával. Szóvá tette azt is, hogy a vállalatok képviselői gyakran nem megengedhető hangon tárgyalnak egymással. Harran József szb-titkár Pécsi Bőrgyár: minden alkalmat megragadnak arra, hogy a külföldi módszereket tanulmányozzák. Az üzemükben járt osztrák és a német vendégek elmondották, hogy náluk a munka intenzitása nagyobb és a magyar bőripari munkások kényelmesebben végezhetik munkájukat. Sok még a vállalatoknál a liberalizmus és az elnézés. Vámos Géza Bőripari Vállalat: úgy látja, hogy a cipőgyárakban nagyon sok készlet halmozódott fel, amit a múlt évben kimazsoláztak. Kovács József osztályvezető Alföldi Cipőgyár: sokat javult a cipőgyári gazdasági és mozgalmi vezetők munkája. Szóvátette azt is, hogy nálunk a műanyagfelhasználás alacsonyabb szinten áll, mint külföldön. Akikben bíznak a kesztyűgyárnak SZLIPCSEVICS JÁNOS öt éve mondhatja magát szabásznak. A szakmát a pécsi kesztyűgyárban sajátította el. Olyan mesterek tanították, hogy hamarosan hasznát tudta venni tudásának. A szabászaton korán felfigyeltek a szorgalmas, tehetséges, ügyeskezű munkásra. De nemcsak a szakmában szerzett becsületet és nemcsak munkája után tisztelték társai. A mozgalomban is rövid idő alatt elévülhetetlen érdemeket szerzett. Négy évvel ezelőtt ezért fordult a figyelem Szlipcsevics Jánosra, amikor a szabászaton bizalmit választottak. Tizenhét dolgozótársának ügyes-bajos dolgát intézi azóta is nagy buzgalommal. Az emberekkel sok a gond, az élet is nap mint nap felvet problémákat. Nehéz a bizalmi poszton helytállni. Itt van például a termelés. A szabászok évekig nappa bőrökkel dolgoztak, most a terv úgy kívánja, hogy sertésbőrt dolgozzanak fel. Nehéz boldogulni a rossz minőségű anyaggal. A bizalminak naponta el kellett járnia, művezetőnél, raktárban, hogy javuljon az anyagellátás. Nem kis baj ez. A dolgozók keresete ugyanis 200—300 forinttal csökkent. Végül aztán sikerült jobb bőrökre szert tenni. Javult a minőség, az emberek is nagyobb kedvvel dolgoztak. A számításukat éppen úgy megtalálják, mint régen. A bizalmi nem járt hiába. De egy másik kötelesség is arra serkentette, hogy sürgősen intézkedjen. Szlipcsevics szaktárs tagja a Gagarin szocialista brigádnak, amely tavaly nyerte el a kitüntető címet. A bizalmi is sokat tett annak érdekében, hogy a kollektíva mindenkor jó munkát végezzen. Meg is lett az eredménye, mert nem rég a brigád három tagját Kiváló Dolgozó oklevéllel és jelvénnyel tüntették ki. A munkaverseny során a brigád teljesítménye húsz százalékkal emelkedett. A minőségi követelményeknek is eleget tettek. Többen kaptak ezért prémiumot. A bizalmi feladata azonban megoszlik. Néha akad személyes problémája a kollektíva tagjainak, így volt ez Pénzár Mihály esetében, aki arra kérte a bizalmit, hogy segítsen iskolai tanulmányának folytatásában. Pénzár szaktársnak a műszakbeosztása nem egyezett a tanítási idő kezdetével. Szlipcsevics szaktárs elintézte, hogy brigádtagja arra a telephelyre kerüljön, ahol biztosítható számára az állandó délelőtti beosztás. VESZTERGOMBI GIZELLA a varrodában bizalmi. Az elfoglalt emberek közé tartozik, mert iskolába jár. A munkája sem könnyű, mégis szívesen és örömmel tesz eleget ennek a fontos szakszervezeti megbízásnak. Tizenkilenc fős csoportja két alkalommal választotta újra a derék bizalmit. Fiatal kora ellenére gyakran felkeresik családi gondjaival idősebb dolgozótársai, így például Hirt Istvánné, akinek nem rég hunyt el édesapja. Katlcs Györgyné hosszú ideig beteg volt. Mindkét dolgozónak kijárta a segélyt. De van, amikor sokkal "népszerűtlenebb" feladatra kell vállalkoznia. Legutóbb például a tagdíjakat rendezték. Kiderült, hogy a dolgozók többségének a szokott 10—13 forint helyett 15—17 forintot kell fizetnie. Az emberek nem szívesen nyúlnak zsebükbe, még akkor sem, ha a tagdíjemelkedést fizetésük gyarapodása okozza. Vesztergombi Gizellának türelmes, nevelőmunkájára is szükség volt, hogy ne legyen a varrodában tagdíjelmaradás. Nincs is. De, ha kell, akkor harcosan kiáll a dolgozók jogos követeléséért. Nemrég társai azzal fordultak a bizalmihoz, hogy az ujjközbevarrásért aránytalanul kevés bért kapnak. A bizalmi normarendezést kért. Az időmérők nyomban lemérték az eltöltött időt és azóta megállapították már a helyes bért. Az elégedetlenségnek nyoma sincs a varrodában. A bizalmi megtette kötelességét. Az emberek tisztelik is ezért Vesztergombi Gizellát. Szlipcsevics János Vesztergombi Gizella KIALLITAS A Bőripari Dolgozók Szakszervezete és a TANNIMPEX Külkereskedelmi Vállalat közös rendezésében január 26-a és 29-e között kiállítás nyílik a szakszervezet székházában (Bp., VI. ker, Bajza u. 24.). A kiállításon bemutatják a külföld legmodernebb bőr-, és cipőtermékeit. A kiállítást a fent jelzett napokon du. 15 órától 18 óráig tekinthetik meg az üzemek dolgozói. Plasztifc-ittalp KOMBINÁLT plasztikbőrtalp Amerikai szabadalom alapján műanyagtalpakra bőrből végig és féltalpakat, sarokfoltokat, vagy talprészeket dolgoznak be. A bőrtalpakat a formából kiálló 2—3 hegybe nyomják be, hogy azok ne csúszhassanak el. Biztató kezdés Jól indult az új év a Szegedi Szőrmében Az 1964-es év teljes termelési tervét 101,5 százalékra teljesítette a Pannónia Szőrmeárugyár szegedi gyáregysége. Ezen belül december 24-ig terven felül 600 irhakabátot küldtek még exportra. Az éves terv teljesítése mellett nagy gondot fordítottak az 1965. évi feladatokra való felkészülésre is. Ennek a jegyében készültek már az intézkedések, s ennek figyelembevételével állították össze a műszaki intézkedési tervet is, a technológiai változtatásokat és a szervezeti módosításokat. Az első negyedévi terv, s ezen belül a januári hónapi, már dekádokra lebontva, az üzemrészekben van, hogy mindjárt az indulásnál ismerjék a dolgozók a feladataikat — mondja Nyáry Mihály igazgató. — Az egész évi terv ismertetésére a közeljövőben megtartandó termelési tanácskozáson kerül sor. Úgy érzem, a megfelelő előkészítés sikerrel járt, mert az átállás sikerült, s ma már ismét fellendülés tapasztalható a termelésben. Jelenleg még gondot okoz a munkaerő-----főként szabószakmunkás — hiány. Ebben a hónapban még ezt is rendezni akarjuk, hogy ez se zavarja a termelést. — Az 1965. évi terv jelzései alapján az idén körülbelül azonos szinten kell dolgozni, mint az elmúlt esztendőben — folytatja az igazgató. — A terven belül azonban lesznek változások, így például 2,3 százalékkal kell növelni a termelékenységet az 1964. évihez viszonyítva. Emelkedik az export terv is körülbelül 15 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy az irhatermelésünk 50 százaléka exportra megy. Az új esztendei termelési tanácskozáson nemcsak az idei tervet ismertetik meg a dolgozókkal, hanem beszámolnak a múlt év sikeres befejezéséről is. Egyben itt tárgyalnak majd az idei versenymozgalomról. A tervszámok reális értékelése alapján jó eredmények várhatók a munkaverseny-mozgalomtól is — elsősorban az anyagmegtakarítás, termelékenység terén — az idei esztendőben. Fején kék svájci sapka. Orrán sötétkeretes szemüveg. Ujjatlan pulóvere látatni engedi csupasz karját. Vastag erek borítják széles kezefejét. Óriás tenyerében szinte eltűnik a kaptafa. Aki nem ismerős a Tisza Cipőgyár debreceni gyárában az könnyen elmegy mellette. Nincs aki felhívja a figyelmet Varjú Lajosra, az alfakor pogácsázójára. Gulyás István művezető is csak annyit tud róla mondani — derék, szorgalmas ember. Nincs vele soha baj, pontosan lelkiismeretesen végzi feladatát. De ebben a néhány szavas megjegyzésben benne van az is, hogy Varjú szaktárs soha nem volt hivalkodó, nem kérkedett ügyességével. Sőt gazdag tudását szerényen, tanító módján osztotta meg a fiatalokkal. Ha tanítványai sikert értek el nem kürtölte világgá, hogy az elért eredményük az ő érdeme. Megértő mosollyal nyugtázta mindig mások kiugró teljesítményét. Még akkor is ezt tette, amikor részese lehetett volna a dicsőségnek. Az aljakörön az egyik legmegbízhatóbb ember. Keze alól még soha nem került ki selejtes munka. A mennyiségi követelményeknek is mindenkor eleget tesz. S ez talán nem is olyan különös Ezt sokan elmondhatják magukról a gyárban De azt már kevesen, hogy huszonöt éve dolgoznak a szakmában. A több mint két évtized alatt Varjú Lajos szerény magatartásával, páratlan szorgalmával szerzett becsületet, a szerénység példaképe lehet. Mert akadnak dolgozók akik dicsekvők és nagy mellénnyel járnak a gyárban. Huszonöt év hosszú idő. S a vállalat vezetői nem feledkeztek meg Varjú Lajosról a Szakma Kiváló Dolgozója kitüntetéssel jutalmazták meg. Mi viszont ezzel a néhány sorral köszönjük meg Varjú szaktársnak a szakszervezeti teendők ellátásában szorgalmát, lelkesedését. S ha jubileumának napját nem is jegyzik fel a naptárban, azért nem árt megemlékezni értékes munkásságáról.