Bőripari Dolgozó, 1970 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1970-06-01 / 6. szám
XVII. évfolyam 6. számára 50 fillér 1970. JÚNIUS Nem ért véget a felszabadulási verseny a BIV 5-ös gyáregységében Nem ért véget a felszabadulási munkaverseny, hanem fokozatosan és erőteljesen folytatódik, átmegy az MSZMP X. kongresszusa tiszteletére zajló új folyamatba. Így van ez a Bőripari Vállalat 5. sz. gyáregységében, a Finom bőrök gyárában is. Farkas Gyula kereskedelmi osztályvezető, versenyfelelős így kezdi erről adott tájékoztatóját: — Gyárunkban az 1970. évre tett felajánlások végrehajtásában valóban egybe ötvöződik a felszabadulás gondolata, és mindaz, amely már most is, a második félévben sorra kerülő pártkongresszus irányába mutat. E két nagy gondolat jegyében születtek meg dolgozóink vállalásai 1970-re a minőség, a fajlagosság, az anyagtakarékosság, a termelékenység és a hasítás ágazataiban. — Hogyan jöttek létre a felajánlások? Milyen mértékben kellett szervezni, szorgalmazni az embereknél? — Csak amennyit az ügy legegyszerűbb szervezeti és adminisztratív lebonyolítása megkívánt. Nyilvánvaló, hogy közösen meg kellett beszélni, hogy milyen többletet vállalnak és erre a termelési tanácskozások meg a brigádértekezletek nálunk is a legcélravezetőbbeknek bizonyultak. Aztán volt egy vezetői értekezlet és egy műszaki konferencia. Végeredményben ezen az úton született meg a mi kis gyárunkat tekintve jelentős összegű, 2 millió 174 ezer forintos felajánlás és a műszaki brigádnak mintegy 900 ezer forintos vállalása. — Mit jelent gyárukban ez a szervezet, hogy műszaki brigád? — Ahogyan fizikai szaktársainknak vannak brigádjaik, ugyanúgy alakult nálunk is az üzemmérnökökből, technikusokból és művezetőkből álló 20—22 fős brigád, akiknek közös feladataik vannak például a műszaki fejlesztés, új termékek bevezetése, esztétikaiküllem, vagy például állandó segítség a fizikai dolgozóknak. Vállalásaik is erre irányultak. Vannak-e adataik, értékelésük arról, hogy hol tartanak eddig az éves felajánlás teljesítésében? — Pontosan tudjuk, hogy hol tartunk. Az első negyedévre eső arányos részt az 543 500 forintot például 7100 forinttal teljesítettük túl. Ezt onnan tudjuk, hogy a felajánlás minden egyes pontját tételesen forintban is értékeltük. Ebből kiderült, hogy például az anyagtakarékosságban szükséges negyedévi 50 ezer forinttal szemben 100 ezer forintot értünk el. NSZK-beli és olasz festékeket ugyanis a célnak ugyanúgy megfelelő NDK és csehszlovák festékekkel helyettesítettünk, aztán alkalmaztunk, helyesebben munkatársaink alkalmaztak a juhbélés cseres technikájában is gazdaságosabb vegyianyag-helyettesítést. Hasonló a helyzet a termelékenység területén, ahol az éves viszonylatban előirányzott 229 000 forint negyedévi mintegy 57 ezer forintos részével szemben 103 800 forintot értek el dolgozóink, új vákuumgép beállításával. Ha minden tételnél ilyen jelentős lett volna a teljesítés, akkor nagyon magas negyedévi túlteljesítést érhettünk volna el, de ahogyan ez már lenni szokott, az egyes ágazatokban elért túlteljesítések pótolták azt, ami más ágazatokban lemaradás volt. Végeredményben azonban az összkép jó. — Milyen szerepe van a túlteljesítésben a szocialista brigádmozgalomnak ? — Nagyon nagy a szerepe. Nemcsak mert dolgozóink több mint 70 százaléka a szocialista címért versenyző, vagy a címet elnyert közel 20 brigádban dolgozik, hanem mert e versenyben részt vevő brigádok érik el a legjobb mennyiségi és minőségi eredményeket. Különösen figyelemre méltó, hogy a brigádvállalások következtében nagyon sokat javult az utóbbi időben a munkafegyelem. Lényegesen csökkent a késések és az igazolatlan mulasztások száma. A brigádoknál tulajdonképpen féléves értékelés van, de legtöbbjüknél negyedév elteltével is mérlegelik, megnézik, hogy hol tartanak vállalásaik teljesítésével. Nem gondoltak arra, hogy a jó brigádok együtt, esetleg versenybe indulhatnának szocialista üzemrész, vagy szocialista gyáregység címért? — Valóban felmerült ez a kérdés, tárgyaltak is róla dolgozóink, még a vezetői értekezleten és a műszaki konferencián is szóba került. Végül azonban abban állapodtunk meg, hogy még tovább kell fejleszteni és érlelni a brigádmozgalmat, és csak azután gondolhatunk nagyobb egységek közös szocialista versenyére, illetve közös cím elnyerésére. Ennek a véleménynek a kialakításában egyébként a szakszervezeti bizottság végső szava mondta ki a helyes álláspontot. A szakszervezeti bizottságnak nálunk igen nagy a tekintélye. Van persze amin még ez a jól dolgozó SZB sem tud segíteni. — Például? — Nem kell messzire menni, csak az udvarba, és ott körülnézni. Állványerdő foglalja le a területet, jelzi, hogy építővállalat dolgozik gyárunkban. Ez még nem lenne baj, hiszen másutt is dolgoznak építőipari vállalatok és a fejlesztés érdekében ezt ki lehet és ki kell bírni. A probléma azonban az, hogy a munkáik mértéktelenül elhúzódnak. Volt például olyan munkarész, amelyet már megcsináltak, és akkor sütötték ki, hogy a tartóoszlopok nem elég stabilak. Újra csinálták őket. Ilyen körülmények között persze nem lehet lakkot-boxot gyártani. El lehet képzelni, hogy a por és a rendetlenség mennyire rontja a minőséget. Aztán a transzportmunka is nagyon drága. p. v. Hetek óta tombol az ár megállás nélkül, szinte emberfeletti módon folyik a védekezés. Emberek tízezrei éjt nappallá téve, esőben, sárban, szélben, sokszor napokig nem hunyják le szemüket. Elismeréssel kell szólnunk fegyveres alakulataink fiatal katonáiról és a hazánkban tartózkodó szovjet katonai egységek fáradhatatlan helytállásáról. Nap mint nap olvashatjuk a sajtóból, hallottuk a rádióból, és meggyőződhettünk a televízió híradásából, hogy milyen hatalmas erőfeszítés szükséges a szörnyű, pusztító ár megfékezéséhez Még él emlékezetünkben az 1965-ös árvíz pusztítása, de a jelenlegi még az 1932-ben mért legmagasabb vízszintet is túlhaladta. Éppen ezért nagy anyagi és technikai bázis mozgósítására volt szükség a katasztrófa elhárítására. A párt és kormány vezetőinek irányításával, az ország népének összefogásával végül is sikerült sok helyen visszaszorítani az árhullámot. Bebizonyosodott, hogy az ember egymagában nem képes arra, amit összefogva, közös erővel azonban megvalósíthat. A baj: a megpróbáltatás egybeforrasztotta népünket, mely erőt ad ahhoz, hogy a sebeket mihamarabb begyógyítsuk, eltüntessük. Mert bármekkora is volt a technikai erők mozgósítása, bármilyen önfeláldozó volt a hősi küzdelem, sok helyütt szörnyű pusztítást vitt végbe az árvíz. Hiszen, mint ismeretes, több tízezer hold földet öntött el a víz, és sok családi otthon lett a víz martaléka. Ott, ahol már visszatérhettek a családok volt otthonukba, sok helyen csak romhalmazt találtak. Ezekkel a bajba jutott emberekkel érez most az egész ország népe. Mint ahogy a gátakon közös erővel folyt a küzdelem, ugyanolyan közös akarattal igyekeznek üzemeink dolgozói segíteni a bajba jutottakon felajánlott forintjaikkal. A Szakszervezetek Országos Tanácsának felhívása alapján szakszervezetünk elnöksége megtárgyalta az árvízkárosultak megsegítéséhez szükséges feladatokat. Az elnökség gyorssegélyként 50 ezer Ft-ot adományozott, és felhívta az üzemi szakszervezeti bizottságok figyelmét a bajba jutottak megsegítésére. A felhívás üzemeinkben megértésre talált, amit bizonyít az a néhány példa, amit a sok közül kiragadtunk. Sokan megszakították szabadságukat, hogy részt vegyenek az árvízkárosultak javára felajánlott műszakban. Ezenkívül a gyár vezetősége tízezer forint értékű ágyneműt (paplan, huzat stb.) adományozott. Gödi képek Kegyelettel őrizzük mindazon helyet, ahol szaktársaink és elvtársaink a Horthy-elnyomás idején csak titokban találkozhattak. A hagyományokhoz híven az idén is sor került a gödi bőrös üdülőben a munkásmozgalmi emlékmű megkoszorúzására. A koszorúzáson ünnepi beszédet mond Turzó László, szakszervezetünk főtitkára. Duna cipőgyár A gazdasági és mozgalmi vezetés 400 pár cipőt, 12 sátrat, 20 meleg takarót és 40 szalmazsákot adományozott a mátészalkai tanácsnak, amelyet Andorkó Sámuel szakszervezeti aktivista május 28-án személyesen adott át. Ezzel egy időben a dolgozók kezdeményezésére gyűjtést indítottak, így 140 000 forintot juttatnak el az illetékes szervekhez. Jó példával jártak elöl a szocialista brigádok és a tűzödei részleg. Egyes üzemrészek dolgozói munkára jelentkeztek, mert tudják, hogy szükség van a munkáskezekre. Néhány dolgozó jelentkezett újjáépítő munkára szabadsága terhére. A szakszervezet vállalta, hogy elintézi, hogy soron kívül megkapják a kért szabadságot. Bőripari V. 3. sz. gyáregység A dolgozók megelőzték a központi intézkedést, és saját maguk szervezték a gyűjtést. Pannónia Szőrmekikészítő V. A dolgozók valósággal megostromolták a szakszervezeti bizottságot, számtalan ember 10—12 órát ajánlott fel. A energiatelepen levő Kandó Kálmán és Bánki Donát szocialista brigád vállalta, hogy az árvízkárosultak megsegítésére, 20 fővel, néhány házban elvégzik a villanyszerelési munkálatokat. Díszműbőrgyár A szakszervezeti bizalmiak és brigádvezetők kezdeményezésére indult meg a gyűjtés. Különösen jó példával járt elöl a Gazda-brigád. A vállalat dolgozói kb. 30 ezer Ft-tal járultak az akcióhoz. Pannónia Szőrme szegedi gyáregység A szőrme és textilszabászati részleg dolgozói voltak az elsők, akik röpgyűlésen ajánlották fel segítségüket az árvízkárosultak részére. Szinte egy emberként adták át az egynapi keresetüknek megfelelő bért.