Bőripari Dolgozó, 1972 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1972-01-01 / 1. szám

A Minőségi Cipőgyár IV. ötéves tervének két­kitűzése: Stabilizálni a minőséget, növelni a termelést Egyetértünk a brigavezetői tanácskozáson elhangzott ki­jelentéssel: a Minőségi Cipő­gyár a cipőipar fejlődésében kiemelkedő szerepet tölt be. A tényként elemzett kijelentés konzekvenciáinak felelőségtel­jes tudatában állították össze a dogozók széles körű bevo­násával a gyár IV. ötéves ter­vét, figyelembe véve azokat a körülményeket, amelyek komoly hibák elkövetéséhez vezettek és amelyek kiküszö­bölése most az első legfonto­sabb feladatok közé tartozik. Mielőtt az ötéves terv rész­leteibe bocsátkoznánk, hall­gassuk meg Zóber Miklós fő­mérnököt, mit mond ezzel kapcsolatban. — Az utóbbi években, az igények arányában olyan di­namikus fejlődési ütemet dik­tált a gyár vezetősége, hogy­­ a lázas munka közben nem figyeltünk kellő szigorral az üzemi hibákra. A piac felvett minden mennyiséget, az óriá­si keresletben elnézőbbek vol­tak a minőséggel szemben, a mennyiség mellett háttérbe került a minőség. Úgy annyi­ra, hogy a bőrök nem kellő szigorú átvétele mellett a ci­pők kidolgozása körül is sok hanyagság történt..Ennek azu­tán megjött a böjtje. A piaci­­ verseny árukínálatával nem tudtuk szinkronba hozni a minőség javítását és a ránk zúduló reklamációk miatt ko­moly veszteségeink származ­tak. A vizsgálatok feltárták a hibákat és most az a felada­tunk, hogy minden olyan hát­rányos tényezőt kiküszöböl­jünk,, amelyek károkat okoz­tak a mérlegükben és a gyár presztízsében egyaránt. Szigorú meózással . Az izgalmas idők nagyon megviselték az idegeinket, de ma abban a megnyugtató tu­datban dolgozunk, hogy az üzemi­ kollektíva, az előttük őszintén feltárt hibák ismere­tében egy emberként áll mel­lettünk és nem tudunk olyat kérni az emberek-től, amiben ne segítenének. Belső átszervezések történ­tek. A nyersanyagátvételt a főmérnök hatáskörébe utalták, szigorú ellenőrzés után vesz­­szük csak át a bőröket és a kellékeket, felsőbb szerveink intézkedésére csak a MERT ellenőrzése mellett szállítha­tunk exportra. Mi, tehát meg­tettük az intézkedéseket, foko­zatosan korrigáljuk a hibákat és kijelenthetem, hogy a ne­hezén már túlvagyunk. Már ami rajtunk múlik. Sajnos az ütemes, minőségi munkának külső, kooperációs követelmé­nyei is vannak. Az embereket el kell látnunk munkával. Ha a hibás béröket nem vesszük át, megakad a munka. Ha át­vesszük, nem tudunk eleget tenni a minőségi követelmé­nyeknek. Így van ez sokféle anyagellátással, csúsznak a szállítási határidők és felborít­ják az ütemtervet. Mindezt nem panaszként mondom, de a velünk szemben támasztott követelményeknek objektív feltételei vannak, amelyek mindenkire legyenek kötele­zőek. (Közben szól a tele­fon, jelentik, hogy nem ér­keztek meg a sarkok. Intéz­kedés, átállás .... és ha meg­érkeznek — ez már nekünk szól — nem tudunk olyan sze­geket szerezni, amelyekkel szi­lárdabban tudnánk azokat fel­erősíteni. íme, a kooperáció!). Energiánk abban őrlődik fel, hogy keressük a megoldáso­kat. Szeretnénk a kereskedel­met, a vevőket megelégedé­sükre kiszolgálni." Hogyan szállítsunk, pláne határidőre divatos csizmákat, ha képte­lenek vagyunk pl. ahhoz ring­­lit szerezni. Az összefüggések hiányo­sak, a kooperációban komoly hibák vannak, ezért nem tudunk még mindig nyu­godt légkörben dolgozni.­­ Reméljük, hogy az ötéves tervüket mind kevesebb külső körülmény gátolja. Milyen fejlesztést terveztek az elkö­vetkező évekre. Az ötéves terv feladatai — Az említett hibák kikü­szöbölése, a minőség stabilizá­­zálása az elsődleges felada­tunk. Alapvető kérdés, hogy megteremtsük a folyamatos, évenkénti továbbfejlesztés feltételeit. Ehhez elen­gedhetetlen a műszaki színvo­nal emelése, az önköltség­csökkentés, biztosítanunk kell a világpiaci versenyképességet árban, minőségben és divat­ban egyaránt. Fokoznunk kell a piackutató tevékenységün­ket, hogy közvetlen kapcsola­tok révén ismerjük meg ve­vőink igényeit, elképzelései­ket. Tisztában vagyunk azzal, hogy a fokozott követelmé­nyekhez emelnünk kell a ve­zetői és végrehajtói színvona­lat, jobban kell támaszkod­nunk az alulról jövő kezdemé­nyezésekre, a szocialista mun­kaversenyek és a brigádm­oz­­galom minden nemes vonását a termelés szolgálatába kell állítanunk. Mindezeket természetesen számokban is kifejezésre kell juttatnunk — mondotta Zóber főmérnök. Termelési volume­nünket az 1970. évi bázishoz viszonyítva 22,8%-kal kíván­juk növelni, ami 7,7 millió cipőnek felel meg. A belföl­di értékesítés 1970. évi 2 750 000 párszámát 1975-re 3 200 000 párra emeljük. A szocialista országokba irányuló exportot a 2 845 000 párról 3 695 000- re emeljük, ami 30%-os növe­kedésnek felel meg. Ennél is nagyobb volumennel növeljük a­­tőkés exportot: az 1970. évi 306 ezer párról 600 ezerrel szerepel a tervünkben. A termelés növekedésében minden gyáregységünk része­sül, kapacitásának arányában. A Szigetvári Gyáregység re­konstrukciója után napi 6000 párat termel majd. Az „A” gyár aljakörök egyenként napi 1300 párat adnak a tervhez. A „B” gyár, a leállított alfa­kor beindítása után fokozato­san 1500 párat szállít naponta. Fontos változtatásokat veze­tünk be a gyártmányfejlesz­tésben. Alkalmi, utcai, meleg­­béléses típusok és csizmák nagy választékát visszük piac­ra, 40%-át a termékeknek ma­gas minőségi szinten, 40%-át közepes és 20%-át olcsóbb ter­mékek minőségi szintjén. Egyidejűleg fokozzuk a bér­helyettesítő és egyéb műanya­gok felhasználásának arányát. Korszerűbben A minőség stabilizálása és növelése — mint említettem, az elsődleges szempont. En­nek érdekében sokrétű intéz­kedést vezetünk be. Megvál­toztatjuk a felsőrész kierősíté­­nek technológiáját, megfelelő kérget és kaplit alkalmazunk, villáslágyék alkalmazásával fokozzuk a lábbelik alátámasz­tási szilárdságát. Korszerűbb ragasztási technológiát veze­tünk be és szigorú ellenőrzés mellett vesszük át a beérkező alap- és segédanyagokat. Mindezekkel 1975-re legalább 96%-os I. osztályú terméket kell a piacnak átadnunk és ugyanilyen arányban kell a fogyasztói reklamációkat csök­­kentenünk. — Mindezekhez bizonyára komoly beruházásokat tervez­nek? — A termelésbővítés 80%-át a technológia fejlesztésének és a gyártásszervezés tökélete­sítésének következményeként a termelékenység növelésével biztosítjuk. Az ötéves terv minden évétől átlag 4,5%-os termelékenységnövelést vá­runk. Ennek különböző felté­teleit azonban biztosítanunk kell. Beruházások — Az ötéves terv időszaka alatt beruházásra és forgóalap­­bővítésre a vállalatfejlesztési alapból kb. 100 milliót fordí­tunk. Négymilliót kapunk a Könnyűipari Minisztériumtól — részben kölcsön formájá­ban — puha bőrhelyettesítő anyagok technológiájának ki­dolgozására. A Szigetvári Gyáregység gépeket kap, ott beindul a harmadik szalag. Új gépek kerülnek a „C” gyárba és Sze­gedre is. Ezek felsorolása e helyütt nehézségbe ütközne. Néhány beruházást mindamel­lett megemlítenék. Felújítjuk a „B” gyár üzemépületét. A sze­gedi az „A” és „C” gyárban korszerűsítjük a fűtést. Ugyan­ezekben bővítjük a transzfor­mátor házakat. A „B” és a „C” gyárban felújítjuk fűtési háló­­zatot és a futószalagokat és így sorolhatnám tovább azo­kat a teendőket, amelyek az ötéves tervünk végrehajtását szolgálják és amelyeket mara­déktalanul teljesíteni szándé­kozunk, — mondotta Zóber Miklós főmérnök. Emberek a tervben — Ezek után hallgassuk meg Pardi Kiss Tibort, a szak­­szervezeti bizottság titkárát, milyen szociális reformokat terveznek az emberek, a dol­gozók élet- és munkakörülmé­nyeinek megjavítása érdeké-­­ben. — Elkészítettük a létszám­­gazdálkodási programot, amely biztosítja a munkaerőkapaci­tás egyenletes és folyamatos leterhelését, — hallottuk. Eh­hez természetesen biztosíta­nunk kell a személyi és tárgyi feltételeket. Meg kell javíta­nunk az üzemi légkört és en­nek éredekében még munka­­pszichológust is alkalmazunk. Sokat kell még tennünk a munkaerővándorlás megszün­tetése éredekében, bár öröm­mel közölhetem, hogy az ed­dig tett intézkedések, pl. a helyes bérkorrekció alkalma­zása után, e téren sokat javult a helyzet. A munkahelyi kul­­turáltságban is van tenniva­lónk és a terv erről sem feled­kezik meg. Pardi Kiss Tibor szb-titkár Zóber Miklós főmérnök Természetes és mesterséges szellőztetés jelentősége a bőripari üzemekben A szellőzés köznapi téma. Amikor beszélünk róla hasz­nosságát, fontosságát minden­ki elismeri. Hosszú fejlődés eredménye azonban az, hogy a szellőztetésnek egészségügyi és munkavédelmi jelentőségé­re is ráirányult a figyelem. A dolgozók egészségvédel­méhez, az eredményes mun­kavégzéshez nemcsak a biz­tonságos munkafeltételek tar­toznak, hanem a megfelelő környezet, a jó mikroklíma is. Mikroklíma alatt egy adott környezet, jelen esetben egy üzemrész levegőjét, annak hő­mérsékletét, nedvességét, lég­mozgását stb. értjük. A külön­böző tényezőkre ható folya­matok rontják, vagy javítják azt. Vegyünk néhány példát. A belégzés és kilégzés ál­tal megváltozott levegő ked­vezőtlen irányban változtatja meg a mikroklímát és ez dyp­­komfort érzést okoz. Az ember percenként ti­­zenhatszor légzik, általában 0,5 U levegőt, ami óránként 489 K­ levegőt tesz ki. A leve­gő összetétele: 21 százalék oxi­gén, 78 százalék nitrogén, 0,03 százalék széndioxid, a többi vízgőz és elenyésző mennyisé­gű gáz. A kilégzett levegőben a nitrogén változatlan, az oxi­gén 1,6 százalékra csökken, a széndioxid 4,5 százalékra emelkedik. A levegő ,,romlottságát” azelben nemcsak az oxigén­csökkenés és a széndioxid fel­­szaporodás okozza, hanem a kilégzéssel történő felmelege­dés, a páratartalom emelke­dése és kellemetlen organikus gázok felszaporodása. Az ilyen elhasznált levegőjű helységben való tartózkodás fáradtságot, fejfájást, étvágy­talanságot, később vérszegény­séget, a rossz táplálkozás mi­att beálló emésztési zavaro­kat, testi leromlást eredmé­nyezhet. Az egészségi károso­dáson túl, a munkatermelé­kenység is csökken. (A levegő elhasználódása függ a légtér­től és a zsúfoltságtól.) Nézzük meg mi történik a levegő hőmérsékletének emel­kedésekor? A szervezet felmelegszik, saját hőjét igyekszik leadni, erősen izzad. Só és vízháztar­tásban, vérkeringésben lesz­nek zavarok. Ha azonban a magas hő­mérséklethez magas relatív páratartalom is társul, akkor a szervezet hőleadásában za­varok keletkeznek. A hőregu­­latios központ zavara kezdet­ben csak rossz közérzetben, szapora szívműködésben, fej­fájásban nyilvánul meg , de extrém esetben a zavartságig súlyos idegrendszeri károso­dás is felléphet. levegőt szennyezhetik még a munkafolyamatoknál felhasznált vegyi anyagok, vagy az ott keletkező mellék­­termékek, por, szőrszálak, stb. — ezek a légtérbe jutott kon­centrációtól függően légzőszer­vi izgalmaktól kezdve — ko­moly mérgezésekig fokozód­hatnak. A szellőzés és szellőztetés van hivatva az ártalmak meg­szüntetésére az optimális mik­roklíma fenntartására. A szellőzés lehet természe­tes és mesterséges —­­ ezen be­lül általános és helyi. A szellőzés nemcsak az el­használt levegőt frissíti fel, hanem azáltal, hogy a meleg levegőt eltávolítja, csökkenti a hőmérsékletet, és támogatja a szervezet hőszabályozó me­chanizmusát. A természetes szellőzés a falak pórusain, a nyílászáró szerkezetek révén történik (ablak, ajtó). Eredményessége attól is függ, milyen a belső és külső hőmérséklet-különb­ség és a szélnyomás a falakon. 5°C hőmérséklet-különb­­esetén a helyiség levegője óránként kicserélődik. Nyitott ajtóval és ablakkal végzett keresztszellőztetés 2—3 perc alatt jól átöblíti a helyiséget, eltávolítja a por, gáz és bak­térium szennyeződést anélkül, hogy a berendezés és a falak lehűlnének. A mesterséges szellőztetések a ventillátortól, az egyszerű helyi elszívóktól kezdődően, komoly elszívóberendezéseken keresztül, a légkondicionáló berendezésekig fokozható. Hogy mikor, milyen szellőz­tetést kell alkalmazni, ko­moly feladatot ad a műszaki apparátusnak, a munkavéde­lemnek és a­z egészségügyi szerveknek egyaránt. Csak a közös együttműködés eredmé­nyezhet megfelelő megoldást. Néhány irányelv: Ahol a gyártástechnológia a természetes szellőzés nem elegendő, ezt fokozni kell va­lamilyen mesterséges szellőz­tető berendezéssel is. Ahol a gyárt­stechnológia egészségre káros anyagokat használ fel (vegyi anyagok), vagy egészségre káros anya­gok keletkeznek, (por, szőr­szálak stb.), feltétlen helyi el­szívót kell alkalmazni vagy az egész munkafolyamatot zárt térben kell elvégezni. Vannak azonban olyan tech­nológiai folyamatok, amelyek a magas hőmérsékletet és a magas páratartalmat is meg­kívánják, ha ezt nem lehet zárt térben végezni, feltétlen légkondicionáló berendezés al­kalmazására van szükség. A bőrgyáraknál és a bőripa­ri üzemeknél különösen fon­tos egészségügyi és munkavé­delmi feladat a helyes szellő­zés és szellőztetés megoldása. Itt a meleg kaurikahelytől kezdve a nedves üzemig min­den megtalálható. Gondoljunk a sokféle vegyi anyagra: han­gyasav, ecetsav, kénsav, só­sav, formalin, rézgálic, phe­nol, benzol, toulol, aceton, és számos más aromás szénhid­rogén, a különböző anilin-fes­­tékek, ragasztóanyagok, stb. amelyek szennyezhetik a le­vegőt és komoly egészségká­rosodást okozhatnak. További műszaki intézke­désekre van szükség a műhe­lyek légszennyezettségének felszámolásához. Elsősorban olyan technológiai eljárásokat kell kidolgozni, amelyek az egyes munkafolyamatoknál ki­küszöbölik az egészségre ár­talmas anyagok használatát, korszerű elszívókat, és ahol szükséges, légkondicionáló be­rendezéseket kell alkalmazni! Mindez nagy anyagi ráfor­dítást igényel és nem megy máról holnapra. Ezért tartjuk szükségesnek az üzemi szellő­zés és szellőztetés ismerteté­sét. Cél az, hogy addig is, amíg a rekonstrukciók és a nagy beruházások véglegesen meg­oldják a jó üzemi mikroklíma biztosítását — a dolgozók ott, ahol a munkafolyamatok meg­engedik, ne féljenek a friss le­vegőtől és gyakran szellőztes­senek. Dr. Kárász Vilma Sok még a teendő . Az ötéves tervünk idő­szakában a vállalati bérpoli­tikát dolgozóink teljes megelé­gedésére kívánjuk kialakítani, amit természetesen a haté­konysági mutatók is befolyá­solnak. De a bérdifferenciált­ságban tükröződni fog az el­végzett munka mennyisége és minősége. 1972-től nőorvosi és fogásza­ti szakrendelőink is lesznek. Bár a tervben szerepel a bal­esetveszélyt kiküszöbölő gé­­pek, berendezések beszed­ése, helyiség hiánya miatt n­em megoldott a balesetvédelmi oktatás. Ezt még nem sikerült áthidalnunk, anyagiak hiánya miatt. A szigetvári gyáregy­ség rekonstrukciójára elő­irányzott 24 millió — amit sa­ját fejlesztési aranynkból fe­dezünk — már 33 milliónál tart, s a differenciát elő kell teremteni. — A nehéz fizikai munka kiküszöböléséhez anyagmozga­tási gépeket szerzünk be, meg­javítjuk a raktározási feltéte­leket és gépesítjük a kézi erő­vel végzett műveleteket. Ter­vünkben szerepel az üzemré­szek levegőcseréjének megol­dása, a tökéletesebb portalaní­tás, a munkahelyek megvilágí­tásának korszerűsítése és a zajártalom kiküböszölése is megoldandó téma.­­ Mindaz, amit akár gazda­sági vagy szociális vonatkozás­ban teszünk, dolgozóink tudo­másával, a legszélesebb de­mokrácia jegyében történik. Különösen a brigádók taná­csát, segítségét téniük a jövő­ben kérni, akiknek nagyszerű emberi helytállásival ta­lkoz­­hatunk gyáregységeinkben. Azt szeretnénk, ha a gazdasá­gi vezetők, a társadalmi szer­vezetek, olyan légkört terem­tenének, amely dolgozóik kö­rében teljessé teszi a tulajdo­nosi szemlélet kibontakozását — fejezte be nyilatkozatát Pardi Tibor, a szakszervezeti bizottság titkára. Mosonyi László Boldog új évet kívánunk minden kedves ügyfelünknek és valamennyi bőripari dolgozónak! Az új évben is tevékenyen részt kívánunk venni a bőripari vállalatok műszaki fejlesztésének elősegítésében! Bi­R-, CIPŐ- ÉS SZŐRMEIPARI KUTATÓINTÉZET B­dapest, IV., Paksi János utca 43. A kis dolgokkal is törődni kell... — Sok új ember került üze­meinkbe a munkaerővándor­lás, nyugdíjazás következtében és nagyon kell ügyelnük, hogy a terv feladataival egyidőben ezek az emberek megszokják a munkahelyi légkört. Szak­­szervezeti bizottságunknak a vállalat vezetőivel szoro­sabb kapcsolatot kell kiépí­teni és ha azt akarjuk, hogy a vándorlás mind kevesebb ará­nyú legyen, az emberek ap­róbb, kisebb problémáival is törődnünk kell. Nemcsak az üzemnek, az embernek is meg­vannak a napi gondjai. Az energiánk jelentős részét a a gazdasági kérdések kötötték le. Bizonyára ez is hozzájá­rult, hogy dolgozóink 23%-a, köztük kitűnő szakmunkások hagyták el az üzemet. — Mint említettem, ma már stabilabb a helyzet. Felülvizs­sen az aljában — helyrehoztuk a bérezés lemaradását.

Next