Bőripari Dolgozó, 1972 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-01 / 1. szám
A Minőségi Cipőgyár IV. ötéves tervének kétkitűzése: Stabilizálni a minőséget, növelni a termelést Egyetértünk a brigavezetői tanácskozáson elhangzott kijelentéssel: a Minőségi Cipőgyár a cipőipar fejlődésében kiemelkedő szerepet tölt be. A tényként elemzett kijelentés konzekvenciáinak felelőségteljes tudatában állították össze a dogozók széles körű bevonásával a gyár IV. ötéves tervét, figyelembe véve azokat a körülményeket, amelyek komoly hibák elkövetéséhez vezettek és amelyek kiküszöbölése most az első legfontosabb feladatok közé tartozik. Mielőtt az ötéves terv részleteibe bocsátkoznánk, hallgassuk meg Zóber Miklós főmérnököt, mit mond ezzel kapcsolatban. — Az utóbbi években, az igények arányában olyan dinamikus fejlődési ütemet diktált a gyár vezetősége, hogy a lázas munka közben nem figyeltünk kellő szigorral az üzemi hibákra. A piac felvett minden mennyiséget, az óriási keresletben elnézőbbek voltak a minőséggel szemben, a mennyiség mellett háttérbe került a minőség. Úgy annyira, hogy a bőrök nem kellő szigorú átvétele mellett a cipők kidolgozása körül is sok hanyagság történt..Ennek azután megjött a böjtje. A piaci verseny árukínálatával nem tudtuk szinkronba hozni a minőség javítását és a ránk zúduló reklamációk miatt komoly veszteségeink származtak. A vizsgálatok feltárták a hibákat és most az a feladatunk, hogy minden olyan hátrányos tényezőt kiküszöböljünk,, amelyek károkat okoztak a mérlegükben és a gyár presztízsében egyaránt. Szigorú meózással . Az izgalmas idők nagyon megviselték az idegeinket, de ma abban a megnyugtató tudatban dolgozunk, hogy az üzemi kollektíva, az előttük őszintén feltárt hibák ismeretében egy emberként áll mellettünk és nem tudunk olyat kérni az emberek-től, amiben ne segítenének. Belső átszervezések történtek. A nyersanyagátvételt a főmérnök hatáskörébe utalták, szigorú ellenőrzés után veszszük csak át a bőröket és a kellékeket, felsőbb szerveink intézkedésére csak a MERT ellenőrzése mellett szállíthatunk exportra. Mi, tehát megtettük az intézkedéseket, fokozatosan korrigáljuk a hibákat és kijelenthetem, hogy a nehezén már túlvagyunk. Már ami rajtunk múlik. Sajnos az ütemes, minőségi munkának külső, kooperációs követelményei is vannak. Az embereket el kell látnunk munkával. Ha a hibás béröket nem vesszük át, megakad a munka. Ha átvesszük, nem tudunk eleget tenni a minőségi követelményeknek. Így van ez sokféle anyagellátással, csúsznak a szállítási határidők és felborítják az ütemtervet. Mindezt nem panaszként mondom, de a velünk szemben támasztott követelményeknek objektív feltételei vannak, amelyek mindenkire legyenek kötelezőek. (Közben szól a telefon, jelentik, hogy nem érkeztek meg a sarkok. Intézkedés, átállás .... és ha megérkeznek — ez már nekünk szól — nem tudunk olyan szegeket szerezni, amelyekkel szilárdabban tudnánk azokat felerősíteni. íme, a kooperáció!). Energiánk abban őrlődik fel, hogy keressük a megoldásokat. Szeretnénk a kereskedelmet, a vevőket megelégedésükre kiszolgálni." Hogyan szállítsunk, pláne határidőre divatos csizmákat, ha képtelenek vagyunk pl. ahhoz ringlit szerezni. Az összefüggések hiányosak, a kooperációban komoly hibák vannak, ezért nem tudunk még mindig nyugodt légkörben dolgozni. Reméljük, hogy az ötéves tervüket mind kevesebb külső körülmény gátolja. Milyen fejlesztést terveztek az elkövetkező évekre. Az ötéves terv feladatai — Az említett hibák kiküszöbölése, a minőség stabilizázálása az elsődleges feladatunk. Alapvető kérdés, hogy megteremtsük a folyamatos, évenkénti továbbfejlesztés feltételeit. Ehhez elengedhetetlen a műszaki színvonal emelése, az önköltségcsökkentés, biztosítanunk kell a világpiaci versenyképességet árban, minőségben és divatban egyaránt. Fokoznunk kell a piackutató tevékenységünket, hogy közvetlen kapcsolatok révén ismerjük meg vevőink igényeit, elképzeléseiket. Tisztában vagyunk azzal, hogy a fokozott követelményekhez emelnünk kell a vezetői és végrehajtói színvonalat, jobban kell támaszkodnunk az alulról jövő kezdeményezésekre, a szocialista munkaversenyek és a brigádmozgalom minden nemes vonását a termelés szolgálatába kell állítanunk. Mindezeket természetesen számokban is kifejezésre kell juttatnunk — mondotta Zóber főmérnök. Termelési volumenünket az 1970. évi bázishoz viszonyítva 22,8%-kal kívánjuk növelni, ami 7,7 millió cipőnek felel meg. A belföldi értékesítés 1970. évi 2 750 000 párszámát 1975-re 3 200 000 párra emeljük. A szocialista országokba irányuló exportot a 2 845 000 párról 3 695 000- re emeljük, ami 30%-os növekedésnek felel meg. Ennél is nagyobb volumennel növeljük atőkés exportot: az 1970. évi 306 ezer párról 600 ezerrel szerepel a tervünkben. A termelés növekedésében minden gyáregységünk részesül, kapacitásának arányában. A Szigetvári Gyáregység rekonstrukciója után napi 6000 párat termel majd. Az „A” gyár aljakörök egyenként napi 1300 párat adnak a tervhez. A „B” gyár, a leállított alfakor beindítása után fokozatosan 1500 párat szállít naponta. Fontos változtatásokat vezetünk be a gyártmányfejlesztésben. Alkalmi, utcai, melegbéléses típusok és csizmák nagy választékát visszük piacra, 40%-át a termékeknek magas minőségi szinten, 40%-át közepes és 20%-át olcsóbb termékek minőségi szintjén. Egyidejűleg fokozzuk a bérhelyettesítő és egyéb műanyagok felhasználásának arányát. Korszerűbben A minőség stabilizálása és növelése — mint említettem, az elsődleges szempont. Ennek érdekében sokrétű intézkedést vezetünk be. Megváltoztatjuk a felsőrész kierősítének technológiáját, megfelelő kérget és kaplit alkalmazunk, villáslágyék alkalmazásával fokozzuk a lábbelik alátámasztási szilárdságát. Korszerűbb ragasztási technológiát vezetünk be és szigorú ellenőrzés mellett vesszük át a beérkező alap- és segédanyagokat. Mindezekkel 1975-re legalább 96%-os I. osztályú terméket kell a piacnak átadnunk és ugyanilyen arányban kell a fogyasztói reklamációkat csökkentenünk. — Mindezekhez bizonyára komoly beruházásokat terveznek? — A termelésbővítés 80%-át a technológia fejlesztésének és a gyártásszervezés tökéletesítésének következményeként a termelékenység növelésével biztosítjuk. Az ötéves terv minden évétől átlag 4,5%-os termelékenységnövelést várunk. Ennek különböző feltételeit azonban biztosítanunk kell. Beruházások — Az ötéves terv időszaka alatt beruházásra és forgóalapbővítésre a vállalatfejlesztési alapból kb. 100 milliót fordítunk. Négymilliót kapunk a Könnyűipari Minisztériumtól — részben kölcsön formájában — puha bőrhelyettesítő anyagok technológiájának kidolgozására. A Szigetvári Gyáregység gépeket kap, ott beindul a harmadik szalag. Új gépek kerülnek a „C” gyárba és Szegedre is. Ezek felsorolása e helyütt nehézségbe ütközne. Néhány beruházást mindamellett megemlítenék. Felújítjuk a „B” gyár üzemépületét. A szegedi az „A” és „C” gyárban korszerűsítjük a fűtést. Ugyanezekben bővítjük a transzformátor házakat. A „B” és a „C” gyárban felújítjuk fűtési hálózatot és a futószalagokat és így sorolhatnám tovább azokat a teendőket, amelyek az ötéves tervünk végrehajtását szolgálják és amelyeket maradéktalanul teljesíteni szándékozunk, — mondotta Zóber Miklós főmérnök. Emberek a tervben — Ezek után hallgassuk meg Pardi Kiss Tibort, a szakszervezeti bizottság titkárát, milyen szociális reformokat terveznek az emberek, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek megjavítása érdeké-ben. — Elkészítettük a létszámgazdálkodási programot, amely biztosítja a munkaerőkapacitás egyenletes és folyamatos leterhelését, — hallottuk. Ehhez természetesen biztosítanunk kell a személyi és tárgyi feltételeket. Meg kell javítanunk az üzemi légkört és ennek éredekében még munkapszichológust is alkalmazunk. Sokat kell még tennünk a munkaerővándorlás megszüntetése éredekében, bár örömmel közölhetem, hogy az eddig tett intézkedések, pl. a helyes bérkorrekció alkalmazása után, e téren sokat javult a helyzet. A munkahelyi kulturáltságban is van tennivalónk és a terv erről sem feledkezik meg. Pardi Kiss Tibor szb-titkár Zóber Miklós főmérnök Természetes és mesterséges szellőztetés jelentősége a bőripari üzemekben A szellőzés köznapi téma. Amikor beszélünk róla hasznosságát, fontosságát mindenki elismeri. Hosszú fejlődés eredménye azonban az, hogy a szellőztetésnek egészségügyi és munkavédelmi jelentőségére is ráirányult a figyelem. A dolgozók egészségvédelméhez, az eredményes munkavégzéshez nemcsak a biztonságos munkafeltételek tartoznak, hanem a megfelelő környezet, a jó mikroklíma is. Mikroklíma alatt egy adott környezet, jelen esetben egy üzemrész levegőjét, annak hőmérsékletét, nedvességét, légmozgását stb. értjük. A különböző tényezőkre ható folyamatok rontják, vagy javítják azt. Vegyünk néhány példát. A belégzés és kilégzés által megváltozott levegő kedvezőtlen irányban változtatja meg a mikroklímát és ez dypkomfort érzést okoz. Az ember percenként tizenhatszor légzik, általában 0,5 U levegőt, ami óránként 489 K levegőt tesz ki. A levegő összetétele: 21 százalék oxigén, 78 százalék nitrogén, 0,03 százalék széndioxid, a többi vízgőz és elenyésző mennyiségű gáz. A kilégzett levegőben a nitrogén változatlan, az oxigén 1,6 százalékra csökken, a széndioxid 4,5 százalékra emelkedik. A levegő ,,romlottságát” azelben nemcsak az oxigéncsökkenés és a széndioxid felszaporodás okozza, hanem a kilégzéssel történő felmelegedés, a páratartalom emelkedése és kellemetlen organikus gázok felszaporodása. Az ilyen elhasznált levegőjű helységben való tartózkodás fáradtságot, fejfájást, étvágytalanságot, később vérszegénységet, a rossz táplálkozás miatt beálló emésztési zavarokat, testi leromlást eredményezhet. Az egészségi károsodáson túl, a munkatermelékenység is csökken. (A levegő elhasználódása függ a légtértől és a zsúfoltságtól.) Nézzük meg mi történik a levegő hőmérsékletének emelkedésekor? A szervezet felmelegszik, saját hőjét igyekszik leadni, erősen izzad. Só és vízháztartásban, vérkeringésben lesznek zavarok. Ha azonban a magas hőmérséklethez magas relatív páratartalom is társul, akkor a szervezet hőleadásában zavarok keletkeznek. A hőregulatios központ zavara kezdetben csak rossz közérzetben, szapora szívműködésben, fejfájásban nyilvánul meg , de extrém esetben a zavartságig súlyos idegrendszeri károsodás is felléphet. levegőt szennyezhetik még a munkafolyamatoknál felhasznált vegyi anyagok, vagy az ott keletkező melléktermékek, por, szőrszálak, stb. — ezek a légtérbe jutott koncentrációtól függően légzőszervi izgalmaktól kezdve — komoly mérgezésekig fokozódhatnak. A szellőzés és szellőztetés van hivatva az ártalmak megszüntetésére az optimális mikroklíma fenntartására. A szellőzés lehet természetes és mesterséges — ezen belül általános és helyi. A szellőzés nemcsak az elhasznált levegőt frissíti fel, hanem azáltal, hogy a meleg levegőt eltávolítja, csökkenti a hőmérsékletet, és támogatja a szervezet hőszabályozó mechanizmusát. A természetes szellőzés a falak pórusain, a nyílászáró szerkezetek révén történik (ablak, ajtó). Eredményessége attól is függ, milyen a belső és külső hőmérséklet-különbség és a szélnyomás a falakon. 5°C hőmérséklet-különbesetén a helyiség levegője óránként kicserélődik. Nyitott ajtóval és ablakkal végzett keresztszellőztetés 2—3 perc alatt jól átöblíti a helyiséget, eltávolítja a por, gáz és baktérium szennyeződést anélkül, hogy a berendezés és a falak lehűlnének. A mesterséges szellőztetések a ventillátortól, az egyszerű helyi elszívóktól kezdődően, komoly elszívóberendezéseken keresztül, a légkondicionáló berendezésekig fokozható. Hogy mikor, milyen szellőztetést kell alkalmazni, komoly feladatot ad a műszaki apparátusnak, a munkavédelemnek és az egészségügyi szerveknek egyaránt. Csak a közös együttműködés eredményezhet megfelelő megoldást. Néhány irányelv: Ahol a gyártástechnológia a természetes szellőzés nem elegendő, ezt fokozni kell valamilyen mesterséges szellőztető berendezéssel is. Ahol a gyártstechnológia egészségre káros anyagokat használ fel (vegyi anyagok), vagy egészségre káros anyagok keletkeznek, (por, szőrszálak stb.), feltétlen helyi elszívót kell alkalmazni vagy az egész munkafolyamatot zárt térben kell elvégezni. Vannak azonban olyan technológiai folyamatok, amelyek a magas hőmérsékletet és a magas páratartalmat is megkívánják, ha ezt nem lehet zárt térben végezni, feltétlen légkondicionáló berendezés alkalmazására van szükség. A bőrgyáraknál és a bőripari üzemeknél különösen fontos egészségügyi és munkavédelmi feladat a helyes szellőzés és szellőztetés megoldása. Itt a meleg kaurikahelytől kezdve a nedves üzemig minden megtalálható. Gondoljunk a sokféle vegyi anyagra: hangyasav, ecetsav, kénsav, sósav, formalin, rézgálic, phenol, benzol, toulol, aceton, és számos más aromás szénhidrogén, a különböző anilin-festékek, ragasztóanyagok, stb. amelyek szennyezhetik a levegőt és komoly egészségkárosodást okozhatnak. További műszaki intézkedésekre van szükség a műhelyek légszennyezettségének felszámolásához. Elsősorban olyan technológiai eljárásokat kell kidolgozni, amelyek az egyes munkafolyamatoknál kiküszöbölik az egészségre ártalmas anyagok használatát, korszerű elszívókat, és ahol szükséges, légkondicionáló berendezéseket kell alkalmazni! Mindez nagy anyagi ráfordítást igényel és nem megy máról holnapra. Ezért tartjuk szükségesnek az üzemi szellőzés és szellőztetés ismertetését. Cél az, hogy addig is, amíg a rekonstrukciók és a nagy beruházások véglegesen megoldják a jó üzemi mikroklíma biztosítását — a dolgozók ott, ahol a munkafolyamatok megengedik, ne féljenek a friss levegőtől és gyakran szellőztessenek. Dr. Kárász Vilma Sok még a teendő . Az ötéves tervünk időszakában a vállalati bérpolitikát dolgozóink teljes megelégedésére kívánjuk kialakítani, amit természetesen a hatékonysági mutatók is befolyásolnak. De a bérdifferenciáltságban tükröződni fog az elvégzett munka mennyisége és minősége. 1972-től nőorvosi és fogászati szakrendelőink is lesznek. Bár a tervben szerepel a balesetveszélyt kiküszöbölő gépek, berendezések beszedése, helyiség hiánya miatt nem megoldott a balesetvédelmi oktatás. Ezt még nem sikerült áthidalnunk, anyagiak hiánya miatt. A szigetvári gyáregység rekonstrukciójára előirányzott 24 millió — amit saját fejlesztési aranynkból fedezünk — már 33 milliónál tart, s a differenciát elő kell teremteni. — A nehéz fizikai munka kiküszöböléséhez anyagmozgatási gépeket szerzünk be, megjavítjuk a raktározási feltételeket és gépesítjük a kézi erővel végzett műveleteket. Tervünkben szerepel az üzemrészek levegőcseréjének megoldása, a tökéletesebb portalanítás, a munkahelyek megvilágításának korszerűsítése és a zajártalom kiküböszölése is megoldandó téma. Mindaz, amit akár gazdasági vagy szociális vonatkozásban teszünk, dolgozóink tudomásával, a legszélesebb demokrácia jegyében történik. Különösen a brigádók tanácsát, segítségét téniük a jövőben kérni, akiknek nagyszerű emberi helytállásival talkozhatunk gyáregységeinkben. Azt szeretnénk, ha a gazdasági vezetők, a társadalmi szervezetek, olyan légkört teremtenének, amely dolgozóik körében teljessé teszi a tulajdonosi szemlélet kibontakozását — fejezte be nyilatkozatát Pardi Tibor, a szakszervezeti bizottság titkára. Mosonyi László Boldog új évet kívánunk minden kedves ügyfelünknek és valamennyi bőripari dolgozónak! Az új évben is tevékenyen részt kívánunk venni a bőripari vállalatok műszaki fejlesztésének elősegítésében! BiR-, CIPŐ- ÉS SZŐRMEIPARI KUTATÓINTÉZET Bdapest, IV., Paksi János utca 43. A kis dolgokkal is törődni kell... — Sok új ember került üzemeinkbe a munkaerővándorlás, nyugdíjazás következtében és nagyon kell ügyelnük, hogy a terv feladataival egyidőben ezek az emberek megszokják a munkahelyi légkört. Szakszervezeti bizottságunknak a vállalat vezetőivel szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni és ha azt akarjuk, hogy a vándorlás mind kevesebb arányú legyen, az emberek apróbb, kisebb problémáival is törődnünk kell. Nemcsak az üzemnek, az embernek is megvannak a napi gondjai. Az energiánk jelentős részét a a gazdasági kérdések kötötték le. Bizonyára ez is hozzájárult, hogy dolgozóink 23%-a, köztük kitűnő szakmunkások hagyták el az üzemet. — Mint említettem, ma már stabilabb a helyzet. Felülvizssen az aljában — helyrehoztuk a bérezés lemaradását.