Bőripari Dolgozó, 1973 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1973-01-01 / 1. szám
Kongresszusunk Határozata nyomán a Pécsi Bőrgyárban A dolgozók bevonásával és a fejlesztéssel törekedni kell a nők éjszakai műszakjának megszüntetésére Pontosan egy évvel ezelőtt írtunk a Pécsi Bőrgyár ötéves tervéről, s a vezetőkkel történt beszélgetés során Bajomi László főmérnök a címben írt valóban helyes megállapítást tette. Most azért jártunk Pécsett, hogy e megállapítás mögött mit tettek a pécsi vezetők, elsősorban a szakszervezeti bizottság, hogy a dolgozókat valóban bevonják-e mindabba, ami az üzemi demokrácia fogalmát meghatározza. De arra is kíváncsiak voltunk, hogy mit tettek a dolgozók szociális körülményeinek megjavítása érdekében, amint azt a XVIII. kongresszus határozatba foglalta. Mindezen kérdések természetesen összefüggnek az üzem fejlesztésével, gazdasági eredményeivel, a dolgozók szociális ellátottságával. Hatvan Józseffel, a szakszervezeti bizottság titkárával, helyettesével, Botos Károlyival és Hornyák József főmérnökhelyettessel beszélgettünk a fenti kérdésekről. Nagyszabású fejlesztés Ismeretes, hogy a Gazdasági Bizottság a cipőgyárak bőrellátásának megjavítása érdekében, a BBV és a Pécsi Bőrgyár fejlesztéséhez az eddigi terveken felül 400 millió forint hitelt engedélyezett. Ebből Pécs 187 milliót kap. Mire költik ezt a pénzt, milyen változásokat hoz a beruházás a termelésben? Hornyák Józseftől kaptunk erre választ. Első lépcsőként 1973-ban 80 milliót kizárólag gépekre költünk, hogy a gépsorok beállításával szalagszerű termeléssel növeljük a kapacitást. A második félévtől már 360 ezer négyzetméterrel több puhabőrt adunk a feldolgozó iparnak és 20 százalékkal növeljük a krómos kapacitását. Ennek érdekében átszervezzük az egész technológiai folyamatot és az üzemszervezést szinkronba hozzuk a termelékenységgel. Ebben a régi szakembereink segítségére számítunk és természetesen a brigádok hozzáállására, mert csak gépekkel a tervekből semmi sem lenne. Mindezt építkezés nélkül fogjuk megvalósítani.Ellenben, ha a sertésbőr feldolgozását nagyobb mértékben kívánjuk növelni — s erre szükség van, mert a ruházati iparnak kedvelt alapanyaga lett — akkor építkeznünk is kell és ezt 1975—76-ra tervezzük. A bővített kapacitással mintegy félmillió négyzetméterrel több velúrt tudunk majd produkálni. Minthogy a munkaerő növelésére nem számíthatunk, a terveket a belső tartalékok feltárására, jobb munkaszervezésre építjük. Véleményünk szerint nálunk jó a gyártmány és a gyártásszervezés, racionális a termelés. Ezt kell továbbfejleszteni, mert a lehetőségek adva vannak — mondotta a főmérnök helyettese. A szakszervezetiek vették át a szót, amikor a tervekben az emberekről beszéltünk, a munka megkönnyítéséről, a munkahelyi léglégkörről. — Elsőnek a bőriparban, nálunk darusítottuk a vizesben a bőrök mozgatását. Sokat költöttünk arra, hogy ezt a nehéz fizikai munkát kiküszöböljük. Gépesítéssel történik a nehéz bőrök szállítása, kezelése több műhelyben is átgondolt szociálpolitikai elvek alapján, de a munkaerőhiány is ezt tette indokolttá. A nagymeszesben ebédlőhelyiséget, a sertésmeszesben is étkezőt kaptak az embereink és ezt igen jó néven vették. Örömmel fogadták a szódaautomatákat, a hűtőgépeket. Ez mind szép, de mind kevés. A régi épületekben nem tudunk kielégítő szociális körülményeket kialakítani. A velúr vagy marhabox kikészítő túlzsúfolt, helyszűke miatt a fejlesztési tervben szereplő építkezésig jobb körülményekre sajnos nem számíthatunk. Dolgozóink ezt jól ismerik, abban bízunk, hogy türelemmel kivárják a helyzet kialakulását. Nők az üzemben Régi panaszt orvosoltunk a közelmúltban és régi problémákat oldottunk meg dolgozóink nagy örömére. 400 személyes fekete-fehér öltözőt, fürdőt létesítettünk és ezzel valóban régi adóságunkat törlesztettük le. Az örömben azonban némi üröm is vegyül. Pécsnek kevés a vize, ez városszerte gondot okoz a város gyors fejlődése miatt. Új üzemek, új városnegyedek alakultak ki és a vízellátás ezzel nem tudott lépést tartani. Ez nemcsak az öltözőfürdő üzemelését teszi időnként problematikussá, de a gyár vízszükségletét is befolyásolja. A város most azzal jött segítségünkre, hogy az erőmű tisztított szennyvizét ide hozták az üzemi felhasználásra. Emellett Duna-vizet is kapunk, s úgy látjuk, hogy a vízhiány megszűnik. Sokat költött a gyár a női vezetők képzésére, s e téren nagy propagandát fejtettünk ki. A gyár létszámához, különösen a vezető káderek létszámához viszonyítva, kevés a női vezető. De ennek egész különös oka van. Egyszerűen nem akarnak vezető posztokat vállalni. (?) Családi ügyekre hivatkoznak és inkább vállalják a kisebb beosztást, kevesebb pénz-Ebbe természetesen nem nyugszunk bele és mindent elkövetünk, hogy eleget tegyünk a kongresszusnak erre vonatkozó határozatának is. Vannak persze vezetőink a nők közük tudnánk művezetőket felsorolni, vagy például Várnagy Csabánét, aki laboránsként kezdte a gyárban, vegyipari technikum után (a 3—4. osztályt egyszerre végezte el) és mint első éves egyetemista férjhez ment, ugyanakkor házat építettek, abban az évben gyereket is szült és mint mérnök, gyárrészleg vezetőnk. Nagyszerű ember, példának állíthatjuk az egész üzemi kollektíva elé. Rétyi Ildikó munkás volt nálunk, ma gimnáziumba jár és szorgalmas adminisztrátora az irodának. De amikor megkérdeztük, hogy az üzemben érdeklődik-e valaki tanulmányi előmenetele, általában problémái iránt kissé értetlenül nézett ránk, mint aki nem tudja, hogy ez is szokás, persze más üzemekben. Az viszont igaz, hogy a tanulmányi szabadságot portosan megkapja. Az elmúlt év novemberében foglalta össze a szakszervezeti bizottság az üzemi nők helyzetét, a nőhatározat végrehajtásáról. Ebben többek között azt a megállapítást teszi, hogy a gyárban a nők keresetére vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésére, a gyár ilyet nem készített. Helytelennek tartjuk, hogy ebbe a szakszervezeti bizottság belenyugszik. Sok korrigálni való eset lehetne, ha pontos kimutatással rendelkezne. Úgy véljük, ezt a könnyed megállapítást felül kellene vizsgálniok. A keresetre vonatkozó megállapítás: azonos munkahelyen dolgozó nők és férfiak ,mind idő- és havibérben dolgoznak és ezeken a helyeken a képzettség, a gyakorlat, a rátermettség, a beosztás dönti el a bérek meghatározását.” Így azután érthető, hogy még mindig hat nő keres 1300 forinton alul. 1300— 1400 forint között 15 nő van kategorizálva. 1400—1500 között 17 és ezek között persze egy férfi sincs. A felsőbb kategóriáknál az arány lényegesen jobb, de például a szakmunkások aránya is szóvá tehető. A vállalat 2192 dolgozójából 1215 nő van és mindössze 21 közülük a szakmunkás. Felsőbb iskolát 26-an végeztek, és csak 4 nő vállalkozott erre. Magasabb beosztásban 77-en dolgoznak és közöttük csak 15 a nő Ennek okáról írtunk, de kérdés, megtett-e mindent a gyár vezetősége és főleg a szakszervezeti bizottság, hogy ez az arány javuljon. Annak ellenére, hogy a jelentés megállapítása szerint, a tanuláshoz egyenlő jogokat biztosítanak. S ezt így sem lehet elfogadni. A nőknek több jogot kell biztosítani, több lehetőséget, hogy az otthoni, a családi és munkahelyi elfoglaltságuk mellett vállalni tudják a tanulást is. Ne elégedjen meg a szakszervezeti bizottság hogy az említett mérnöknőt, aki gyárrészlegvezető, mint unikumot „mutogassa” még akkor sem — erről meg vagyunk győződve — hogy nagyszerű ember. Évente 4 millió forintot fordítanak a gyárban a munkakörülmények megjavítására. Csökkentették a vegyi ártalmakat, a hőártalmak kiküszöbölésére leszigetelték a szárítóberendezéseket, teremverttillátorokat szereltek fel és a zajártalmakat is lényegesen csökkentették. 2 . Komoly eredményként könyvelheti el a Pécsi Bőrgyár, hogy az eddigi 477 nő helyett, akik 3 műszakban dolgoztak, ma már csak 384-en dolgoznak, köztük 28 olyan, akinek 10 éven aluli gyermekük van. De szombat, éjjel már egy nő sem dolgozik Az lenne a szakszervezeti bizottság feladata, hogy az említett 28 nő se dolgozzon 3 műszakban. Sajnos, a nők éjszakai műszakját egyelőre nem tudják kiküszöbölni a termelés visszaesése nélkül. Brigádok, munkaversenyek Botos Károly, aki a brigádmozgalom gazdája, azt mondja, hogy van, él a mozgalom, de jobban is mehetne. 57 brigádja van a gyárnak, melyek hasznos vállalásokat tesznek és részt vesznek a versenymozgalomban is. De ennek ellenére romlott a keményáru minősége, a krómrészlegen a mennyiség sem kielégítő, az anyagtakarékosságban és a munkaszervezésben is sokat lehetne javítani. Viszont nagyot fejlődött a választékbővítés, ami segíti az export növelését. A szakszervezeti bizottság tisztában van a párt, a kormány idevonatkozó rendelkezéseivel. Ismeri a XVIII. kongresszus határozatait is. Ebben nincs is hiba. A hiba véleményünk szerint abban van, hogy a gazdasági vezetőkkel e kérdésekben szorosabban kellene kooperálni. Mosonyi László A szakszervezetek feladatai az iskolarendszerű felőttoktatás és a szakmunkás továbbképzésben A műveltség és képzettség szerepe az élet minden területén — társadalmunk dinamikus fejlődésében, gazdasági és kultúrpolitikai céljaink megvalósításában, s a közvetlen termelő munkában is — növekszik. Népgazdaságunk, ezen belül szakmánk szerkezetét, teljesítőképességét meghatározó hagyományos tényezők mellé új tényezőként zárkózott fel a tudomány. Fejlődésünk üteme a jövőben nagyrészt attól függ, hogy milyen rövid idő alatt leszünk képesek a legújabb tudományos eredményeket átültetni a gyakorlatba. Mindez szorosan összefügg dolgozóink műveltségi szintjével. A munkások iskolázottsága az utóbbi két évtizedben jelentősen növekedett. Az általános iskola nyolc, vagy annál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, a két évtized alatt megháromszorozódott. Ennek ellenére a fizikai dolgozók — országos és szakmai szinten is — közel ötven százalékának nincs meg az általános iskolai végzettsége. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az az ember, akinek még az alapvető nyolc osztálya sincs meg, a szakmai műveltség megszerzésében sem juthat messzire. Ezért a vállalatoknak a politikai és társadalmi szerveknek egyik fontos feladata, hogy az eddiginél jobban segítsék a munkásokat az alapműveltség megszerzésében. A felgyorsult műszaki, technikai haladás, a népgazdaság érdeke — ezen belül szakmánk valamennyi területén — elengedhetetlenül szükségessé teszi, hogy a munkások szakmai felkészültségét növeljék. E feladat megvalósítása érdekében adta ki 1971-ben a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány az 1014/ 1971. (TV 28.) sz. kormányhatározatot, amely kimondja: „a továbbképzés célja, hogy a munkások — főként a szakmunkások — szaktudásukat az állandó fejlődő technikai, technológiai szintű követelményei szerint bizonyos időszakonként felfrissítsék, korszerűsítsék, elsajátítsák a különböző speciális munkakörök hatékony ellátásához szükséges új ismereteket, megszerezzék, illetve bővítsék a társadalmi, gazdasági kérdésekben való jártassághoz szükséges ■nolitrkai és általános műveltséget.” A kormányhatározatot követen a Könnyvanari Minisztérium körm-ntag tantervét és tannnvnent hí-*t-*írt véll-lgtatak 107t. d^miterjében több vállalatról mint pl . a r*nm. Tisza. Minőségi, Szombati Gabri OSnőgyárakban, a cipőgyártó illetve karbantartó szakmunkásai részére megkezdték az ismereteket felújító, illetve korszerűsítő továbbképző tanfolyamokat. A szakszervezeti bizottságok részéről ezt a hosszú évekre szóló igen jelentős feladatot agitációs, szervező munkával segíteni kell, emellett azonban érvényt kell szerezni annak, hogy a tanfolyamokon részt vett dolgozók megfelelő anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesüljenek. Szakmánkban a dolgozók közül sokan nem rendelkeznek általános iskolai végzettséggel, sajnos még a fiatalabb korosztály — 30 éven aluliak — közül is sokan vannak. Az elmúlt hosszú évek problémáját oldja meg az a rendelkezés, mely lehetővé teszi, hogy akik a 8 általános iskolával nem rendelkeznek, rövidebb idő alatt elvégezzék azt, a felnőttekhez igazodó tematikával. A tanfolyam megszervezhető a szakmunkás továbbképzés mellett is. A munkások szakmai továbbképzésével összefüggésben 1973. január 1-től kezdődően a dolgozók általános iskoláiban egy új oktatási forma kerül bevezetésre. Ennek lényege (a részletes ismereteket a SZOT Kulturális, Agitációs és Propaganda Osztályának 1972-ben kiadott tájékoztatója közli), hogy az általános iskola egy-egy osztályát 5 hónap alatt végezhetik el a dolgozók. Igen lényeges, hogy ez az új forma nemcsak iskolai keretekben, hanem bárhol szervezhető, (üzemekben, művelődési intézményekben stb.), ahol ehhez a tárgyi feltételek biztosítottak. A művelődési intézményeknek a legmesszebbmenőkig fel kell karolni ezen új forma kibontakoztatását. De megszervezhető a szakmai továbbképzéstől függetlenül is. Ez esetben a megszervezésre két lehetőség kínálkozik. Az egyik, a területi tanfolyam, amelyet az iskolák szerveznek, a másik a vállalatnál létrehozott tanfolyam, melyet az iskola és a vállalat közösen szervez. Ez utóbbival a művelődési otthonokkal rendelkező vállalatoknak kell mindjobban élni. A szakszervezeti bizottságok feladata, hogy a munkahelyeken következetesebben képviseljék a vállalati és egyéni érdekeket. Az oktatási tervek készítésénél a tanulásra jelentkezők ajánlásánál, a tanulmányi szerződések, megkötésénél éljenek észrevételezési, egyetértési jogkörükkel. Lén írnek fel ott, ahol a felnőőoktatás nevét alárendelt egyes gazdassági vezetők gyakran antibumíais amelyek a Pillanatnyi anyar í érdekeit szolgálják. Fel kell hívni az ilyen vezetők figyelmét, hogy „az emberbe fektetett beruházások”-nak értéke igén jelentős akkor is, ha az „távlati” érték. A szakszervezeti mozgalomnak e társadalmi jelentőségű feladat megoldásában nagy szerepe van. Ezért növelni és egyben meggyőzőbbé kell tenni a felnőttoktatás, továbbképzés propagandáját, a szakszervezeti tisztségviselők személyes példamutatással is járjanak elől, s az agitációs, szervező munkában, dolgozónként a meggyőzés eszközével munkálkodjanak. A törzsgárda kialakításának kiemelt eszközévé kell tenni a tanulási lehetőségek biztosítását, a kedvezmények nyújtását. Növelni kell a már tanulók erkölcsi, anyagi megbecsülését. A felnőttoktatás feladatköre egyre összetettebbé válik, ezért fokozottabb együttműködést kíván a szakszervezeti, az állami és gazdasági szervek között is. A szakszervezetek legyenek kezdeményezői, formálói, gyakorlati végrehajtói az egység megteremtésének és megvalósításának, ezzel is elősegítve a bőripari dolgozók általános és szakmai műveltsége színvonalának növelését Varga Károly BŐR- ÉS CIPŐKELLÉKEK ELLÁTÓ VÁLLALAT termékei felhasználóinak, minden kedves ügyfelének, valamennyi bőripari dolgozónak eredményes jó munkát és BOLDOG ÚJ ÉVIT KÍVÁN! BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNUNK minden kedves ügyfelünknek és valamennyi bőripari dolgozónak! Az új évben is tevékenyen részt kívánunk venni a bőr- és cipőipari vállalatok műszaki fejlesztésének elősegítésében! BŐRMŰBŐR- ÉS CIPŐIPARI KUTATÓINTÉZET Budapest IV. Paksi József utca 43.