Bács-Bodrog vármegye 2. kötet (Magyarország vármegyéi és városai, 1909)
A LEGÚJABB KOR. (1867–1906) - Középponti közigazgatás - Sándor Béla
287 A legújabb kor. nemzet szívében. A vármegye rendkívüli közgyűlést tartott, a melyen hazánk halhatatlan érdemű nagy fiának elhúnyta feletti mély és igaz fájdalmát a jegyzőkönyvben örökítette meg, a család tagjainak részvét iratokat küldött s a temetésre nagyobb küldöttséget menesztett s a Kossuth szobrára gyűjtést indított. Zombor, Szabadka, Baja, Újvidék hasonlóan vettek részt a nemzeti gyászban és a temetés napján mindenfelé gyászisteni tiszteleteket tartottak. A május 31-iki közgyűlésen két nagyfontosságú ügy került végleges elintézésre, egyik a Rudics-hagyaték ügye, amely rendkívül hosszadalmas és komplikált volt, sokféle pörrel és érdekeltség igényével zavarva. Az alispán buzgóságának köszönhető, hogy közmegelégedésre ért véget. A vármegye egy tekintélyes tanügyi alapot kapott a hagyatékból. A baja—zombor—újvidéki vasút viszont olyan állapotba jutott, hogy úgy a vármegye, mint a vonal mentén fekvő községek megtették végleges ajánlataikat s így mi sem állott tovább útjában a teljes megvalósításnak. A vasút építését csakugyan még ez évben megkezdették. Júniusban megalakult a Tóth Kálmán-kör, Dömötör Pál elnökletével. Ez volt az első irodalmi s művészeti czélra alakult egyesület a vármegyében. Június 13-án érkezett Császka György kalocsai érsek Zomborba, hogy bérmaútját megkezdje. E alkalomból rendkívüli fénynyel ünnepelték a főpapot a vármegyében, először látva őt maguk között. Az őszi közgyűlés 46 szavazattal 1 ellenében elfogadta a tiszti létszám fölemelésére vonatkozó javaslatot. Érdekes a tíz évi munkaszaporodást megfigyelni. 1883-ban volt 22,774 ügydarab, 1893-ban 44,402. Az árvaszéknél 1883-ban 13,314 s 1893-ban 40,820 ügydarab. És ezt a szörnyű módon megszaporodott anyagot most is ugyanaz a tisztviselői kar dolgozta föl, amely tíz év előtt. Messzebbmenő következtetéseket lehet levonni e számadatokból, kivált, ha érdemileg bírálnák fölül az ügyeket, az egyre jobban kifejlődő közigazgatás szempontjából. E közgyűlés tárgyai közül említést érdemel a kultúralap. Eddig a vármegyének nem volt semmi alapja kulturális czélok szolgálatára. Körülbelül tíz éve tervezték már, hogy pótadóból egy ilyen alapot állítanak föl, de az akkori terv most valósult meg. Gromon Dezső huszonötéves közszolgálati jubileumára nagyobb küldöttséget választott a vármegye s volt főispánját szeretettel ünnepelte. Ebben csatlakozott a vármegyéhez Zombor város is. Nov. 11-én volt az ünneplés Budapesten. 1895 januárban mutatkozott be az új Bánffy-kormány, amelyet a vármegye ép oly szívesen üdvözölt, mint Szilágyi Dezsőt a képviselőház elnöki székében. A tavasz megint megfenyegette a vármegyét egy hatalmas árvíz veszedelmével, amelyet azonban a legnagyobb vonalon sikerült elkerülni, csak Mosorin és Vilova községeket sújtotta nagy erővel a csapás. Mosorinban 241 ház van, ebből víz alá került 164 ház, összedűlt 87. Vilován 131 ház volt víz alatt s ebből összedőlt 94. Titelen 24 házat öntött el az ár és 11 dőlt össze. Április 23-án megvált a főispáni állástól Sándor Béla. Harmincz évi közpálya s tizenöt évi főispánság után nyugalomba vonult és a Zombori Takarékpénztár igazgatói állását fogadta el. A fejedelmi kegy kitüntetéssel bocsátotta el a hű és kiváló hivatalnokot, a Szent István-rend kiskeresztjével ékesítvén fel őt. A közvélemény nagy elismeréssel és nem szűnt rokonszenvvel búcsúzott tőle. Sándor Béla nagy érdemeket szerzett Bács-Bodrog vármegyének újabbkori történetében, mert az átmenet legválságosabb idejében állott annak az élén. Higgadt politikája, egyszerű, közvetetlen modora s a közügyek becsületes, buzgó szolgálata egyaránt hasznossá tették munkásságát, akár felülről, a központi országos kormány, akár alulról, a nép szempontjából nézzük. Ha a vármegye fejlődését nem is lehet egy-egy ember munkásságának tulajdonítani, sőt inkább számtalan ok és fejlődési állapot eredményének, az bizonyos, hogy Sándor Béla sohasem vetett gátat az eszmék fejlődésének, a gazdasági s politikai nemes törekvések megérésének. Alatta csillapodtak le a nemzetiségi ellentétek végleg és ő sohasem szította föl ezt a veszélyes tüzet ; alatta érte el a vármegye azt az állapotát, a melyben egészen érett lett a modern élet összes vívmányainak s követeléseinek megértésére és befogadására. Tisztelet illeti meg emlékét. A vármegye közönsége igen melegen búcsúzott el tőle május 7-én. Schmausz Endre alispán, Piukovics József és gróf Széchenyi Emil biz. tagok tartottak nagy beszédeket, az eltávozott középponti közigazgatás, Sándor Béla.