Komárom vármegye és Komárom (Magyarország vármegyéi és városai, 1907)

IRODALOM, TUDOMÁNY, MŰVÉSZET - A »Komáromi Tudós Társaság.« - Irók - Tudósok - Művészek - Politikusok - Írók, tudósok, művészek - Jeney Ernő - Jókay Eszter - Jókay Etelka - Jókay József - Jókay Károly - Jókai Mór

325 Irodalom, tudomány, művészet. 290 290 jan. 11-én. 1817-ben öltözött be a rendbe, melynek később egyik büszkesége lett. Tanári pályáját Győrött kezdte, majd Pozsonyban a jogakadémia bölcseleti karán folytatta, 1840-ben pedig a pesti egyetemen kapott katedrát, hol a termé­szettan tudományát közel négy évtizeden át adta elő. 1858-ban az Akadémia tagjai sorába választotta, 1863-ban az egyetemi rektori méltóságot viselte. Részt vett a Természettudományi Társulat alapításában és annak kezdettől fogva lelkes tagja volt. 1879-ben vonult nyugalomba, de a nyugalom óráit is folytonos munkálkodásban töltötte. Szenzácziós felfedezése : a dinamógép elvé­nek feltalálása. Igen nagy írói munkásságot fejtett ki a hazai és külföldi tudo­mányos folyóiratokban, melylyel tiszteltté tette nevét. Meghalt Győrött 1895 decz. 15-én, hol a város egyik utczáját nevezték el a kitűnő tudós nevéről. Munkái: Tentamen publicum e physica. Pestini, 1845. — A súlyos testek termé­szettana. Pest, 1850. —Hőtan. Pest, 1851.— Fénytan. Pest, 1851.— Székfoglaló beszéd. Pest, 1863. — A természettudomány fontosságáról. Pest, 1864. — A rektorság megszűnésekor mondott beszéde. — Pest, 1865. stb. Jeney Ernő, a Ferencz József-rend lovagja, szentbenedekrendi jószágkormányzó, 1869—1905-ig tartózkodott Komárom vármegye területén, hol nemcsak a gazdasági téren tünt fel, hanem a megyei közéletnek is egyik vezető embere volt. A füssi uradalom igazgatójaként messze földön híres gyü­mölcsfatenyésztést alapított. Komáromban halt meg 1905-ben. Munkái : Útmutató a gyümölcsfák tenyésztésére. Győr, 1896. — Tanköltemények. Győr, 1902. — Ünnepi, vasárnapi és alkalmi egyházi beszédek. Győr, 1902. Jókay Eszter, Váli Ferenczné, szül. 1816-ban Komáromban. 1839-ben ment férjhez Váli Ferencz pápai tanárhoz. 1882-ben halt meg Pápán. Sok czik­ket írt az Üstökös, Hazánk és a Külföld, Igazmondó és Magyar Népvilág cz. lapokba. Jókay Etelka, Ihász Lajos főrendiházi tag és veszprémmegyei nagybirtokos neje, Jókai Mór unokahuga. Műve : Emlékek b. Vay Miklósné báróné leveleiből. Jókay József (Ásvai) ügyvéd, Jókai Mór édes atyja, szül. 1781-ben Ógyal­lán. Részt vett az inszurrekczióval a szerencsétlen kimentelű győri ütközetben. 1812-ben nőül vette Pulay Máriát és nagy kedvelője volt az irodalomnak. Maga is irogatott a Tudományos Gyűjteménybe. Kézirati munkái közül többet őriz a Nemzeti Múzeum. Jókay Károly, Komárom város gyámpénztárosa, később pedig megyei szolgabíró, Jókai Mór testvérbátyja, szül. 1814-ben Komáromban. Meghalt 1899-ben és Komáromban temették el. Irt a Pesti Hírlapba és a Komáromi Lapokba 1849-ben. Jókai Mór, Komárom város legnagyobb fia, a magyar regényírók koszorús fejedelme, született Komáromban, 1825 február 18-án. Ásvai Jókay József és Pulay Mária szülőktől, kiknek ötödik gyermeke volt a kis Móricz. Gyermekéveit a gondos szülők felügyelete alatt a megyeutczai szülői háznál töltötte, a­melyből később a Szombathy utczai (a mai Jókai utcza) házukba költöztek. Ebben az utczában volt a kollégium is, itt szerezte meg első ismereteit a kis Jókai, a­ki a Tóth Lőrincz figyelmét is magára vonta. Szülei nagyon hasznosnak látták, hogy fiuk németül jól megtanuljon, ezért cserébe adták Pozsonyba német szóra Zsigmondy professzor családjához. Itt egy évet töltött, mely után a komáromi református gimnázium tanulója lett. A gyermek Jókai lelkére és képzelőtehet­ségére nagy hatással voltak édes atyjának költői és művészi hajlamai, melyek első ösztönzésül szolgáltak Jókai Mórnak későbbi írói fejlődésénél. Szülő­városában megtanult rajzolni és festeni, azonkívül idegen nyelvekben is jártas­ságra tett szert. 1841—1842-ben Pápára került, hol az országos hírű Tarczy Lajos tanítványa lett Petőfi Sándor, Kerkapoly Károly, Kozma Sándor és Orlai Petrich Somával egyetemben. Pápán a képző-társulatban több versét és elbeszélését megdicsérték Petőfié mellett. Innen Kecskemétre került a jogra és itt ismerkedett meg a magyar népélettel. Ebben az időben színészkedett Kecskeméten Petőfi, a­ki letisztázta Jókai Mórnak első irodalmi művét, a Zsidó fiú czímű drámát, melyet 1843 márczius 8-án nyújtott be az Akadémiához; ettől az időtől szokták Jókai irodalmi működését is számítani. A dráma dicsé­retet aratott, sőt két bírálója, Vörösmarty és Bajza, a díj kiadása mellett voltak. Kecskeméten kezdett bele első regényébe, a Hétköznapok-ba, melyet azonban már Komáromban fejezett be, hova jogi tanulmányai befejezése után költözött. Közel egy évig volt Asztalos István ügyvéd oldalán patvarista Jókai, 1845 Jeney Ernő. Jókay Eszter. Jókay Etelka. Jókay József. Jókay Károly: Magyarország Vármegyéi és Városai: Komárom vármegye. 13

Next