Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 2. kötet (Magyarország vármegyéi és városai, 1911)
IPAR, KERESKEDELEM, HITELÜGY ÉS FORGALOM - IV. KÖZLEKEDÉSÜGY - Szabályozási művek
Szabályozási művek. 176 Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.. 176 nagyobb árvíz volt az 1838. évi, amely alkalommal az akkori solti járás 25 községében összedűlt 2371 lakóház, 796 kamra, 1162 istálló ; megrepedt 1339 lakóház, 244 kamra, 384 istálló ; akár épületben, eszközökben, vetésben, gabonában, takarmányban, marhában és készpénzben 829.370 korona 62 fillér volt. Az akkori pilisi járás 23 községében összedűlt 1830 lakóház, 975 istálló és megrongálódott 1134 épület ; akár épületben, marhában, bútorban és áruban 2.207.840 korona 54 fillérre rúgott. Legkevésbé szenvedett a váczi járás, de ott is 91.816 korona volt a kár. Az árvizek megakadályozása céljából szükségessé váltak a folyamszabályozási munkálatok, amelyek töltésemelések és mederátmetszések útján hivatva voltak a jég szabad lefolyását és egyben az akadálytalan hajózást is biztosítani. Első ilyen szabályozási munka volt a Dunának Ordas alatt, Imsós és Zádor között való átmetszése, amit 1841-ben hajtottak végre. Az 1850-es években készült a bogyiszlói átvágás. 1856-ban készítették Apostag és Solt között az úgynevezett lombéri védőgátat. Ebbe az időbe esik a soltvejtei védőgát építése is. Hasonlóképen a pest—zimonyi állami útnak a töltése is arra volt hivatva, hogy védőgátul szolgáljon. Az 1875—76. év telén újból nagy árvíz pusztított a vármegyében, a melytől főként a Szentendre és Csepel-sziget községei szenvedtek sokat. A Budapest alatt levő balparti szakaszon a fentebb említett védőmunkálatokat mind tönkre tette és az ott elterülő községekben óriási károkat okozott. A kormány Jankovich Miklós képviselőt küldte ki kormánybiztosul a vármegye alsó részébe. Ekkor indult meg a védőmunkálatok nagyobb arányú teljesítése. Az átszakított töltéseket és gátakat megerősítették. Dunavecse és Apostag között 365 öl hosszú, háromszakaszos új védőgátat készítettek. Apostag és Solt között a lombéri töltést 240 öl hosszúságban karózással erősítették meg. Solt és Kisharta között a vejtei töltést 3500 öl hosszúságban építették ki és koronáját egész szélességben egy méterrel emelték föl, a tassi és dabi töltést pedig, amely egyben állami út is, 350 ölnyire erősítették meg. Ekkor tervezték és valósították meg a Dunán az újpesti kikötőtől a csepeli szőlőkig terjedő folyamrész szabályozását, jégtorlódás ellen való megvédését és kényelmes kirakodó helyek építését. Budapesten fölül az újpesti kikötőtől a Neuschloss-féle gyárig terjedő szakaszt 1800 öl hosszú töltéssel látták el. Budapest és a csepeli szőlők közötti folyammedret pedig kimélyítették. Az úgynevezett Kopasz-zátonynál 62.000, lejjebb pedig 98.600 köböl kavicsot kotortak ki és a meder szélességét 200 ölre szorították össze. Hasonlóképen kotrással szabályozták a további Dunaszakaszt is és az egész vármegye területén a folyam főágának mindkét partját, ahol annak szüksége fönnforgott, párhuzamművekkel látták el. Az 1890-től 1906-ig terjedő időközben végezték a Sükösd, Érsekcsanád és Bajaszentistván között levő három átmetszést. Dunaszabályozási munkákra kb. 20 milliós költséget fordítottak. De nemcsak a Dunán, hanem a Tiszán is voltak nagy árvizek. E folyamnak, amely néhány mérföld hosszúságban érinti a vármegye keleti részét, nagy víz alkalmával 110, kis víznél 88 él a közép mederszélessége. Középmélysége a víz sodrában legkisebb víznél 36 m, legnagyobb víznél 83 m. Mikor 1847-ben a tiszaszabályozási munkákat nyolcz osztályra osztották, a vármegyét érintő szakasz a negyedik osztályba jutott. A folyó közvetetlen partja is elég magas, de azért mindenik község magasabban fekszik az ártérnél, amely sehol sem nagy. Az árterekből Tószeg, Ó-és Újkécske, Bög és Alpár községek határainak jut egyegy rész. 1859-ben újból megállapították a vízállás 0 pontjait és a közvetlen part még a legalacsonyabb helyeken is 4—5 méterrel magasabban van a 0 pontnál. Szabályozási töltés van Tószeg és Kécske alatt 12.000 öl hosszúságban. Révet találunk Bögről Nagyrévre, Ókécskéről Inokára és Kürtre és Alpárról a túlsó oldalra. 1876-ban itt is összetorlódott a jég és az árvíz átcsapott a töltésen, anélkül azonban, hogy a gátat átszakította volna. A Duna pest vármegyei szakaszának jelentősebb szabályozási művei : Az újpesti téli kikötő 1858-tól 1863-ig készült és Újpest és a Népsziget között terül el. Kiterjedése 32 hektár , a bejáratnál 0 vízállásnál 2 m mély. A medencze 400 m hosszú, 30 m széles és 0 víznél 15—17 m mély. A parthosszúság balról 2470, jobbról 2166 m. Jégzajlás ellen védőgát, jégtörő és a sziget erdősége védi. A kikötőben 600 hajó fér el. Az éjszaka végén zsilip van, vas zárókészülékkel.