Szatmár vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

VÍZSZABÁLYOZÁS ÉS ÁRMENTESÍTÉS - Szamos-szabályozás

Szamos­szabályozás. 284 Vízszabályozás és ármentesítés. 290 torkolatánál Vári község határán, és Tiszaúj­laknál a Tisza-híd­on. A vásáros­naményi mérete 0 pontjának magassága 10276, a tivadarié 10618, a várié 110­12, a tiszaújlakié 115 91 m. a tenger fölött. A szakasz hossza 1855. év előtt Vásárosnamény és Tivadar között 29 km., Tivadar és Vári között 37 km., Vári és Tiszauj­lak között 19 km., s így a víz­szín esése e szakaszokon s az előbbi sorrendben km.-ként 118 10­6 s 30­4 cm. volt. Az 1855—1888. évi korszak elejére esik a tiszai átvágások kiépítése. A­ kor­szak utolsó éveiben az átvágások már Tisza-medrek, de az 1869 deczember havi, addig legmagasabbnak ismert árvíz levezetésében még nem vesznek teljes szel­vénynyel részt. 1881 tavaszán, 1884 júniusában is jelentékeny árvíz lép fel, de ezeket mind tartamuk, mind az árhullám magassága tekintetében meghaladja az 1888. évi árvíz, a mely Vásárosnaménynál a Szamos árhullámával találkoz­ván, itt a mai napig még legmagasabb, 9 méteres árhullámot adja. A mederszabályozás a Tisza kérdéses szakaszán az olcsvaapáti 10/1. számú átvágás 1897. évi kiépítésével befejezést is nyert és a további teendők czélja : a partoknak megkötése és hajózás szempontjából egységes kisvízi meder terem­tése. Mai állapotában a meder hossza Vásárosnaménytól Tivadarig 22­9, Tiva­dartól Váriig 212, Váritól Tiszaújlakig 16­6 km. s így a­­ víz esése km.-ként az alsó szakaszban 14 , a középsőben 18,6 a felsőben 34,9 cm. Az előbbiekben közölt magasságú 0 víz felett volt a vízállás . Vásárosnaményban Tivadaron Váriban Tiszaújlakon az 1869. évi árvízkor 856 762 675 460 az 1888. évi árvízkor 900 744 615 391 centiméter és az utóbbi évi őszi kis víz 0 alatt 119 110 162 82 centiméter, a­mely utóbbi adatokból látható, hogy a szabályozás után a kisvíz színtje lényegesen sülyedt, azaz a meder mélysége növekedett. Legkisebb volt a vízállás Vásárosnaményban, Tivadaron és Váriban 1904. évi augusztus hó 23-án, és pedig 0 alatt előbbi sorban 163, 143 és 192 cm. Tisza­újlakon pedig a már közlött (1888. évi) 82 cm. A Szamoson az 1895. évi XLVIII. törvényczikkel nyert hitelből végrehaj­tott szabályozásról az alábbi kimutatásba foglalt adatok nyújtanak tájékozást : Összesen 4­ 376 567 51 8 Czégényi művek 9 10 12 Nábrádi művek 13 Kéri és kérsemjéni partvédő müvek. 14 Kérsemjéni XIII 1. számú átvágás. . . . 15 XIII 2. számú szamosszegi átvágás . . . 16 Panyolai művek 18 Olcsvaapátii művek 11 A szabályo­z­á­s­i mű xá­­­n költsége megnevezése épitési ideje ül megnevezése épitési ideje K 1 1­2 Slobai partvédő mű Patóházai partvédő mű 1900—1904 1894—95­9 537 48 1901—902 13 596 60 3 Szatmári mederszab­ál­yozás 1898—1907 533 429 90­­4 Angyalosi partvédő mű 1897—1898 1900—1901 11 539 82 5 Tatárfalvai partvédő mű 1906 25 309 02 6 Sályii VI. számú átvágás 1900—1901 és 692 702 90 1 Porcsalmai VII. rápolti VIII/1. cégény­dányádi VIII/2. sz. átvágás 1901—1902 797 563 61 1896—97 és 1901—902 37 001 01 A czégény—matolcsi IX. sz. átvágás 1895—96 1­ 562 588 96 A tunyogi X. és kéri XI. sz. átvágás 1896—97 192 166 24 11­­ III 2. számú átvágásbeli partvádő mű 1906, 1891—92, 1894 4 663 31 1899, 1901 53 619 28 1897, 1899, 1900, 1901, 1903 111 393 79 1901 162 128 68 1897 65 575 94 1895­­ 96 1898, 1900 32 430 06 17 Szamosszegi művek 1901—1904 11 917 93 1895—96 1900, 1902 59 432 98

Next