Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely (Magyarország vármegyéi és városai, 1905)
VÍZSZABÁLYOZÁS - FOLYÓ-SZABÁLYOZÁS, ÁRMENTESÍTÉS, BELVÍZ-RENDEZÉS - Bodrog-szabályozás - Latorcza-szabályozás - Laborcz-, Ondava- és Tapoly-szabályozás - A Felsőbodrogi Vízszabályozó Társulat
Bodrogszabályozás. A Felsőbodrogi Vízszabályozó Társulat. 210 Vízszabályozás. Latorczaszabályozás. Laborcz-, Ondava- és Tapolyszabályozás. folyammérnöki hivatal, a csapi, leányvári és kenézlői védőműveket saját költségén, a csermelyieket, vencsellőieket és balsaiakat pedig, állami hozzájárulás mellett, a bodrogközi Tisza-szabályozó társulat építette ki. Mindezek összesen mintegy 350,000 koronába kerültek. A Bodrog folyó szabályozására az örök emlékezetű Vásárhelyi Pál készített terveket, melyeknek nagy része azonban a tervezés s a kiépítés közötti idő alatt, a vízfolyásban beállott változások következtében, nagyban módosult. Az 1863—65. években négy, az 1873—74. években hét átvágást végzett a sárospataki s később tokaji folyammérnöki hivatal. Ezután tíz évig szünetelt a Bodrog szabályozási munkálata s 1885-ben az eddig kiásott átvágásoknak nagyobb méretekben való kiépítésével vette ismét kezdetét, mert a régi kiásás méretei nem voltak megfelelők. Majd 1887-ben a szőlőskei átvágást ásták ki. Később azután, 1894-től 1898-ig, a Bodrognak Imregtől a torkolatig terjedő szakaszára tervezett összes tizenöt átvágást kiásták és a régi átvágásokat lemélyítették. Az átvágásokkal a Bodrog folyó 125,6 km. hosszúságából csak 71 kilométer maradt meg s így a folyó 546 kilométerrel rövidebb lett. A kiépített átvágások összes hossza 16,041 méter és a reájuk fordított összes költség 2.455.489 kor. 30 fillér. Ezzel a legszükségesebb Bodrogszabályozási munkák befejezést nyertek. Az 1900. év óta folyó további munkálatok csak a szabályozott vonal elfajulásának meggátlását s a partszakadások megszüntetését, illetőleg megelőzését czélozzák. Az ezekre fordított kiadás eddig 67,156 kor. 51 fillérre rúg. A Latorcza kanyargós medrének átvágásokkal leendő szabályozására szintén még Vásárhelyi készített tervezetet, mely azonban a mai viszonyoknak már nem felelvén meg, az újhelyi m. kir. folyammérnöki hivatalban az újabb időben történt felvételek alapján készült el a folyó szabályozására vonatkozó terv. Ez ideig a tervezett átvágásokból a folyónak a Bodrogba való beömlését szabályozó átvágások ásattak ki. A Laborcz folyó rendezésére vonatkozó terveket az újhelyi m. kir. folyammérnöki hivatal már elkészítette. Az Ondava és Tapoly szabályozását a „Felsőbodrogi Vízszabályozó Társulat" hajtván végre, arról a nevezett társulat működésének részletesebb méltatásánál fogunk megemlékezni. A leírt folyószabályozások ismertetése nem volna teljes, ha meg nem emlékeznénk azoknak végrehajtóiról. A II. folyamosztály mérnöki hivatalából Barta Soma és Horváth László osztálymérnököknek, mint az átvágási részlettervek készítőinek s kiépítőinek, míg a III. folyamosztályból csak Egert József osztálymérnöknek neve maradt fenn. A többi szabályozási munkák végrehajtása körül Wallandt Ernő, Münzberger Ferencz és Szokolay Emil szereztek érdemeket. Az utóbbi, mint műszaki tanácsos, ma is az újhelyi m. kir. folyammérnöki hivatal főnöke, mely hivatalnak tagjai ez idő szerint: Zettin Ignácz és Palasovszky Sándor kir. mérnökök. Az árvizek ellen való, küzdelem e vármegye területén korán egyesítette az érdekelt birtokosságot, így keletkeztek a ma is autonóm szervezet mellett működő s a vármegye legtevékenyebb gazdasági erőit egyesítő vízszabályozó társulatok. Mint már jeleztük, a „Felsőbodrogi Vízszabályozó Társulat" abból az egyesületből keletkezett, melyet az Ondava és a Tapoly folyók völgyének vízmentesítésére az érdekelt birtokosság alakított s mely egyesület a szabályozási terv elkészítésével Beszédes József mérnököt bízta meg. Ezt megelőzőleg azonban már 1827-ben gróf Vay Ádám elnöklete alatt királyi bizottság kezdette meg a szabályozási munkálatokat, s a vizeknek a Bodrogba való gyorsabb levezetésére 4500 öl hosszú csatornát ásatott a garanyi határtól Szürnyegig. Ez a — noha helyes irányban vezetett — csatorna azonban a szükségletnek meg nem felelvén, megalakult az említett egyesület, mely éppen Beszédes tervezete alapján volt működését megkezdendő, mikor gróf Széchenyi István Zemplén vármegyében is megjelenvén, reá birta az érdekeltségeket, hogy az egyesület a Tiszaszabályozó társulatba lépve, az „Ondava-tapolyi egyesül