Borsod - Miskolci Értesítő, 1877 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1877-08-02 / 31. szám
Miskolcz, 1877. augustus 2 31-ik szám, Tizenegyedik évfolyam BORSOD. w mmmsm nimfi. Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú hetilap és Borsodmegye hivatalos közlönye. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Rendkivülileg: Negyed évre . . 1 ft. 20 kr. Nyilt-tér sorsa . . 10 kr. Előlegesen fizetendő : 50 szóig......................50 kr. 50-től 100-ig . . 1 ft. — 1 BEIGTATÁSI DÍJ: Bélyegdij: minden hirdetéstől 30 kr, melyek a kiadó hivatalhoz intézendők. Helyien és vidékre : fél évre . . . . 2 ft. — kr Egész évre . . . 4 „ — * jegyei hivatalos közlemények. ad 2399 —~~~ -i~nnyoBorsod vármegye alispánjától, ai. b7 7. A folyó évi augusztus 6-án tartandó megyei közgyűlés tárgyai között felvétetnek még a következők: 1. Miskolcz város kérvénye Mindszent községnek Miskolcz városával leendő egyesítése tárgyában. 2. Ugyanannak kérvénye a városon átvonuló megyei útvonalak jó karba helyezésére szükséges kölcsön engedélyezése tárgyában. 3. Ugyanannak folyamodványa a városi helypénz árszabály módosítása illetve felemelése végett. Kelt Miskolczon, 1877. évi julius hó 31-én. Bay Bertalan, alispán. 35171. szám. Hirdetmény. A folyó 1877. évben a kataszteri felmérések háromszögméreti háromszögellései Pest- Pilis-Solt-Kiskun, Csongrád és Bács-Bodrog megyék, a részletes felmérések pedig Bács-Bodrog, Torontál, Temes és Krassó megyék területén hajtatnak végre, a mi azon megjegyzéssel létezik ezennel közhírré, hogy a felmérési munkálatok másolatai egyátalán mindenki által megszerezhető. Az ebbeli megrendelések kiterjedhetnek: 1. a háromszögméreti háromszögellésnek meghatározott pontjaira; 2. az egyes községek határleírási jegyzőkönyveire és az azokhoz tartozó vázlatokra; 3. az eredeti térképek kőmetszeti, esetleg kézrajzi másolataira; 4. a felmérési munkálatok kiegészítő részét képező egyéb jegyzőkönyvekre és iratokra. Az első szám alatti háromszögellési adatok kizárólag csak a m. kir. háromszögméreti számítóhivatalnál Budapesten; a 2., 3. és 4. szám alattiak viszont a megyék csoportozata szerint a pozsonyi, kassai, temesvári és zágrábi kataszteri térképtáraknál rendelhetők meg. A 3. szám alatt érintett térképmásolatok, rendszerint kőmetszetekben szolgáltatnak ki; szabad közrajzi másolatok kiszolgáltatásának csak kőmetszetek hiányában, és csak az erre vonatkozó szabályok által érintett esetekben van helye. A másolatok kiszolgáltatásáért a kincstárnak fizetendő díjak időről-időre a m. kir. p. n. minisztérium által állapíttatnak meg; jelenleg a következők vannak érvényben: 1. a háromszögméreti hálózat helyrajzilag öszefüggő pontjainak kiszolgáltatásánál fizetendő: a) egytől húsz pontig, miden pont után (4) négy forint; b) huszonegy ponttól ötvenig, minden pont után két (2) forint; c) ötvenegytől felfelé, minden egyes pont után egy (!) forint. Ezen árakban a pontok váza és helyrajzi leírásának elkészítése is bennfoglaltatik. Helyrajzilag össze nem függő területekre nézve, a kívánt pontok, külön-külön megrendelésnek tekintetnek, és az érettük fizetendő dijekkép szabatik meg. 2. A határleírási jegyzőkönyvekért ivenkint harmincz (30) krajczár fizettetik; az azokhoz tartozó vázak másolása pedig, az illető határ kiterjedéséhez képest, egytől ötezer holdig terjedő térfogat után két (2) forinttal; ötezer holdon túl tizenötezer holdig négy (4) forinttal, és tizenötezer holdon túl hat (6) forinttal díjaztatik. 3. A kataszteri térkép-másolatok árai, a szerint, amint ezen másolatok kőmetszetűek, vagy pedig szabad kézrajz útján készültek, különbözők. Ezen másolatok kiszolgáltatási módozatára megjegyeztetik, hogy: a) a kőmetszeti másolatok csakis egy egész községre terjedő példányokban jöhetnek elárusítás alá, egyes lapok eladása pedig csak annyiban foglalhat helyet, amennyiben a teljes példányok a megelőzött időkben történt laponkénti eladások által már megcsonkíttattak. A községenként teljes példányokban megrendelt kőmetszeti másolatok ára példányonként, minden hold és parcella egybeadásából eredményezett úgynevezett „holdrészlet“ után egy-egy krajczárjával számittatik. Ugyanazon községnek öt példánybani egyszerre történő átvételénél azonban húsz százalékos (20 % ) árleengedésnek van helye. A csonka példányok egyes lapjai kivétel nélkül két (2) forintjával számíttatnak. b) a szabad kézből készült térkép-másolatokért minden holdrészlet után két (2) krajczár, azonkívül pedig minden ahhoz felhasznált hollandi regál-papír ívért húsz (20) krajczár; végre minden a kataszteri munkálatok alkatrészeit képező egyéb iratok és jegyzőkönyvek másolatáért ivenkint harmincz (30) krajczár fizetendő. A megrendelések elfogadására felhatalmazott egyes kataszteri térképtárak területi illetőségére nézve megjegyeztetik, hogy azon megyék és hatóságok közül, melyek kebelében az állandó kataszter részéről eddig élő felmérések teljesíttettek, az Árva, Liptó, Turócz, Trencsén, Zólyom, Bars, Hont, Nógrád, Moson, Sopron, Győr, Vas, Veszprém, Zala, Somogy, Tolna és Baranya megyére vonatkozók, a pozsonyi kir. térképtárban; a Szepes, Gömör, Torna, Abaúj, Sáros, Zemplén, Ung, Bereg, Marmaros, Ugocsa, Szabolcs és Bihar megyére, valamint a Hajdú-kerületre vonatkozó munkálatok a kassai kir. térképtárban; a Temes, Torontál, Krassó, Szörény és Bács-Bodrog megyékre vonatkozók a temesvári kir. térképtárban; végre a Horvát-Szlavonországokra, valamint Fiume város és annak kerületére vonatkozó munkálatok a zágrábi kir., a határőrvidéket illetőleg pedig ugyanott a cs. és kir. katonai térképtárakban őriztetnek. Az idevágó kívánalmak tehát, amennyiben azok a háromszögméreti hálózatra vonatkoznak, a m. k. háromszögméreti számítóhivatalhoz Budapesten, a többi felmérési munkálatokra nézve pedig, az elősorolt beosztáshoz képest, az illető királyi térképtárakhoz intézendők, melyek a megrendelések elfogadására, valamint a másolatok végrehajtására és kiszolgáltatására hivatva vannak. Budapesten, 1877. junius hó 19. A magyar királyi pénzügyminisztériumtól. 582. szám. k. b. 1877. Ezen rendelet illetőleg hirdetmény szabályos közhírré tétel végett a t. szolgabiró uraknak és Miskolcz város t. polgármesterének kiadatik. Miskolczon, 1877. évi julius hó 20-án. Bay Bertalan, alispán. (Egy új fertöztelenitő anyag. A természettudomány terén, a tudósok között valóságos forradalmat idézett elő egy új fertőztelenítő anyagnak nem annyira felfedezése, mert már régebben ismerve van, hanem inkább az anyagnak tulajdonsága, melyet különféle irányban most vettek tüzetes vizsgálatok alá, amely vizsgálatok eredménye a szó legteljesebb értelmében meglepő és érdekes. Ezen anyag az úgynevezett salicylsav, mely a fűzfák kérgében előforduló salicynból állíttatott azelőtt elő, azonban ezen előállítási módja oly hosszadalmas és költséges volt, hogy általános használatára fertőztelenítő szer gyanánt még csak gondolni sem lehetett. A természetben szabadon előfordul a spidaca ulmaria nevű növény és a gaultheria procumbeus növény illóolajában. Első felfedezője Pra vegyész volt, ki már 1839-ben közölte felfedezését egy akkori német szakfolyóiratban. Mint már említettem, előállítása idáig oly bonyodalmas, fárasztó és tehát költséges is volt, hogy még próbát sem tettek vele, váljon szerepelhetne-e oly hathatós fertőztelenítő szer gyanánt, mint a kreosott vagyis carbolsav. Azt ugyanis tudták, hogy vegyi összetételére nézve a carbolsavtól csak anynyiban különbözik, hogy egy tömecs szénsavval többet tartalmaz. Kolbe Hermann lipcsei tanár érdeme, hogy beható vizsgálat alá vévén ezen szer antiseptikus (rothadást, penészképződést és erjedést gátoló) hatását, nagyszerű eredményre jutott és kimutatá, hogy e nemben a carbolsavat nemcsak hogy felülmúlja, hanem nagymérvben túl is szárnyalja úgy antiseptikus hatásánál, mint azon jó tulajdonságainál fogva, hogy tökéletesen szagtalan, csekély, de nem kellemetlen íze van, és hogy nem mérges. A salicylsav gyógyító hatása tulajdonkép az orvosok tanulmánya körébe tartozván, itt csak néhány kísérletről teszünk említést.