Borsod - Miskolci Értesítő, 1884 (18. évfolyam, 1-53. szám)
1884-03-26 / 13. szám
Miskolcz, 1884- márczius 26. 13-ik szám. Tizennyolczadik évfolyam. BORSOD. II Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú hetilap és Borsodmegye hivatalos közlönye. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIGTATÁSI DÍJ: Helyben és vidékre: Rendkivülileg: Előlegesen fizetendő. Bélyegdij: Fél évre.........................2 frt — kr-Negyed évre . . . . 1 frt 20 kr 50 szóig.........................— frt 50 kr. minden hirdetéstől 30 kr, melyek a Egész évre .... 4 . , Nyilt-tér sorsa ... , 20 , 50-től 100-ig .... 1 , kiadó hivatalhoz intézendők. jegyei hivatalos közlemények, a TFHV- Borsodvármegye alispánjától. Hivatalos értesítés. Fejér Endre főszolgabíró jelentése szerint, Mező-Csáth városában, a fővárosban felállítandó szabadságharcz-szobor javára utólagosan 23 frt gyüntetett. Ezen 23 forint általam illetékes helyre juttatott. A mi is ezennel köztudomásra hozatik. Kelt Miskolczon 1884. márczius hó 15-én. Melczer Gyula, alispán. 4991. sz. Borsodvármegye alispánjától. al. 1884. Hivatalos értesítés. A Beregmegye nagydobronyi tűzkárosultak felsegélyezésére Feyér Endre szolgabiró 4 frt 24 krt. Molnár Emil szolgabiró 26 frt 6 krt, Fekete László szolgabiró 3 forint 51 krt, Zsóry Gusztáv szolgabiró 6 forint 50 krt, Gombos György szolgabiró 12 forint 46 krt, és Miskolcz város polgármestere 10 forintot gyűjtöttek. A gyűjtés eredménye 62 forint 77 krt részen. Ezen öszveg általam illetékes helyre juttatott. A mi is ezennel hirlapilag köztudomásra hozatik. Miskolcz, 1884. márczius 15-én. Melczer Gyula, alispán. Másolat 5047. szám. A vallás és közoktatásügyi m. kir. minisztertől. Ö cs. és ap. kir. Felsége folyó évi február hó 2-án Bécsben kelt legf, elhatározással jóváhagyott izraelita orthodox szervezőszabályzat 26-ik szakaszának hatályon kívül tétele mellett engemet felhatalmazni méltóztatott legkegyelmesebben a kellő intézkedések megtételére, hogy egyelőre az izraelita hitközségekben csak oly egyének alkalmaztathassanak rabbikut, kik magyar alattvalók és kik legalább a gymnasium, vagy reáliskola négy alsó osztályát, esetleg a polgári iskolát sikerrel végezték. Erről a közigazgatási bizottságot szoros miheztartásul az izr. hitközségekkel leendő közlés végett oly megjegyzéssel tudósítom, hogy a jeschidák és a talmud-bóra iskolák rendezése tárgyában rendeletemet közelébb veendi. — Budapesten, 1884. évi február hó 6-án Trefort s. k. Borsodmegye közigazgatási bizottságának. 182. sz. kb. 1884. Ezen rendelet másolata az izraellita hitközségekkel leendő közlés végett a főszolgabiráknak s Miskolczváros polgármesterének kiadatik, — egyszersmind a kir. tanfelügyelővel közöltetik s a „Borsod“ lapban közzététetik. Kelt Miskolczon, 1884. évi márczius hó 12-én tartott megyei közigazgatási bizottsági ülésünkből. B. Vay Béla főispán elnök 362. sz. Borsodmegye kir. tanfelügyelősége. Felhívás az iskolai gondnokságok és iskolaszékek tagjaihoz. A népoktatatás ügyének előmozdítása czéljából elhatározta a vall. és közokt. magy. kir. miniszter úr, hogy a „Néptanítók Lapját“ az iskolai gondnokságok, iskolaszékek tagjainak s elnökeinek, ha a lapot a magok nevére czimezve kívánják, meg fogja küldeni. Felhívom ennek alapján az illetőket, hogy ez iránt lehetőleg mind azt adják be hozzám írásbeli rövid nyilatkozatukat, hogy váljon kívánják e, s mily czim alatt a lapot a magok részére járatni? Megjegyzem, hogy úgy a saját, mint a helység s utolsó posta neve világosan, olvashatólag legyen kiírva. Miskolcz, 1884. évi márcz. hó 25 én. Ballagi Károly kir. tanácsos, tanfelügyelő. (Iparos kertMiskolcznak! Az új törvényjavaslat felrázta iparostársaimat a közönyből, azon közönyből, melybe a fatalizmus, az elfásultság, a reménytelenség, a jobb jövőbe nem bízás döntöttek. Nagy érdeklődéssel kísérték majdnem mindannyian az iparosok életébe vágó eme rendkívül fontos tárgyalásokat; érvényt óhajtottak szerezni mindannyian oly javaslatnak, mely végre valahára a sok kontárkodást, fegyelmetlenséget, rendetlenséget megfékezi, mely visszaadja a tanult és józan gondolkodású iparosnak kenyerét és ezzel jó kedvét s már-már elvesztett existencziáját. Eme felébredést az apathiából, eme reményteljes pillanatot fel kell használnia az egész iparos testületnek és pedig arra felhasználni, hogy egy erős, kompakt tömeggé egyesüljön, hogy így szavának, akaratának döntő érvényt szerezzen minden alkalommal, ahol hatni akar. Hiszen nincs, nem is volt az összes iparosság közt eddig összetartás; az egyik iparosság ide hajlott, a másik amoda; az egyik az ósdi eszméknek volt hive, a másik a haladásnak, a harmadik egyiknek sem. Az egyik sokkal nagyobb fontosságúnak tartotta a mesterségét a másikénál és egész arisztokrácziát, kasztot képezett a nagy számú iparosszakmák között. Ez így nem mehet tovább; az iparos világnak félre kell tenni minden melléktekintetet, félre minden képzelődést, hogy egy hatalmas testületté váljon, mely mint az imént jeleztem, mindenütt döntő befolyással hathasson, ahol akár a haza, akár a város, akár az ipar tárgyában életbe vágó fontos kérdések merülnek föl. És miképen létesíthető ezen tömörülés, ezen összeolvadás? Egy iparos kör alakítása által ! Budapest jó példával ment elől; több nagy városa hazánknak követte e szép és hasznos példát. Miskolczon sokan vagyunk iparosok és elég miveltek arra, hogy hátra ne lehessen, ne szabadjon maradnunk. Iparos kört kell alakítanunk, amelyben a legcsekélyebb díjért minden iparos társunk hírlapokat és könyveket olvashasson, ahol tömeges megjelenés alkalmával a társadalmi kérdések megoldásában tettleg részt vehet; ahol otthon találja magát kartársai, iparostársai körében; ahol az önmivelődésnek, közlékenységnek tág és hálás tér nyílik; ahol érvényre emelhetők helyes eszmecsere útján a legfontosabb és hasznosabb nézetek; ahol megóvatnak az oly sokszor unatkozásból eredő vad mulatságoktól, szóval oly iparos körben, ahol mindenki jól találandja magát. Lehet, hogy azt fogják néhányan ellenvetni, hogy ott van a miskolczi polgári egylet, igaz, az ott van, de rég kivetkőzött azon jellegéből, amilyennek az alakítva volt; ott az iparos osztály most csak nagyon kis arányban van képviselve ; a polgári egylet most igen szép és kellemes szórakoztatási hely, inkább kaszinó, és inkább más állású férfiak tanyája, mint az iparosoké. Ott az iparos osztálynak nincs többé vezér szerepe és ép ezért nem az a hely többé, ahol ők tömegesen részt vehetnének, ahol magukat jól találnák. Felhívom az intéző köröket, hogy e fontos tárgyban tegyék meg az előmunkálatokat. Próbálják meg egy „Miskolczi iparos kör“ alakítását ! Higyyék meg tisztelt iparos társaim, hogy áldásos és hasznos czélt fogunk elérni, ha összetartva ezt a kört megalakítjuk ! Vegyék kezébe kiváló iparosaink az ügyet; én meg leszek jutalmazva, ha kezdeményezésemnek némi sikerét látandom. Forster Rezső: A gyermek és a szülői ház. Az ember, életének bármely szakában, de legkivált abban a korban, midőn a feje fölött nagyon felszaporodott évek a haját galambfehérre festették, szívesen vissza-visszatér gondolatban a mögötte messze elmaradt múlt időkre s különösen örömest el-elmereng gyermekkorának emlékképein. Tiszta körvonalaiban szintél szinte maga előtt látja a lelkében elmosódhatatlanul lerajzolódott kedves szülői házat .