Borsod, Gömör és Kishont vármegyék Hivatalos Lapja, 1933 (32. évfolyam, 1-30. szám)

1933-01-05 / 1. szám

4 "­ B) Osztályozási haborozmá­nyok. A beváltandó dohánylevelek fajainak megítélé­sére és minőségük szerinti osztályozására nézve zsi­nórmértékül a­­következő szabályok szolgálnak: I. Szivarboríték-levelek.­­Szivar boríték-levelek­nek a sérületlen, finom, kellően szívós, vérkenyerű, széles bordázatú, egyenletes szépszínű és élénk égéssel bíró any­a levelek vehetők át. II. Közönséges levelek. Közönséges levelek alatt azok értetnek, melyeik a szivargyártásnál hasz­nálhatók, továbbá pipadohány, ion- és humér do­hány készítésére alkalmasak. a) A válogatott osz­tályba tartoznak azon szép, sűrű­ letten, egyenletes szinű­ és teljesen megbízható, jóégés­ű anyalevelek, melyek csekély szivarboríték tartalom mellett jeles szivarbarok-levél minőségével bírnak, b) Az első a) osztályba tartoznak a sérületlen vagy csak kissé sé­rült, egyenletes színű, teljesen megbízható, jó égésű, jó szivarburok és tartalomdús, jó szivarbél minősé­gével bíró anyalevelek. c) Az első b) osztályba tar­toznak a sérü­­letten vagy csak jelentéktelenül sérült, könnyebb jellegű, vagyis finomabb szövetű, véko­nyabb erezetű, egyenletes, tetszetős színű, finom pipadohányok előállítására alkalmas anyalevelek. d) Az első c) osztályba tartoznak a sérületlen vagy csak jelentéktelenül sérült, kevésbé finom szövetű és erezetű, kevésbé egyenletes, de nem visszatetsző színűi és jó pipadohányoknak gyártására­­használ­ható anyalevelek. Ezen osztályba tartoznak azon ép vagy csak jelentéktelenül sérült anyalevelek is, amelyek habár színük szép és egyenletes, de égé­sük nem megbízható és ezért csak fon- és burn­et­lévé­kne­k használhatók. e) A második osztályba tar­toznak a kissé sérült anyalevelek, továbbá a sérü­letlen vagy csak szélükön jelentéktelenül sérült azon anyalevelek, melyek durvább szövetük, vastag erezetük, nem tetszetős színük és megbízhatatlan égésük folytán csak közönséges pipadohányok elő­állítására alkalmasak. A második osztályba tartoz­nak továbbá a nagyobb sérületlen hegylevelek és tiszta, jobb minőségű­ aljlevelek. f) A harmadik osz­tályba tartoznak minden egyéb, az előbbi osztá­lyokba nem sorozható, tehát a vissza­tetsző színű, na­gyobb mérvben jégvert vagy szakadozott anyaleve­lek, továbbá a­ csekélyebb minőségű hegy- és aljle­velek. III. Finom kerti-levelek. Finom kerti-levelek alatt azon kis-­­és középnagyságú kerti-levelek értet­nek, melyek szövetük és­­minőségük finomsága, nemkülönben világos színezetük által kitűnnek és legfinomabb és finom pipadohányok előállítására alkalmasak. a) Az első osztályba tartoznak a tiszta vagy csak jelentéktelen mérvben barna foltos, vilá­gossárga, aranysárga vagy narancssárga szinű­, sé­rületlen vagy csak szélükön szakadozott azon anya­­levelek, melyek legfinomabb pipadohányok előállí­tására alkalmasak. b) A második osztályba átvétet­nek, a színben kevésbé egyenletes, azaz­­kissé barna­foltos, vagy zöldes erű, világossárga, aranysárga vagy narancssárga szinűi, kissé sérült anyalevelek, továbbá a szépszinűi, sérületlen hegy- és tartalma­sabb, sérületlen aljlevelek. Az ezen osztályba átvett leveleknek legfinomabb és finom pipadohányok elő­állítására alkalmasaknak kell lenniük. c) A harma­dik osztályba soroltatnak minden egyéb, az előbbi osztályokba nem sorolható levelek, amennyiben még a finom kerti-levelek általános jellegével bír­nak és finom pipadohányok előállítására alkalma­sak. 1 E. Középfülöm kerti-levelek. Középfülöm ker­ti-levelek alatt azon különböző nagyságú, közép­fülöm minőségű és szövetűi kerti-levelek értetnek, melyek színezete a pirosassárga színtől egészen a világosbarna színig váltakozik. Ide tartoznak még azon világos színezetű kerti­levelek, melyek dur­vább és merevebb szövetüknél fogva a finom kerti­levelek közé nem sorolhatók. a) Az első osztályba soroztatnak a tiszta vagy csak jelentéktelenül bar­nafoltos, pirosassárga, világosbarna vagy pirosas­­barna színűs, pirosasbarna pettyes, továbbá a dur­vább és merevebb szövetüknél fogva a finom kerti­­levelek közé nem sorolható világosszínű­, sérületlen vagy csak szélükön szakadozott anyalevelek, me­lyek finom pipadohányok előállítására alkalmasak. b) A második osztályba át­vézetnek a színben kevés­bé egyenletes, azaz kissé barnafoltos vagy zöldes enn­y pirosassárga, világosbarna vagy pirosasbamp, színűs, erősebben pirosasbarna pettyes, továbbá a durvább és merevebb szövetüknél fogva ír finom kerti­ levelek közé nem sorolható világosszinűi, kissé sérült anyalevelek, végül a szép szinti sérületlen hegylevelek és a tartalmasabb sérületlen aljlevelek. Az ezen osztályba átvett leveleknek finom és közép­­finom pipadohányok előállítására alkalmasaknak kell lenniök. c) A harmadik osztályba soroltatnak minden egyéb, az előbbi osztályokba nem sorolható levelek, amennyiben még a középfülöm kerti-leve­lek általános jellegével bírnak és középfülöm pipa­dohányok előállítására alkalmasak. V. Közönséges kerti-levelek. Közönséges kerti­­leveleknek átvéteznek a kerti magból származó azon levelek, melyek a kerti­ levelek jellegzetes tulajdon­ságaival nem bárnak és pipadohányok előállítására alkalmasak. a) Az első osztályba tartoznak a sérü­letlen vagy csak szélükön jelentéktelenü­l sérült anyalevelek, ha nem zöldes színűek, b) A második osztályba átvézetnek a kissé sérült anyalevelek, to­vábbá a nagyobb sérületlen hegylevelek és végül a tiszta, jobb minőségű­ aljlevelek, c) A harmadik osz­tályba tartoznak minden egyéb, az előbbi osztá­lyokba nem sorolható, tehát nagyobb mérvben jég­­vert vagy szakadozott anyalevelek, továbbá a cse­kélyebb minőségű hegy- és alj levelek. VI. Szentmidrási muskotály-levelek.­­Szent­­andrási muskotály-leveleknek azon dohánylevelek

Next