Borsodi Bányász, 1965. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-06 / 1. szám

/» y VSŐg proletárjai egyesüljetek! VIII. évfolyam 1. szám. Ára 50 fillér, 1965. január 6. Szervezetlenség és következményei Szeles-aknán Szeles-akna éveken át a legjobban termelő egységek közé tartozott. Sajnos csak múlt­­időben említhetjük elsőségét, mert 1964 ne­gyedik évnegyedét 78 százalékos tervteljesí­­téssel zárta, s így az utolsó helyen találjuk, ha a termelési kimutatást nézzük. A Szuhavölgyi Bányaüzem vezetői szerint az aknán minden adottság meg­van a tervek teljesítéséhez. Nem is a dolgozókon múlott, hogy mégsem sikerült az előirányzatnak ele­get tenni, hanem a rossz munkaszervezésen. Az aknavezetőség, a műszaki gárda nem biz­tosította a megfelelő műszaki feltételeket. A gépészet is hanyagabb munkát végzett, mint a korábbi időkben, mert sok­ volt a gépi üzem­zavar. Az üres ellátás sem volt kifogástalan. Mindezek a hiányosságok vetették vissza Szeles-aknán a termelést. Ezek a hibák az aknavezetés hibái. Nekik kell tehát változ­tatni a helyzeten. Legfontosabb teendő: javítani a vezetés színvonalát. Ha jól szervezik, irányítják a munkát, biztosítják a műszaki feltételeket, az üres ellátást és minimálisra csökkentik a gépi hibákból eredő üzemzavarokat, akkor Szeles-akna ismét talpra áll. A műszaki vezetők képzett, jó szakemberek Szelesen. Szervező és irányító képességükről az elmúlt évek eredményei tanúskodnak. Ugyanilyen munkát várnak tőlük az akna dolgozói, hogy megfelelően biztosított feltéte­lek mellett sikeresen termelhessenek az új esztendőben. A mentőosztag Ormosbányán mindenkor „bevetésre” készen áll! Kimaradt MÁVAUT-járatok, lemaradt utasok Még csak a tél elején tartunk, az időjárás sem indokolta — mert szerencsére eddig nagyobb hózivatarok, hóakadályok nem gá­tolták megyénkben a közlekedést, — mégis sok a panasz üzemeinkben a MÁVAUT munkásszállító-járatok sorozatos kimara­dása miatt. A Szuhavölgyi Bányaüzemben Kovács Ferenc igazgatótól hallottuk például, hogy az ede­lény—selyebi munkásszállító-járat legutóbb egymás után háromszor maradt ki. Hatvanhat dolgozót szállít a járat , ami­kor szállít. Elképzelhető, milyen kiesést je­lentett az üzemnek, hogy hatvanhat ember három alkalommal nem vehetett részt a termelésben. December 29-én még az tör­tént, hogy a délután­os műszak dolgozóit —­­este 10 óra helyett — másnap reggel hatkor szállították haza, s a fáradt emberek termé­szetesen nem tudtak délután munkába menni. A MÁVAUT különböző technikai okokra, alkatrész hiányra hivatkozik, de indokaik nem fogadhatók el teljes egészében. Ugyan­is minden üzem, vállalat téli intézkedési tervek végrehajtásával készült f­el a télre. Úgy véljük, a MÁVAUT-nak is volt ilyen kötelezettsége, csak éppen nem valósította meg. Legalábbis erre engednek következ­tetni a sorozatos járatkimaradások. Itt az ideje megvizsgálni, hogyan lehet ezen az áldatlan helyzeten változtatni, mert kell a szén, a szén kitermeléséhez pedig kell az ember. A lemaradt bányászutasok miatt az­­ üzemek is lemaradhatnak a tervteljesítéssel. #♦ [UNK] [UNK] [UNK]»♦»»»» »♦»♦ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]» A KORSZERŰSÍTÉS ÚTJÁN M­űszaki fejlesztés Mákvölg­yében 600 méter vasas front — 5 millió forint megtakarítás — Új akna indul — Gazdaságos termelés az ez évi programban AZ ÜZEM MŰSZAKI cso­portjánál nagy iramban folyik a tervkészítés. Közeleg a terv­tárgyalás napja és addig még sok tervlapot kell kitölteni, sok napot és órát kell tölteni a térképek és mérnökségi asz­talok mellett, hogy az üzem jövő évi terve minden vo­natkozásban alaposan átgon­dolt, megalapozott és részletei­ben is kidolgozott legyen. A feladat nagy részét a műszaki fejlesztési tervek elkészítése képezi. Szlabó János, a műszaki cso­port vezetőjének tájékoztatá­sa szerint ez évben műszaki fejlesztés területén nagymér­tékű fejlődés várható. Ez szükséges is, hiszen az 1965 évi feladatok, a termelés, a tel­jesítmény növelése megköve­teli ezt. Legfontosabb feladat: a nagy teljesítményű, tö­megtermelő munkahelyek további gépesítése, bevasa­­lása, a támmentes homlok kialakítása. Szuhakálló II. aknán 280 fm, hosszban üzemel majd va­sas front. Alberttelepen 140 fm és Rudolf­telepen 150 fm hosszban. A vasas frontokon mindenütt nagy teljesítményű páncélkaparók szállítják el a szenet és rárobbantással a jö­­vesztett szén 30 százaléka nyer el szállítást emberi kéz érinté­se nélkül. Hogy mit jelent az 590 fm vasas fronthomlok, arra csak egy példát említsünk meg. 1965-ben a bányafából mintegy 9 ezer köbméter­rel használnak fel keve­sebbet, ami több mint 5 millió forintot jelent. Ugyanakkor a vastámok és sü­vegek értéke 4,5 millió forintot tesz ki, tehát egy év alatt már a tár­ok és süvegek értékén b­elül .megtakarítás is mutatko­zik. A tár­ok elhasználódása megfelelő kezelés mellett hos­­­szú éveket vesz igénybe, te­hát a következő években több­szörösen visszafizeti beszerzési értékét. Előnye még az is,­­hogy a vasas frontoknál improduk­tív létszám is megtakarítható, hiszen fabeadó nem szüksé­ges ide. RUDOLFTELEPEN a máso­dik negyedévtől kezdődően maróhenger is fog működni frontfejtésben. A két marófej­­jel ellátott henger a homlok teljes szélességét fogja növesz­­teni páncélkaparóra. A 9 hó­nap alatt 50 ezer tonna szén­­ növesztését tervezik be erre a frontra. A frontfejtések utánpótlása érdekében szükséges az elővá­­jások meggyorsítása és gépe­sítése is. Szuhakálló II. aknán az idén két darab F—5-ös gép üzemelését tervezik, 2400 fm kihajtással. A gépek által jövesztett és felrakott szén mintegy 20.000 tonnát fog kitenni.­­Rudolfte­lepen októbertől kezdődően (Folytatás a 3. oldalon.) Híradás az új év első munkanapjáról Ismét öregebbek let­tünk egy évvel. Há­tunk mögött, hagytunk egy kemény munká­val, sok örömmel, vi­dámsággal, sokszor tele problémával el­töltött évet. A vidám szilveszteri, újévi mu­latozások után ismét benépesültek a néhány napig üresen kongó munkahelyek, újra megindult az ország­­vérkeringése, felzúg­tak a motorok, az acél­­kaparók kemény fogai éhesen tátogó szájjal haraptak bele a szén­darabokba. A Bor­sodi és az Ózdvidéki szénbányászati­­ tröszt­­ben kíváncsian ér­deklődtünk arról, ho­gyan telt el az új év első napja, milyen eredmények születtek, hol adódtak nehézsé­gek. Biztató kezdet, problémákkal A BSZT­ az új év el­ső munkanapján 15 269 tonna szenet termelt, ami 96,6 százalékos tervteljesítésnek felel meg, az ózdvidéki­­ tröszt pedig 96,2 szá­zalékra teljesítette napi tervét. A BSZT üzemei közül az Or­mosbányai és a Mák­völgyi Bányaüzem startolt a legjobban, Bükkalja viszont le­maradt. Az ózdvidéki tröszt valamennyi üze­me nagyszerűen vette az első akadályt, a Put­­noki Bányaüzem kivé­telével. 17 csille elszaladt Váratlan problémák, nehézségek jelentkez­tek Edelény és Szeles H-es aknán. Edelény­­ben az éjszakás mű­szakban 17 csille „ván­dorútra” kelt, sajnos könnyelmű „sétájuk” 4 órás műszakkiesést eredményezett. Szeles aknán a kaparó acél­fogai mondták­­ fel a szolgálatot. A MÁVAUT még mindig ünnepel ? Az Ózdvidéki Szén­­bányászati Tröszt ter­melését nagyban hát­ráltatta a MÁVAUT- járatok kimaradása. Kétségtelen, hogy a sajómercse — sajópüs­­pöki — putnoki, vala­mint a fáraszó—bor­­sodnádasdi járat „pi­hentetése” objektív és szubjektív okokkal egyaránt, magyarázha­tó, de szeretnénk, ha az új évben egyre ke­vesebb olyan gon­dunk, problémánk akadna, amit meg kell magyarázni. Az esős, havas időjárás miatt a külszíni munkákra is nagyobb erőt kel­lett összpontosítani. Különösen a szállító­pályák­­ érezték meg az időjárás viszontagsá­gait. Mindent összevetve elmondhatjuk: a start jól sikerült mindkét trösztnél, bár már az első napon is adódott jónéhány nehézség, probléma. Az egyen­letes, jó munka alap­ját már ilyenkor, az esztendő első mun­kanapján ajánlatos megteremteni, mert mint mondani szokás, a jó rajt fél sikert je­lent. Azt kívánjuk, hogy az 1965-ös év sok örö­met, boldogságot hoz­zon minden dolgozó számára, nagyobb ke­nyeret a családok asz­talára, de ezt csak úgy érhetjük el, ha vala­mennyien kart karba­­öltve, fáradhatatlanul és becsületesen dolgo­zunk. Pataki Jenő A képen az alberttelepi I-es akna elővárosi brigádja látható, vezetőjük Gebei Géza. Éves tervteljesítésük 137 százalék l ott. Az ormosi bányában biztosítást végez az egyik csapat. Ügyelnek arra, hogy senkit se érjen baleset. Fotó: Székely Fejlődik a szocialista brigádmozgalom­ Edelényben Egy, másfél évvel ezelőtt bizonyos fokú visszaesés mu­tatkozott a szocialista brigá­dok fejlődésében Edelény­ben. Sok okkal magyarázták akkor­­ ezt a megtorpanást. A fő és elfogadható ok ez volt: az átszervezések, átcsoporto­sítások, az üzemi koncentrá­ció tette szükségessé, hogy egyes, már jól összeszokott brigádokat, kollektívákat más munkahelyre vigyenek. S volt is ebben igazság. A termelési célok elérése, a műszaki fej­lesztési feladatok jó elvégzé­se érdekében egy pár brigádot át kellett helyezni, vagy éppen a tagjait más munkára kül­deni az üzemben. A kény­szerhelyzet parancsolta ezt az intézkedést. Azóta sokasodnak az ered­mények­ és szaporodnak a brigádok Edelényben. Külö­nösen az utóbbi félévben fej­lődött jó ütemben a szocia­lista brigádmozgalom. Nem­csak a termelési grafikon mutatja ezt, hanem az embe­rek tudatbeli fejlődése is. Ja­vult a munkafegyelem is, s a brigádok jól teljesítik a szer­ződésben lefektetett vállalá­saikat. Jelenleg 42 brigád ver­senyez a szocialista címért ,vagy nyerte már el ezt a ki­tüntetést. Négyszázhuszon­­kilenc bányász dolgozik a szo­­c­ialista brigádokban, s ha nem is nagy ez a szám, azt már mutatja: egészséges fejlődés indult. Az üzem szakszervezeti bi­zottságán hallottuk: az üzem­­vezetőséggel közösen most tervezik, hogyan és mit kel­lene tenni a szocialista bri­gádmozgalom­­ még gyorsabb fejlődése érdekében. Dicsére­tes elhatározás ez, amelyhez egy-két javaslatot teszünk­ . Még többet és még lelkiis­meretesebben törődni, a brigá­dokkal. Rendszeresen foglal­kozni a versenyző brigádok problémáival, mindig nép­szerűsítve a legjobbakat és eredményeiket. Mert ha érzik az emberek, hogy az üzem gazdasági-műszaki vezetősége nemcsak a tervet, a munkát követeli meg, de törődik­ is a kis kollektívák helyzetével, akkor az lelkesít, előrelendít minden körülmények között. A szocialista brigádok ma már a termelés motorjai. S a motor csak úgy üzemképes igazán, ha megfelelően gondozzák. Edelényben is erre van szük­ség, s ha így cselekszenek az ottani vezetők a párt- és szak­szervezettel közösen, akkor számszerűségben is, és minő­ségben is még tovább fejlődik a már eddig is sok szép sikert elérő szocialista brigádmozga­­lortU

Next