Borsodi Bányász, 1969. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1969-11-19 / 46. szám
2 borsóim B HsrAsv Pártnap Szuhavölgyön a reform társadalompolitikai hatásáról . Az aktívaértekezletek mindig fontos eseményei az üzemi pártéletnek. A felsőbb pártszervek által kiküldött előadók általában olyan kérdésekről tájékoztatják a kommunistákat, amelyek a dolgozók érdeklődésének középpontjában állnak. A közérdeklődés tárgya a gazdasági életünkben gyökeres változásokat hozó esemény, a gazdasági mechanizmus reformja is. A reform társadalmunk legszélesebb rétegeiben keltett élénk figyelmet. Az új gazdasági mechanizmusról szóló előadások éppen ezért szinte minden esetben nagy közönséget vonzanak. így volt ez Szuhavölgyön is, ahol november 13-án, csütörtökön a hivatalház tanácskozótermében Deme Lászlót, a megyei pártbizottság titkárát látták vendégül az üzem kommunistái. Az aktívaértekezleten Deme elvtárs „A reform társadalompolitikai hatása” címmel tartott előadást Az előadó bevezetőben vázolta azt a hatalmas előkészítő munkát amelyet a szakemberek a reform sikere érdekében végeztek. Alapos, körültekintő, munkájuknak tudható be, hogy a reform a kezdeti időszakban sem okozott nagyobb megrázkódtatást gazdasági életünkben. Deme elvtárs ezután azt a kérdést vizsgálta meg, hogy mit adott a reform az egyes osztályoknak. Megállapította, hogy az új gazdasági mechanizmus bevezetése jól szolgálta pártunk politikájának azt az elvét, mely szerint a két alapvető osztály — a munkásság és parasztság — életszínvonalát közelíteni kell egymáshoz. Hangoztatta: a reform a dolgozó tömegek életnívójának további javítása érdekében került bevezetésre. Az új gazdasági mechanizmus keretei között fokozottan érvényre jut a szocializmus egyik alapelve: a végzett munka arányában való részesedés. Az előadásnak ebben a részében Deme elvtárs elemezte a még meglevő kispolgárság — a „maszekok” — szerepét is, s érzékletes példákban bizonyította, hogy a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában még szükség van a kisiparosok tevékenységére. A bérek és árak alakulását természetesen minden dolgozó figyelemmel kíséri. Az anyagi ösztönzés elvei napjainkban mindinkább érvényre jutnak. A „Jobb munkáért magasabb bért!”jelszóval egyetértenek a dolgozók is. A vállalatok, üzemek tudatosan törekszenek az egyenlősdi felszámolására. Deme elvtárs beszélt arról a jelenségről, hogy némely vállalatnál a fiatal dolgozók pár esztendős munkaviszony után máris elérték a munkakörükre megállapított maximális kárt. Ez gátolja a fiatal munkások szakmai továbbfejlődését — állapította meg a szónok —, ugyanis a kereseti lehetőség felső határát elért fiatalok könnyen perspektívátlanokká válhatnak, mivel az előbbre jutás „mozgatórugója” náluk nem működik kellően. A hasznos, útmutató előadást Kovács Ferenc üzemigazgató köszönte meg Deme elvtársnak. Hangoztatta: a tanácsokat szeretnék átültetni a gyakorlatba, beépíteni abba a munkába, amelyet az üzem vezetősége a dolgozók és az üzem javára végez. Deme László, a megyei pártbizottság titkára előadását tartja, 100 méteren felül Több Szuhakálló II-es aknai elővájó brigád jubileumi felajánlásai között szerepelt a 100 méteres vágathajtási mozgalomba való bekapcsolódás. A brigádok egyike, Kovács László 9 tagú csapata már a verseny első hónapjában bizonyított. A fiatal munkacsapat október folyamán kézi jövesztéssel 102,5 méter vágatot hajtott ki, a ezzel az eredményével 2,5 méterrel túllépte a „bűvös határt”. A brigád az akna szempontjából fontos és sürgős munkát végzett el. Jó munkájáért 3600 forint jutalomban részesítette az üzem vezetősége. Bányatűz Ormos aknán (Folytatás az I. oldalról) mentők hozzáláttak a lángok megfékezéséhez. Először az aktív tűzoltást kísérelték meg, vízzel és poroltóval közelítették meg a tűzfészket. A lángok azonban fittyethánytak a víznek, a tűz egyre terjedt, mind nagyobb területek váltak a lángok martalékává. Sőt, a már előzőleg lokalizált részeken is újra fellobbantak a lángok. A 38 bányamentő hősies küzdelme kevésnek bizonyult! Másnap, 14-én délelőtt a lángtengerrel birkózó bányamentőknek be kellett látniuk, hogy az aktív oltás nem hozza meg a remélt sikert. Éppen ezért a szakemberek konzultációja után Potorányi László, a Központi Bányamentő Állomás vezetője kiadta az utasítást a passzív tűzvédelemre, vagyis a veszélyeztetett terület lezárására. Betonidomkő-gátak emelésével lezárták a délkeleti II-es sikló felső egyharmadát, a főkihúzó légvágatával egyetemben, valamint a IV-es telepi frontot és a IIl/a front gyűjtővágatától kezdve az egész gumiszalag-főszállítóvágatot. A mentési, lokalizálási műveletekkel egyidőben megkezdődött a tűz okainak kiderítése. A szakemberek egyelőre nem tudnak bizonyítható magyarázatot adni a tűz okára. Az elektromos rendszerben történt meghibásodásnak ellentmond az a tény, hogy a kiégett kábeleken eddig nem találtak zárlatra utaló nyomokat. Valószínűleg az elektromos védelmi rendszer sem volt zárlatos. Az első pillanatban öngyulladásra is gyanakodtak. Csakhogy az öngyulladásból eredő tüzet jellegzetes szag előzi meg, amelyet a dolgozók közül senki sem észlelt. A legvalószínűbbnek az a feltevés látszik, amely a tűz kitörését mechanikai hatásoknak — súrlódás stb. — tulajdonítja. De minden kétséget kizáróan ez a hipotézis sem bizonyítható még. A taláóspipe összehangolt munkának csaknem négynapos küzdelem után érett be a gyümölcse. A lángok megfékezése 17-én, hétfőn reggel sikerült. Ez azonban nem jelenti a védelmi munkálatok befejezését. A gátak megerősítése folyik, a tökéletes légelzárás megteremtése még napokat vesz igénybe, s hetek szükségesek a lezárt mező újranyitásához is. Az úgynevezett másodlagos tűzvédelmi munkák viszont már nem gátolják a termelés újraszervezését. A tűztől mentesített III. és III/a frontokon megindultak a szerelési munkálatok. A tervek szerint már 19-én az említett frontokra visszatelepíthetők az ott dolgozó szocialista brigádok. A vállalat- és üzemvezetők azt remélik, hogy a VI-os akna termelési adósságát a többi termelőegység pótolni tudja majd, s az üzem teljesíti IV. negyedévi tervét. Kiss Tibor Munkában a bányatűz elhárításának „parancsnoki” kara, élén Monos Jánossal, a BSZ igazgatójával. a Jó eredmények az első dekádban Az Edelényi Bányaüzem szocialista brigádjai kitettek magukért a jubileumi munkaverseny első heteiben, örvendetes, hogy a legszebb eredményeket valamennyi aknán a fejtéseken dolgozó munkacsapatok érték el Ugyancsak figyelmet érdemel az ifjúsági brigádok lendülete is, amelyek általában minden termelőegységnél komoly részt vállalnak magukra az aknák feladataiból. A III-as aknán a kamrafejtő szocialista brigádok büszkélkedhetnek a legszebb eredményekkel. November első dekádjában például Bacsó Barna brigádja 112,3 százalékra, Vígh Sándor csapata pedig 104,2 százalékra teljesítette időarányos tervét. A II-es aknaiak talán még kimagaslóbb eredményekkel vétették észre magukat. Különösen Hajzer István 12 tagú brigádjának teljesítménye értékes, a fiatal csapat ugyanis november 1—10. között 500 tonna szenet hozott felszínre, s ez 150,3 százalékos tervteljesítésnek felel meg. Nem sokkal marad mögöttük Győri Sándor brigádja sem, amely 145,9 százalékot ért el. Említésre méltó az 57 tagú Baru-brigád eredménye is, amely a XI-es siklói csoportos fejtésen 421 tonna szenet termelt terven felül. Az üzem vezetőinek tájékoztatása szerint a munkahelyek állapota megfelelő, a termelés feltételei biztosítottak, így a következő hetekben minden bizonnyal folytatódik majd a november elején megindult jó „sorozat”. Bányászatról, bányászokról A Mi Egyetemünk című Up november 3-i különkiadása érdekes interjút közöl dr. Richter Richárddal, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem bányamérnöki karának dékánjánál. A beszélgetést — mivel fontos megállapításokat tartalmaz a bányászatról — szükségesnek tartjuk kivonatosan ismertetni olvasóinkkal. — Kérjük, vázolja bányászati iparunk jelenlegi helyzetét. — Hazánk bányászatában az elmúlt évtizedben jelentős változás figyelhető meg. Ezt a következőkkel lehet jellemezni. A szénbányászat komoly erőfeszítéseket tesz munkafolyamatainak gépesítésére, sőt — annak ellenére, hogy jelenlegi gazdasági mutatók miatt az energiatermelésben való részesedése csökken — ugrásszerű fejlődése is várható. Ugyancsak számottevően fejlődik a külfejtéses szénbányászat is. A bányászatban felhalmozott szellemi tőke lehetővé tette, hogy az egyes bányászati vállalatok tevékenységüket a kapcsolódó, vagy egyenesen új ipari tevékenységek területére is kiterjesszék. A karakterisztikus változások a bányamérnöki kar oktatásának jelentőségét növelik, noha azon belül a szakok képzési súlypontja, illetve iránya szükségszerűen módosul. — A bányamérnöki kar milyen követelményeket támaszt a jelentkezőkkel szemben? _ a karunkról kikerülő mérnökökre nem várnak nyugalmas, új feladatoktól és nehézségektől mentes állások, sem a hagyományos szakterületeken, sem pedig azokon, ahol úttörőként kell kezdeniük. Részt fognak venni abban a fejlesztési munkában, amelynek mind technikai, mind gazdasági vonatkozásban minőségi változást kell eredményeznie, tehát a lehetőségek teljes komplexumának uraivá kell válniuk. A hagyományos bányász szakterületek mellett — széles elméleti ismeretek birtokában — alkalmasnak kell lenniük a rokon területeken jelentkező mérnöki feladatok megoldására is. A bányamérnöki kar ezért felvételre jelentkező hallgatóitól — a természettudományokban való átlagon felüli ismereteken és jártasságon kívül — kezdeményezőkészséget tanulni vágyást és szilárd marxista— leninista világnézetet is követel. — Milyen képzésben részesítik a bányamérnök-hallgatókat? — A bányamérnök karon folyó oktatás igen szilárd és viszonylag széles alapképzésire épül. Matematikai tanulmányokat a teljes képzési idő alatt folytatnak hallgatóink; a stúdiumok kiterjednek a modern gyakorlati matematika minden ágára* megteremtvén a lehetőséget* hogy a számítógépek, az approximáció, az elvi komplex technikai és gazdasági optimizáció minél szélesebben kerüljön alkalmazásra a bányászati tudományokban. A bányamérnöki kar hallgatói a geológiai stúdiumok során részletesen megismerkednek földünkkel, valamint azokkal a geológiai folyamatokkal, amelyek mai arculatát kialakították, így válik lehetővé, hogy részletes tanulmányokat folytassanak a hasznosítható ásványelőfordulások szabályszerűségeinek, kutatási módszereinek és termelési folyamatainak megismerése érdekében. Az áramlástan, a geofizika, a mélyfúrás, a talaj- és kőzetmechanika, a rezervoármechanika, a műszaki földtan tárgykörei mind a földkéreg technikai jellegű megismerésének és ipari, valamint egyéb célú felhasználásának érdekeit szolgálják. A felszín, illetve a létesített üregek rendszerének kiképzése geodéziai és bányaméréstani ismeretek alapján történik, amelyek olyan széles körűek, hogy végzett bányamérnökeink minden jellegű méréstani feladat megoldására alkalmasak. Az elméleti előadásokat gyakorlati foglalkozások, konzultációk, laboratóriumi, mérési és műhelygyakorlatok egészítik ki az egyetem székhelyén, illetve szakmai gyakorlatok során üzemeknél vagy terepen. , — Elfogadható-e az a nézet, hogy a bányászat, vagy a szénbányászat haldokló iparág? — A bányászat előtt álló fejlesztési feladatok, a jelentkező termelési igények, továbbá a bányamérnökökre váró igen szélesen kibontakozó problémák sora, s végül az alkalmazási területek sokrétűsége a kérdésre a leghatározottabb nemmel felel. De nemmel kell felelnünk akkor is, ha a kérdést a szénbányászatra szűkítjük le: az energiatermelés zöme a szénbányászok feladata marad hosszú távon is, amelyre minden széntermelő nagyhatalom jelentős termelésfejlesztést tervez. A „Szenet mindenáron!” jelszó helyett azonban „Szenet gazdaságosan, fejlett műszaki technológiával!” jelszó lépett, amelynek eleget tenni korunk technikusaihoz valóban méltó mérnöki feladat. A zsidószámpa készletei Még sok nemzedéknek nem kell tartania attól, hogy a világ ásványolaj-készletei kimerülnek. A külföldi sajtóban nemrég közzétett reális becslések szerint a föld méhe több mint egybillió tonna ásványolajat rejteget Amennyiben az évi termelés nem haladja meg az 1,8 milliárd tonnát, ezek a készletek legalább 600 évre elegendők. 1969. november 11. Ünnepség Edelényben Megnyitották a politikai könyvheteket A politikai könyvek iránt állandóan növekszik az érdeklődés, s a lelkes aktívák jóvoltából mind szélesebb tömegekhez jutnak el. Megyénkben 17« pártaktíva foglalkozik e kiadványok terjesztésével. Áldozatos munkájuknak tudható be, hogy Borsodban egy esztendő alatt 40 ezer forinttal növekedett a politikai könyvek forgalma, amely tavaly már elérte a 330 ezer forintot. A politikai kiadványok terjesztőit köszöntötték november 15-én, szombaton az edelényi megnyitó ünnepségén. A bányászklub zsúfolásig megtelt nagytermében Fodor László elvtárs, a megyei pártbizottság tagja, az Észak-Magyarország főszerkesztője méltatta a kiadványok felhasználásának jelentőségét. A pártszervezetek munkájában fontos helyet foglal el a Kossuth Könyvkiadó által kibocsátott könyvek terjesztése — hangoztatta. — És ez nem véletlen: e könyvek kiválóan beilleszthetők az agitációs és propagandamunkába, jól szolgálják a dolgozók látókörének szélesítését. Fodor László elvtárs elmondotta, hogy az edelényi járásban és a BSZ területén szép hagyományai és eredményei vannak a politikai irodalom népszerűsítésének. Ennek elismeréseként kapta Edelény a nyitóünnepség megrendezésének a jogát. Az ünnepi beszéd elhangzását követően a Kossuth Könyvkiadó jelenlevő képviselője kitüntetéseket adott át a politikai könyvek terjesztésében élen járó aktíváknak. A BSZ kommunistái közül kilencen részesültek ebben az elismerésben. Az ünnepség záróaktusaként az edelényi gimnázium és bányászklub közös irodalmi színpada adott műsort, majd a résztvevők megtekintették a politikai könyvek kiállítását. A kiállítás első látogatói.