Borsodi Bányász, 1970. január-június (13. évfolyam, 3-25. szám)
1970-01-21 / 3. szám
•ж0. január n. ЯНМПЯ^’.' "!ЗДе IBORSODI BÁNYÁSZ Aknáról—aknára Berentén is halad az idő Alig több mint két éve, feladták a leckét Berentének. Ezen az aknán is majdnem be kellett zárni a kapukat, mert drágán termeltek, nem volt gazdaságos a bányaművelés. De nyomban hozzátették azt is: kijutni ebből a helyzetből van lehetőség. Bizonyítsa be az akna, hogy tud másként is dolgozni. S tudott... A helyzet nem egyik napról a másikra változott meg. Fokozatosan, lépésről lépésre hódítottak és csatát nyertek. Ma egyetlen mondatban summázható a megtett út: Az eredmények megduplázódtak Ezt az állítást legjobban a számok illusztrálják mégpedig úgy, hogy az összüzemi teljesítményeket hívjuk segítségül. Négy év átlagának tükrében jól nyomon követhetők azok a lépcsőfokok, amelyek egyben azt is jelzik, hogy a múlt esztendőben már nyereséggel zárt az akna. Négy évvel ezelőtt, 1966- ban az összüzemi teljesítmény 0.675 torna volt műszakonként. 1967-ben már 0.769, 1968-ban 0.932, míg 1969-ben 1250 tonna volt a műszakonkénti átlagteljesítmény. Kereken a duplája, önként adódik a kérdés: hogyan csinálták?... Kényszerű száműzetés Mindenekelőtt jól szétnéztek a terepen és a kísérletezésektől sem riadtak vissza. A rossz geológiai viszonyok ellenére önjáró biztosítással, maróhengeres műveléshez kezdtek. Nem vált be. Ma már azt mondják, kínlódás volt ez a próbálkozás, mert a munkát, a kísérlet sikerét rajtuk kívülálló okok gátolták. Az átlagosnál keményebb szén és a homokot rejtő főtő szólt közbe. A legnagyobb erőfeszítések árán sem tudtak elfogadható eredményeket produkálni. Abbahagyták. A gépeket pedig ilyen kényszerűségből száműzve, más lehetőségeket kerestek. Ez a lehetőség azt jelentette, hogy különösebb műszaki fejlesztés nélkül kell magukra találniuk. Éppen ezért a munka jó megszervezésére, a koncentrált munkahelyek kialakítására fordítottak figyelmet, időt és energiát. A szenet a hagyományos, réseléses jövesztés helyett betörő lövéses jövesztéssel termelték. A frontok kialakításánál az volt a cél, hogy a munkaerő elaprózását kiiktassák, a telepítéseknél ezáltal nyereséghez jussanak. Míg ezt megszervezték, eltelt néhány hónap. De megérte. A különféle gazdasági mutatók fokról fokra kedvezőbb képet jeleztek. Amellett, hogy javult a műszakonkénti átlagteljesítmény, a minőségi eredményeket illetően is előre léptek. A darabos szemhullásban a terv szerint előírt 63 százalékot egy-két tized híján elérték. Ebben is szigorúan követték az önmaguk szabta előírásokat. Megszabták a felhasználható robbanóanyag mennyiségét, pontos technológiát dolgoztak ki a robbantólyukak telepítésére, ettől eltérni csak rendkívül indokolt esetben volt szabad. Az akna még 1968-ban is állami dotációval dolgozott. A múlt év — 1969 — meghozta a régen várt eredményt: lemondhatnak erről a támogatásról, miután az önköltség alakulása és az árbevétel kedvező, tehát a múlt esztendő nyereségesnek mondható. Akit ígér a jövő , beretten? Nem vagyunk elbizakodottak, de a jövő biztos alapokon sokat ígér — mondják az akna vezetői. Az alapot az eddig végzett munka adja. Még nincsenek meg a végleges számítások, de az előzetes szerint, az önköltség 315 forint, míg az árbevétel 339 forint körül alakul. S ez egy korábban veszteséges aknánál nagy teljesítmény. A további sikerekhez vezető utat sok egyéb intézkedéssel és ténykedéssel is igyekeznek biztosítani. Már javában folynak a kutató fúrások — természetesen kísérleti jelleggel — új szénmező feltárására. A feladott leckét tehát jól megtanulták és megoldották Berentén, ami elsősorban a megduplázott eredményekben, a felfelé ívelő grafikonokban, az eredményesen zárt esztendő sikereiben mérhető le. <—b) A bányaművelés fontos „kelléke” a bányamező pontos feltérképezése. Ilyen precizitással végzi feladatát Csontos Pál bányamérti technikus a Berente-akna mérnökségén. \ 30 brigád köztudott, milyen erős, nagy múltra visszatekintő Alberttelep I-es aknán a brigádmozgalom. A szocialista munkacsapatoknak igen nagy szerepük volt abban, hogy a nehéz geológiai viszonyok ellenére az akna tavaly sem vallott szégyent, s 8400 tonna szenet adott az országnak terven felül. A brigádok múlt évi munkáját január 15-én, csütörtökön értékelték az akna és az üzem vezetői. Az értekezlet célja annak megállapítása volt, hogy mely brigádok tettek eleget szerződésben vállalt kötelezettségeiknek. A szocialista címért 1968-ben 30 alberttelepi brigád vetélkedett. Ezek közül 12 a műhelyekben tevékenykedett, a többi pedig bányabeli munkacsapat volt. Alapos és szigorú értékelő munka után a tanácskozáson úgy döntöttek: valamennyi brigád eleget tett a mozgalom hármas jelszavának. A cím odaítéléséről a január 30-i termelési tanácskozás dönt. Elméleti konferencia Január 7-én, szerdán a vállalati pártbizottság rendezésében elméleti konferenciát tartottak az OSZ igazgatóságán. A konferencián részt vettek az üzemek gazdasági és műszaki vezetői, valamint az igazgatóság vezető beosztású dolgozói. A konferencia két témát foglalt magában. Az egyik a fogyasztói árak alakulása, a változékonyság és ennek gyakorlati hatásai, a másik pedig a munkaidő csökkentés tapasztalatai. A vitaindító előadásokat Gál Gyula és Fábri László elvtársak tartották, a vitavezető Varga Lajos, az ÓSZ kereskedelmi osztályának vezetője volt A gazdaságirányítás új rendszere szabadabb kezet adott a kereskedelemnek — hangzott el a megállapítás. Sajnos a tapasztalat az, hogy gyakran találkozunk olyan esetekkel, melyek csaknem vagy teljesen kimerítik a visszaélés fogalmát Ennek természetesen káros hangulati befolyása lehet. Épp ezért a vállalat szűk eszközeivel és a NER keretén belül minden energiával harcolni kell a nyerészkedés és a hasonló magatartás ellen. A mindennapi élet kereskedelmének ilyen irányú hibái mellett szó esett még arról az igen fontos tényről, hogy a bányagépek belföldi árai magasak. Sajnos, így a bányavállalatoknak nagy erőfeszítést jelent egy korszerű gépi berendezést megvásárolni. Ez pedig kerékkötője a műszaki fejlesztésnek. A másik témával kapcsolatban az igények és a lehetőségek egymásra gyakorolt hatását tárgyalták. Lépést kell tartani a fejlődéssel — még ha az provinciális visszafejlesztést is jelent Egyik legfontosabb feladat hogy minimálisra csökkenjen a tűzműszakók aránya. 9 Napirenden Legutóbbi, január 15-i ülésén több fontos kérdés megtárgyalását tűzte napirendre a BSZ párt-végrehajtó bizottsága. A témák közül különösen az önálló munkásőr század felállításával kapcsolatos feladatok megvitatása és a szakszervezetben dolgozó kommunisták munkájának értékelése érdemel figyelmet. Mindkét napirendi pont megtárgyalása tartalmas, írásos jelentés alapján történt. Bizonyítottak munkásőreink! A megyei párt-végrehajtóbizottság határozata értelmében február 1-től a borsodi bányász munkásőröket önálló századba tömörítik. A századot többek között sajószentpéteri, herbolyai, berentei, ormosbányai, sajókazai és kurityáni szakaszok alkotják. A megyei párt-vb határozata a bányász munkásőrök eddigi áldozatos tevékenységének, hatékony és eredményes munkájának elismerését jelenti. A BSZ munkásőr-szakaszai már eddig is bebizonyították, hogy magas harckészültségi fokot értek el; az önálló század létrehozásával még inkább arra kell törekedniük, hogy rászolgáljanak a bizalomra. Ennek érdekében a vb irányelveket dolgozott ki a század munkáját segítő politikai feladatokra, s egyúttal meghatározta az idei kiképzési év fontosabb tennivalóit is. A határozati javaslat leglényegesebb pontja kimondja: „Az üzemi pártbizottságok, csúcsvezetőségek és alapszervezetek a hozzájuk tartozó munkásőröket hazánk felszabadulásának 25. évfordulója jegyében készítsék fel. Az évfordulót használják fel arra, hogy az egység állományában erősödjék a párt és a haza szeretete, az áldozatvállalás, helytállás és proletár internacionalizmus eszméje.” A század parancsnokainak nem csupán a harckészültség állandó javítására, hanem a politikai nevelőmunkára is nagy gondot kell fordítaniuk. E munka tartalmát a párt határozatai, valamint a parancsnokokból, utasításokból adódó feladatok szabják meg. A nevelési célok realizálásához elengedhetetlenül fontos az, hogy az egység egészséges, jó kapcsolatot építsen ki a pártszervezeteikkel. 730 kommunista munkája A vb ezután Rostás Dezső vállalati szb-titkár beszámolója alapján értékelte a szakszervezetben tevékenykedő kommunisták munkáját. Különféle szakszervezeti funkciókban 730 párttag dolgozik. Munkájukra leginkább az a jellemző, hogy a párt és a szakszervezet által hozott határozatokat egyformán kötelező érvényűnek fogadják el, s végrehajtásukból aktívem kiveszik részüket. A BSZ párt-végrehajtóbizottsága legutóbb 1960. augusztusában tárgyalta meg a szakszervezetek pártirányításának továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdéseket Rostás elvtárs hangoztatta, az elmúlt másfél esztendőben újabb nagy lépések történtek a Politikai Bizottság ide vonatkozó határozatainak megvalósítása felé. A párt- és szakszervezeti szervek helyesen értelmezik és gyakorlatban jól alkalmazzák az irányelveket. Fontos és alapvető tényező, hogy a szakszervezet választott testületeiben a párttagok részaránya megfelelő. A kommunisták aktivitása, őszinte és nyílt bírálata nagy segítséget ad,, a szakszervezetnek. Ez elsősorban az érdekvédelmi, érdekképviseleti jogkör érvényesítésében érezteti hatását. A tapasztalatok alapján megállapítható az is hogy az egyes szervek kapcsolata jó, s ez a vezetés színvonalának emelkedését, a munkastílus javítását eredményezte. Propaganda és agitáció A szakszervezeti tevékenységben egyre nagyobb szerepet kap a politikai, világnézeti nevelőmunka. Ebben a munkában a szakszervezet szintén komoly támogatást kap a párttól. A párt mindenekelőtt képzett előadókat biztosít a politikai tanfolyamok levezetésére. A nevelőmunka eredményességét igazolja az a tény, hogy a vállalati létszám csökkenése ellenére évről évre gyarapszik a politikai tanfolyamok hallgatóinak száma, amely idén már elérte a 4100 főt. A jelentés meghallgatását követően a vb útmutató javaslatokat tett a szakszervezeti munka további javítása érdekében. Munkájáról nyilatkozik A személyzeti vezető SZEMÉLYZETI vezetőnek lenni nem egyszerűen egy poszt betöltését jelenti. E megbízatás hivatás a javából. Olyan hivatás, amely nagyfokú emberismeretet, bonyolult kérdésekben is tárgyilagos ítéletet, részrehajlás nélküli gyakorlatot, sokrétű tapasztalatot, de mindenekelőtt bizalmat igényel. A bizalom, alapelv. S kétoldalú. A személyzeti vezető bizalmat tanúsít a hatásköribe tartozó dolgozók iránt, még a legjelentéktelenebbnek látszó esetekben is helyesen differenciál, a dialektikus szemléletnek megfelelően a vélemények kialakításánál az egész embert teszi mérlegre, hiszen munkája középpontjában az ember áll. S az ember, ha érzi, tudja, látja, hogy megértik, s a legnehezebb helyzetekben is segíteni akarnak neki, a bizalom az ő részéről is patinássá, tartóssá, olyanná válik, ami a jó közérzet, a helyes munkahelyi légkör kialakításának elengedhetetlen feltétele. A TÖREKVÉS AZ: senki ne lásson mumust a személyzetisben, a személyzeti osztályban. A személyzeti munka célja: úgy alakítani a vállalati munkát, hogy minden ember, minden dolgozó a képességeinek megfelelő beosztásban, vagy munkahelyen dolgozzék. S ezt csak kollektív munkával lehetséges elérni. A kollektív munka pedig állandó és rendszeres kapcsolatot igényel a vezetők és a dolgozók között. Nagyon jól tudják ezt a bányagépjavítóban is, ahol messzemenően erre alapoznak. A vezetők tekintélye nem abból fakad, hogy tartják az úgynevezett három lépés távolságot, hanem abból, hogy nap mint nap az emberek között élve, gondjaikra, bajaikra figyelve teszik meg a legapróbbnak látszó intézkedéseket is. A személyezti vezető, Laczkó Béla elvtérs is akkor érzi jól magát, ha minél több emberrel találkozhat, tanácsot adhat, vagy segíthet valamiben, a legsajátosabb probléma megoldásában is. EGY OLYAN üzemben, ahol kereken hatszáz ember él és dolgozik, mint a bányagépjavítóban is, nem egyszerű feladat a személyzeti vezető beosztása. Ahány ember, annyi sors, annyi gond, igény, probléma. Mindenkivel más szinten, más hangnemben beszélni, érintkezni rengeteg élettapasztalatot, megértő figyelmet, pontos, precíz munkát igényel. Mindez megállapítható Laczkó Béla elvtársnál, akinek 25 évi mozgalmi munkája a biztosíték ahhoz, hogy a rábízott feladatot maradéktalanul ellássa. — Az egyik legszebb, de nagyon nehéz munka személyzeti vezetőnek lenni — mondja. Arra törekszünk, hogy mindenkinek minden kérdésére, problémájára válaszoljunk. S ami igen lényeges, a legőszintébb hangon még akkor is, ha kedvezőtlen az a válasz. MINDEBBŐL következik, hogy nem ígérhetnek felelőtlenül, de a mulasztást sem tűrik semmilyen vonatkozásban. Egy alkalommal bekopogott a személyzeti osztályra a vállalat egyik női dolgozója. Közölte: le akar számolni, mert egy másik üzemben 300 forinttal nagyobb fizetést kaphat. — Szándéka elé nem gördítünk akadályt — válaszolták neki. Nézze, ebben az esztendőben nincs lehetőség arra, hogy a fizetésén javítsunk, de jövőre már igen. Hogy milyen mértékben növelhetjük a bérét, azt nem tudjuk, de a fizetésrendezésnél figyelemmel leszünk az ön mukájára is. S az addig távozni készülő dolgozó maradt. A személyzeti osztály feladata az is, hogy törődjön az emberek előmenetelével, lehetőséget biztosítson a tanuláshoz, az előrelépéshez minden tekintetben. Amellett, hogy nagy gondot fordítanak a nevelésre, gondjuk van az utánpótlás biztosítására is. Különféle tanfolyamokat szerveznek, hogy egy ember több szakma birtokosa is lehessen. S a dolgozók messzemenően élnek is az adott lehetőségekkel. SOKRÉTŰ TEHÁT a személyzetis munkája, aminek eleget tenni egész embert, felkészült vezetőt követel. Ilyen ember Laczkó Béla elvtárs, aki két esztendeje került ebbe a beosztásba a bányagépjavítóban. Most 44 éves. Egészen fiatalon került a mozgalomba, elsorolni is sok lenne, hány poszton, mennyi megbízatásban állt helyt derekasan, a legnagyobb megelégedésre. Volt ifjúsági vezető, járási párttitkár, megyei pártbizottsági dolgozó, munkásőr-parancsnok. Időközönként iskolára küldték gyarapítani a tudást, a szakmai és politikai felkészültséget. S ha ehhez hozzáadjuk az élet iskolájában tanultakat, akkor mondható el igazán: jelenlegi beosztásában, az eddig megszerzett és elraktározott élményanyagot és tapasztalatot gyümölcsözően tudja hasznosítani. TITKOLÓZÁS nélkül, nyíltan és őszintén beszélve az emberekkel, a vállalati és egyéni érdek összehangolásával a személyzeti vezető is sokat tehet és tesz, a nagy feladatok megoldásához,messzemenő segítséget nyújt ahhoz, hogy a bányagépjavító dolgozójaként mindenki megtalálja helyét az életben. (fc) Laczkó Béla