Borsodi Bányász, 1970. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1970-07-08 / 27. szám

Szénszállítás... ...villamos mozdonnyal Somsályon. Laczó J. felvétele. В 0 RS 0 DJ BÜNYA5Z А BORSODI Л­А­N у­Á 6 Z О­К Н­ET « I­А­Р J­А XIII. évfolyam, 27. szám. Ara: 511 fillér 1970. július 8. Nehéz helyzetben : Nincs elegendő vagon! A jubileumi versenysoro­zat befejezést nyert ugyan, de a verseny más célkitűzé­sekkel tovább folyik pártunk X. kongresszusa tiszteletére. Azaz csak versenyeznének a bányászok, ha ... Mostanában arról kell hírt adnunk, hogy az aknák, az üzemek nem tudják teljesíteni vállalá­saikat. Ennek elsődleges oka a nap mint nap je­lentkező vagonhiány. Eb­ben az évben a termelő­üzemeknél összesen 745 óra esett ki vagonhiány miatt. A központi szénosztályozó 342 órát állt. Ebből a tekin­télyes számból 278 óra jut az üzemeknél június hónap­ra. Ezeknek a számoknak, il­letve a számok mögött rejlő tényeknek komoly szerepük van a termelés alakításában. 1970-ben 40 ezer tonna szén­nel kevesebbet termelt a vállalat szállítási nehézségek miatt. Júniusban 10 ezer tonna volt a termeléskiesés. Emiatt­­ a szénosztályo­zót is beleértve — 38 ezer tonna szenet kellett a föld­re deponálni. A többszöri átrakás és a szabadban való tárolás mintegy 50 százalékos minőségromlást eredményez a deponált szénben, mint ahogy előzetesen számítot­ták. Az átrakásból eredő többletköltség is számottevő. Az üzemek dolgozói közvet­lenül érzik a vagonellátási gondok kihatását. A terme­léskiesés miatt csökken a fi­zetésük.­­ A vállalat illetékesei min­dent megtesznek annak ér­dekében, hogy segítsenek a súlyos gondokon, sajnos, ért­hető okokból ez a törekvés kevésnek bizonyul. Hiába, a vállalat és a MÁV összefo­gása, ha a KPM Központi Szállítási Tanácsa nem hoz kellő hatékonyságú intézke­déseket. Esetenként kapott ugyan segítséget a vállalat, de ezek is kevésnek bizo­nyultak. "Mindenki számára előnyte­len intézkedést kellett foga­natosítani :­­ a szükséges esetekben kényszerszabadságra küld­ték a dolgozókat. Sőt, a to­vábbi deponálást is elren­delték. Ez azonban eleve hátrányos az említett káros gazdasági kihatások miatt, és az üzem­tereket rendeltetéstől eltérő­en használják. Június 26-án 87,8, június 30-án 85,9, július 1-én 62,2 (!), és július 2-án 55,2 százalék volt a vállalat tervteljesítése a vagonellátási zavarok mi­att. Jelenleg közel 10 000 ton­na szén hever a földön. A szénosztályozó egy nap 6 és fél ezer tonna szenet nem tu­dott elszállítani. A vállalat és az üzemek vezetői igyekeznek rugal­masan megoldani a fennálló problémákat, de sajnos az objektív nehézségekkel szemben kevés lehetőség van a cselekvésre. Elhatározták, hogy amíg nem sikerül biztosítani a szállítás zavartalanságát, előrehozzák a későbbre tervezett szerelési, anyagrendezési munkálato­kat, hogy ne kerüljön sor további kényszerszabadságo­lásra. S addig is várják az országos döntés megszületé­sét, mely gyökeresen meg­oldhatja a gondokat. A MÁV jelenleg július 10-ig látja a jelenlegi feszült helyzet fel­oldását. Egy év alatt: 85 forint önköltség javítás A berentei aknánál 1968- ban egy tonna szén kiterme­lése 398,41 forintba került. Tavaly ez az érték 312,89 fo­rintra csökkent. Ez év első három hónapjában tovább ja­vult a statisztika. Az önkölt­ségi mutató már „csak” 296,11 forintot mutatott. Mi tette ezt lehetővé? Nagy kihatással van a terv­teljesítésre a tömegtermelői munkahelyek teljesítménye. A csákányos fronton az 1963- as 2,712 tonna/műszakos tel­jesítménnyel szemben ez év I. negyedévében 3.570 tonna/ műszak eredményt értek el. Másfél év alatt a munkáslét­szám több mint 40 fővel csök­kent, s mégis a felszínre kül­dött szénmennyiség 167 ton­­na/­nap értékkel növekedett. Ezt úgy érték el, hogy csök­kentették az improduktív dol­gozók számát, illetve azokat is bevonták a termelésbe.­­ Az önköltség csökkentésé­ben fontos tényezőként szere­pelt a faanyag felhasználásá­­­­nak mértéke. 1968-ban üze­melt az utolsó fabiztosítású fejtés, azóta előtérbe került az acélbiztosítás, amely kifize­tődőbb és tartósabb. A fa­anyag-felhasználás közel a felére csökkent és hatéko­nyan hozzájárult az önkölt­ség javulásához. Jelentős létszám felszaba­dult a szállításnál, a csille­töltés mellől, amely elsősor­ban az automatizálásnak kö­szönhető. Berentén a termelés túl­nyomó része a Vill­as és a IX-es frontra szorítkozik, de „besegít” a XIV-es siklós front is. Hamarosan a dél-­­ nyugati rész is fejtés alá ke­­­­rül, ahol a koncentrált terme­lés még kedvezőbb viszonyok között valósítható meg. A tartalomból 25 éve történt 2. oldal. A legfőbb érték 3. oldal Ki a felelős? 4. oldal Elmosta az eső 5. oldal Sport 6. oldal Méret szerint Feketevölgy I. aknán a IV/3-as alapvágat kihajlásával Sch­vei­­czer József szocialista brigádja foglalkozik. Az első féléves teljesítményük átlaga 107,3 százalék volt. Képünk a brigád két tagjáról készült — Kovács János és Schweiczer István — a TH-gyűrű csavarjainak meghúzása közben. Feketevölgy bizonyított Az I-es akna üzembe állítása óta a júniusi hónapban szület­tek a legszebb eredmények Feketevölgyön. A Szuhavölgyi Bányaüzem legnagyobb termelőegysége 110,6 százalékra telje­sítette havi termelési tervét. A sikerben nagy szerepe volt a 70 vagonos dobsonos front­nak, amelynek dolgozói nagyszerűen helytálltak a nehéz kö­rülmények között is. A frontot hosszú heteken át kísérő 2 vető szerencsére nemrégiben elmaradt, ennek következtében sokat­­ javultak a munkakörülmények. Az öröm azonban csak ideig-­­ óráig tartott, mert az elmúlt héten újabb vetőt észleltek a­­ fronton. A vezetők bíznak abban, hogy ennek a kedvezőtlen hatásait is hamarosan leküzdi a­ kollektíva. A pártkongresszus tiszteletére 5731 tonna terven felül szenet jelent. Igaz, Tervzára a vállalat egyik legjobban gé­pesített aknája. Mint minde­nütt, itt is a tömegtermelő munkahelyek, a frontok szol­gáltatják a széntermelés túl­nyomó többségét. A dobsonos front már régóta kiváló mu­tatókkal üzemel. Nagy gondot fordít az akna vezetősége az egyes munkák összhangjára. A fejtéselőké­szítő vágatok mindig időben elkészülnek, így kiesés a ter­melésben nincs. Az üzemzavarok számát minimálisra csökkentették. Ehhez persze szükséges volt a mindenre kiterjedő körülte­kintő TMK, a jó karbantartó, javító tevékenység. Sikerült elérniük, hogy, egyre keve­sebb a gondatlanságból, fi­gyelmetlenségből eredő bal­esetek száma. A BSZ aknái közül Tervzá­ró már hosszú idő óta a leg­jobbak között szerepel. A jú­niusi hónapot 116,7 százalék­kal zárta, ami 5731 tonna ter­ven felül felszínre küldött Nyári TMK a kötélpályán A BORSODI Szénbányák termel­vényének közel 40 szá­zalékát kötélpályás szállítás­sal juttatják el a termelő­üzemektől a központi szén­osztályozóig. Éppen ezért különös jelentősége van a tervteljesítés alakulásában a kötélpálya állapotának. Az illetékesek nagy gondot for­dítanak a jó karbantartásra, amely elengedhetetlenül szükséges az üzembiztonság elérése céljából. A kéthetenként szokásos kötélpálya-ellenőrzés során megvizsgálják a tartó és a vonó­kötelek állapotát, va­lamint a karmantyúk és egyéb alkatrészek milyensé­gét. A nyári időszakban — ezt évenként megismétlik — koncentrált karbantartási munkák elvégzésére kerül sor. A nagy jelentőségű és egyáltalán nem könnyű munkafolyamatok minél zökkenőmentesebb elvégzése céljából karbantartási háló­tervet készítenek. Ez magába foglalja az egyes kötélpálya­­szakaszok karbantartásának idejét, az ehhez szükséges létszámot és gépeket. Úgy mondják ezt szaknyelven, hogy a hálóterv három di­menziós. A kezdeti időkhöz képest a terv elkészítése is nagy fejlődésen ment át, a régebbiek csak két dimenzió­sak voltak (idő—létszám). MÁJUSBAN a kondói, jú­niusban a tervzárói kötélpá­lya esett át a koncentrált karbantartó munkán, július végén az edelényire, augusz­tus 19—20—21-én pedig a lyukóira kerül sor. A fel­adat elvégzésére 50—60 fő áll készenlétben és munkáju­kat 4 darab erőgép segíti Minden egyes pályaszakasz javítási tevékenységét meg­előzi az előkészítés stádiuma. A helyszínre szállítják a szükséges alkatrészeket, kö­teleket. Az egyes munkafázi­sokat csoportokig lemenően teboralcják, így­ az esetteges­ el­csúszásokat, a szükséges mun­kaerő-átcsoportosítást időben el tudják végezni. A KPM ELŐÍRÁSAI szi­gorúak. Ha egy méter kö­télhosszban 7 darab szál el­tört, utána esetleg egy hétig üzemelhet a kötél, állandó ellenőrzés mellett. Újabb szálszakadásnál már cserére van szükség. Egymillió tonna szén leszállítását követően a köteleket át kell karman­tyúzni. Bár a 25 kilométeres kötélpálya terepviszonyai összehasonlíthatatlanul más,­tohábbak az ország többi ha­sonló kötélpályáihoz viszo­nyítva, az előírásokat a lehe­tő legmesszebbmenőkig be­tartják. A borsodi pályához hasonló sebességű (átlag 2,4 m/sec, a kondói és lyukói 2,75 m/sec) országos viszony­latban nem üzemel. Éppen azért elengedhetetlenül szük­séges a maximális üzembiz­tonság, a jó karbantartottság. A putnoki IV. számú kooperációs üzem — ahol ed­dig csak a Ganz és Villamos Kapcsolók Gyárá­nak alkatrészeket gyártottak — most új üzem­résszel gazdagodott. Megkezdte próbaüzemelését az új galvanizáló üzem. A képen Kovács Tibor, a galvánüzem művezetője az előkészítőben, ahol a zsartalomitást és pácolást végzi. A korszerű gépekkel felszerelt fronton sok­szor az anyagszállítást csak így lehet meg­oldani, mint például a képen látható Ivicz Sándor, a Lyukó IV/2-es fronton, aki kaparó» leknot szállí­t.

Next