Borsodi Ifjumunkás, Borsodi Fiatal, 1960 (1-7. szám)
1960-01-01 / 1. szám
1960. január hó BORSODI IFJÚMUNKÁS A Miksi-brigád rekordja A Lenin Kohászati Művek bányatámhajlító üzemében a brigádok közötti versenyben Miksi József KISZ-exportbrigádja került az első helyre. A kongresszusi hónapban a Miksi-brigád olyan kiváló eredményeket ért el, amilyenre nem volt még példa. November 21-én például a 16 tonnás tervvel szemben 33 tonna bányatámot hajlítottak. A III. negyedévi takarékossági mozgalom eredményei NAGYÜZEMEK: Lenin Kohászati Művek 17 333 311 Ózd Ózdi Kohászati Üzemek 8 820 801 DIMAVAG 507 000 Nehézszerszámgépgyár 164 569 Könnyűgépgyár 435 511 összesen: 27 261 222 VÁROSOK: Miskolc 8 935 319 Kazincbarcika 6 123 073 A DIMAVAG kiseszterga üzemének KISZ-titkárja új munkást tanít be. Vájártanulók munkasikerei AZ ELMÚLT napokban levél érkezett szerkesztőségünkhöz, amelyben az állt, hogy a sajószentpéteri 103-as számú ipari tanulóintézet vájártanulói — akik a Kazincbarcika melletti kakucsai tanbányában részesülnek gyakorlati oktatásban — büszke mosollyal szállnak a bányába és jókedvvel végzik munkájukat. Ez az öröm nem ok nélküli, hiszen az itt dolgozók november végén befejezték éves tervüket. A vájártanulóknak ebben az évben 1225 méter vágatot kellett kihajtani, s ők vállalták, hogy a hátralévő időben további 200 méterrel növelik vágathajtási teljesítményüket. A vájártanulók részéről a tervek túlteljesítésében leginkább a másodéves tanulók vették ki részüket. A harmadéves tanulók közül a II-es számú ereszkében dolgozó brigád tagjai végezték a leglelkiismeretesebb munkát. A TERVELŐIRÁNYZATON FELÜL kihajtott 200 méter vágatot a fiatalok a párt VII. kongresszusának tiszteletére ajánlották fel , és erre az időre teljesítették is. 3 Határozat az iparban dolgozó fiatalok munkájának megjavítására Az elmúlt hetekben a KISZ megyei végrehajtó bizottsága megtárgyalta a fiatalok ipari tevékenységét. A jelentés tárgyilagosan értékelte az elért eredményeket és hibákat, amelyek napjainkban is fellelhetők a fiatalok munkájában. Az egész ipari tevékenységben az ifjúság területén hiányos a termelésiversenymozgalmak értékelése, propagálása, és a politikai nevelőmunka. Az imént említett hiányosságoknak a felszámolására avégrehajtó bizottság határozati javaslatot dolgozott ki, amely részletesen foglalkozik az ifjúság termelési versenyének fokozásával. Ugyancsak szó van a határozatban a „Szakma ifjú mestere” mozgalom kiszélesítéséről is. A továbbiakban a határozat a takarékossági mozgalommal, a KISZ ipari tevékenységével, a helyi iparban és a kereskedelemben dolgozó ifjúság helyzetével foglalkozott. Befejezésül elhatározták, hogy 1960. első negyedévében járási szinten az ipari aktívák előtt ismertetik a helyi adottságokból fakadó feladatokat. Figyelmes fiatalok Hat KISZ-fiatal vállalt társadalmi munkát az elmúlt napokban a Lenin Kohászati Művek acélöntődéi öntvénykikészítő üzemében. (Kádár Tibor, Szabó Béla, Lechner Kálmán, Gajó János, Kádár Miklós és Trandor Kombár.) A fiatalok öt vagon homokot lapátoltak át, ami balesetvédelmi szempontból nagy jelentőséggel bír. A munka értéke — órabérben számítva — mintegy 500 forint. Új úton — új feladatok feléA Szuha-völgyében, mintha va lami láthatatlan, erős kéz szorítaná a hegyoldalhoz, úgy fekszik a völgy síkságának szélén Kurtyán. Itt van a szuhavölgyi bányák központja. Magasba emelkednek a napfényes bányák „mélyéből”, az exkavátorok gémei, s mellettük úgy néz ki a táj, mintha valami óriási vakond turkálta volna végig. A község lakóinak száma nem nagy. Foglalkozásukat illetően legtöbbjük bányász. De van, aki a mezőgazdasági munkában látja jövőjét. Mindent egybe vetve, mégis bányász községnek tekintik ezt a települést. A történet, amiről most írok, messze nyúlik vissza. Még a tavasszal, amikor egyszer erre jártam, arról panaszkodott több bányászfiatal, hogy nincs minden rendjén a kultúrházban. A gondnok munkája és magatartása csaknem mindenkinek feltűnik. — Különös ember ez a Dobró Tamás — mondták többen is. — Afféle kiskirályoskodó hajlammal bír. Nem, mintha ember volna hiba nélkül, de talán ez utóbbbi a kultúrgondnoknál meghaladja a jó közepes átlagot. Ki ezt, ki meg azt rótta számlájára volt olyan is, aki figyelmeztette egy-két helytelen cselekedetéért, de ő elég makacsnak bizonyult. Nem akart változtatni a magát kielégítő, de másoknak bosszúságot okozó életmódján. A minap ismét arra jártam, mert a járási és megyei KISZ-bizottságon arról értesítettek, hogy sokat panaszkodnak a fiatalok a kultúrházban történt események miatt. Meg aztán az üzemben is elejtettek egy-két olyan szót, ami nem kerülhette el az ember figyelmét. Így történt azután, hogy Gácsi Ferenc elvtárssal, a megyei KISZ-bizottság szervező titkárával, valamint Veres Mihállyal, az edelényi járási KISZ-bizottság titkárával, felkerestük mindazokat, akik a „November 7” kultúrház eléggé zavaros ügyeiben halásznak hónapok óta. Nézzük elsőnek Dobró Tamást, aki a legényszálló gondnoki teendői mellett, másodállásban, havi 400 forint tiszteletdíjért a kultúrház hasonló teendőit is ellátja. Mit is csinált itt ez az ember? Meg is kérdezte Gécsi elvtárs- Mit kell elvégezni magának a tiszteletdíjért? — Ügyelni kell a rendre, a kultúrház körül, meg azután belül is nyitogatni az ajtót... Ami a rendet illeti, sem kívül, sem belül nem tapasztalható. Nem kívánok itt külön foglalkozni az épületben tapasztalt hiányosságokkal, de az a sícép, amely a KISZ- helyiség előterében fogadott, az papírra kívánkozik. A falon csőrepedés következtében, ki tudná elmondani mióta, unottan szivárog, vagy öt méter szélességben a szennyvíz. Maholnap a vakolat is lepereg. Kissé arrébb pókhálós vászon lebeg céltalanul a földig, ahol por és piszok öleli körül. A KISZ-helyiség körül sok-sok vita volt. A régi vezetőség nem dolgozott jól, elhanyagolta a helyiséget, a tagsággal sem foglalkozott, és hónapokon keresztül csak torzsalkodásra telt erejükből. Újat pedig nemrégen választottak. Reméljük Hovanyecz elvtárs személyében olyan ember került az alapszerv élére, aki összefogja majd az üzem fiataljait és harcol az ifjúság jogos érdekeiért Gácsi elvtárs elmondta a kultúrház igazgatójának, a szakszervezet elnökének, a kultúrgondnoknak is, hogy a megyei KISZ-bizottság mit vár tőlük. Nem nagy dolgok ezek. Kis ügyeknek látszanak, azonban végrehajtásuk sokat segíthet az ifjúság egységbe tömörítésénél. ígéretet tett a fiatalok munkájának támogatására Muntág elvtárs is. S az új vezetőség, az is elhatározta, hogy szakít a régi vezetők hibájával és új úton, új feladatok megoldására serkenti a fiatalokat. Ezz így mind szép, azonban még néhány gondolat a kultúrházról. A felsorolt hiányosságokért nemcsak a gondnokot terheli a felelősség, hanem azokat, akik elmulasztották az ellenőrzést, akiknek felületes munkája árnyékolta a kultúrház gondnokának felelőtlen kiskirályoskodását. Mert csak így történhetett meg az, hogy a kultúra kurityáni fellegvárából kocsma legyen, hogy a vendégszobát lakásnak használják a szakszervezeti trösztbizottság tudta nélkül, hogy ne legyen szakkör és, hogy az ifjúság az ajtón kívül maradjon. Voltak, akik figyelmen kívül hagyták a jóakaratú bányászok figyelmeztető szavait. Sajnos sok mindenről nem tudott Muntág Gyula szakszervezeti elnök sem. Reméljük a történtekből ő is leszűri a tanulságot, és rendet teremt a „November 7” kultúrházban. Elősegíti azt, hogy e nagyszerű létesítmény falai között virágzásnak induljon a kultúra, hogy otthonra találjanak a kurityáni fiatalok. Nem könnyű munka ez. Nehéz feladat. Fáradtságot és időt igényel. De meg kell tenni. Ezt várják a kurityáni bányászok, ezt várják az itt dolgozó KISZ-fiatalok. Ez utóbbiaknak viszont be kell bizonyítani, hogy az új KISZ-vezetőség irányításával nagy feladatok megoldására képesek. —paulovits—