Borsodi Szemle, 1972 (17. évfolyam, 1-4. szám)

1972 / 1. szám - GAZDASÁGI ÉLET - Juhász György: A középtávú vállalati tervezés megyei tapasztalatai

A FONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK, TANULSÁGOK ágazat területén sok olyan eredmény alakult ki, amelyek célszerű alkalmazása esetén lényegesen előmozdították a komplex, és a felhasznált tudományos isme­retek szempontjából korszerűnek tekinthető vállalati tervezés kifejlődését. A ter­vező munka szervezettebbé, hatékonyabbá tétele érdekében sok vállalat felülvizs­gálta vállalati belső mechanizmusának működését, fokozottabb figyelmet fordított: az információáramlás és feldolgozás megjavítására, az ügyvitelgépesítés fejlesz­tésére, a kutatómunka eredményeinek, az élenjáró termelési tapasztalatoknak hasz­nosítására, a vállalati munka és üzemszervezés korszerűsítésére. A tervek tartalmi módosulása másodsorban a vállalati anyagi érdekeltség erősebb érvényre juttatásához kapcsolódik. A vállalati érdekeltség az utóbbi években igen komoly szerepet kapott, és az ennek hatása alatt kidolgozott tervek gazdasági vonatkozásai nagyon megerősödtek. A piaci hatás és a jövedelmező­ségre való törekvés miatt nagy súlyt kapott a termelés gazdaságos szerkezetének kialakítása is. A termelés szerkezetének kedvező változtatására főleg olyan ese­tekben került sor, amikor a népgazdasági és vállalati érdek találkozott, vagy a vállalatok elfogadták az ágazati minisztériumok álláspontját, javaslatát. Harmadsorban a középtávú vállalati terveknek jellemzője az is, hogy szükség­képpen fejlesztésre orientáltak. A középtávú tervben kellett döntést hozni a mű­szaki fejlesztés irányáról és módjáról, a termelés dinamikájának nagyságáról és szerkezetének fejlesztéséről, az értékesítési irányok változtatásáról, a nagyobb­­ gyárfejlesztő jellegű — beruházásokról, egyszóval a vállalati gazdaságpolitika stratégiai kérdéseiről, biztosítva a célok és a rendelkezésre álló, illetve előteremt­hető eszközök összhangját. Azokban a középtávú vállalati tervekben, amelyek első­sorban ilyen jellegű előirányzatokat tartalmaznak, a tervdöntések megfelelnek a piaci feltételekről és körülményekről rendelkezésre álló ismeretek jellegének.­­ A vállalati tervezés a jövő tudatos for­málása, szintetizáló jellegű vezetői tevé­kenység, amelynek során a követelmé­nyeket, az igényeket, az elvárásokat kell a meglevő, illetve a jövőben biztosítható, vagy várhatóan bekövetkező adottságokkal összehangolni. A vállalat számára a középtávú terv kettős célt szolgál. Egyrészt várható fejlődésének felvázolását adja, s ezzel alapot nyújt munkájának előrelátó megszervezéséhez, dolgozóinak tájékoz­tatásához és mozgósításához. Emellett nem mindig kap elég hangsúlyt a tervnek az a másik, konkrétabb szerepe, hogy a mai és jövőbeni döntések megalapozását szolgálja. A középtávú tervek készítésének fő elvei, lehetséges módszerei többé-kevésbé tisztázottak. Sok vállalatunk figyelemre méltó tapasztalatokat szerzett e munká­ban. Köztudott, hogy a vállalatok számára a termékek előállításához rendelkezésre álló anyagi, technikai és emberi erőforrások általában többféleképpen kombinál­hatók, s az egyes változatok eltérő termékminőséget, választékot és mennyiséget eredményeznek. A lehetséges változatok száma gyakran rendkívüli nagy, s mind­egyik más-más gazdasági kihatással jár. E gazdasági kihatások figyelemmel kísé­rése és tervezése érdekében rendkívül fontos, hogy a bonyolult kapcsolatok szám­szerűsítésére alkalmas, az optimális megoldást biztosító módszerek és információk a vállalatok rendelkezésére álljanak. A tervek döntés-orientáló szerepe segít sok olyan, elvi alapon egyébként nehe­zen eldönthető kérdés megválaszolásában is, mint például a tervek részletessége, célszerű időhorizontja. A vállalatok között mind az előttük álló döntések jellegé­ben, időtávjában, mind a döntés alapjául szolgáló információk mennyiségében és minőségében lényeges különbségek vannak. Ezért terveik kidolgozásának mód­szerét, e tervek időtávját, részletezését saját döntési igényeik és lehetőségeik alapján esetenként kell meghatározniuk.

Next