Borsodi Szemle, 1972 (17. évfolyam, 1-4. szám)
1972 / 1. szám - GAZDASÁGI ÉLET - Juhász György: A középtávú vállalati tervezés megyei tapasztalatai
A FONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK, TANULSÁGOK ágazat területén sok olyan eredmény alakult ki, amelyek célszerű alkalmazása esetén lényegesen előmozdították a komplex, és a felhasznált tudományos ismeretek szempontjából korszerűnek tekinthető vállalati tervezés kifejlődését. A tervező munka szervezettebbé, hatékonyabbá tétele érdekében sok vállalat felülvizsgálta vállalati belső mechanizmusának működését, fokozottabb figyelmet fordított: az információáramlás és feldolgozás megjavítására, az ügyvitelgépesítés fejlesztésére, a kutatómunka eredményeinek, az élenjáró termelési tapasztalatoknak hasznosítására, a vállalati munka és üzemszervezés korszerűsítésére. A tervek tartalmi módosulása másodsorban a vállalati anyagi érdekeltség erősebb érvényre juttatásához kapcsolódik. A vállalati érdekeltség az utóbbi években igen komoly szerepet kapott, és az ennek hatása alatt kidolgozott tervek gazdasági vonatkozásai nagyon megerősödtek. A piaci hatás és a jövedelmezőségre való törekvés miatt nagy súlyt kapott a termelés gazdaságos szerkezetének kialakítása is. A termelés szerkezetének kedvező változtatására főleg olyan esetekben került sor, amikor a népgazdasági és vállalati érdek találkozott, vagy a vállalatok elfogadták az ágazati minisztériumok álláspontját, javaslatát. Harmadsorban a középtávú vállalati terveknek jellemzője az is, hogy szükségképpen fejlesztésre orientáltak. A középtávú tervben kellett döntést hozni a műszaki fejlesztés irányáról és módjáról, a termelés dinamikájának nagyságáról és szerkezetének fejlesztéséről, az értékesítési irányok változtatásáról, a nagyobb gyárfejlesztő jellegű — beruházásokról, egyszóval a vállalati gazdaságpolitika stratégiai kérdéseiről, biztosítva a célok és a rendelkezésre álló, illetve előteremthető eszközök összhangját. Azokban a középtávú vállalati tervekben, amelyek elsősorban ilyen jellegű előirányzatokat tartalmaznak, a tervdöntések megfelelnek a piaci feltételekről és körülményekről rendelkezésre álló ismeretek jellegének. A vállalati tervezés a jövő tudatos formálása, szintetizáló jellegű vezetői tevékenység, amelynek során a követelményeket, az igényeket, az elvárásokat kell a meglevő, illetve a jövőben biztosítható, vagy várhatóan bekövetkező adottságokkal összehangolni. A vállalat számára a középtávú terv kettős célt szolgál. Egyrészt várható fejlődésének felvázolását adja, s ezzel alapot nyújt munkájának előrelátó megszervezéséhez, dolgozóinak tájékoztatásához és mozgósításához. Emellett nem mindig kap elég hangsúlyt a tervnek az a másik, konkrétabb szerepe, hogy a mai és jövőbeni döntések megalapozását szolgálja. A középtávú tervek készítésének fő elvei, lehetséges módszerei többé-kevésbé tisztázottak. Sok vállalatunk figyelemre méltó tapasztalatokat szerzett e munkában. Köztudott, hogy a vállalatok számára a termékek előállításához rendelkezésre álló anyagi, technikai és emberi erőforrások általában többféleképpen kombinálhatók, s az egyes változatok eltérő termékminőséget, választékot és mennyiséget eredményeznek. A lehetséges változatok száma gyakran rendkívüli nagy, s mindegyik más-más gazdasági kihatással jár. E gazdasági kihatások figyelemmel kísérése és tervezése érdekében rendkívül fontos, hogy a bonyolult kapcsolatok számszerűsítésére alkalmas, az optimális megoldást biztosító módszerek és információk a vállalatok rendelkezésére álljanak. A tervek döntés-orientáló szerepe segít sok olyan, elvi alapon egyébként nehezen eldönthető kérdés megválaszolásában is, mint például a tervek részletessége, célszerű időhorizontja. A vállalatok között mind az előttük álló döntések jellegében, időtávjában, mind a döntés alapjául szolgáló információk mennyiségében és minőségében lényeges különbségek vannak. Ezért terveik kidolgozásának módszerét, e tervek időtávját, részletezését saját döntési igényeik és lehetőségeik alapján esetenként kell meghatározniuk.