Szövetkezeti Élet, 1969 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1969-01-01 / 1. szám
2 SZÖVETKEZETI ÉLET Dr. Molnár Frigyes elvtársnak, a SZOVOSZ elnökének a szövetkezeti szocialista brigádvezetők II. országos tanácskozásán elhangzott felszólalása Tisztelt Elvtársnők, Elvtársak! Engedjék meg, hogy az Országos Szövetkezeti Tanács nevében tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszöntsem önöket, a szocialista brigádvezetők II. országos tanácskozásának résztvevőit. Az Országos Szövetkezeti Tanács nagyra értékeli a szocialista brigádmozgalmat. Erről Bartolák Mihály elvtárs, a SZÖVOSZ elnökhelyettese részletesen is beszámolt, jelezte gondjainkat és kérte az elvtársak segítségét, támogatását. Ez alkalmat arra is szeretném felhasználni, hogy amikor kifejezem az OFT köszönetét, egyben átnyújtsam néhány elvtársnak a jó munkájáért járó kitüntetést is. Nagy jelentőségű kérdés napjainkban a szocalista munkaverseny, és ezen belül a verseny formája. Ehhez megfelelő körülményeket teremt az a tény, hogy szocialista rendszerben élünk és gazdasági, kulturális fejlődésünk során az elmúlt 23 év alatt maradandót alkottunk, tiszteletre méltó színvonalat értünk el. Mindez lehetségessé tette, hogy célul tűzzük ki pártunk politikájának megvalósítását. Nyilvánvaló, hogy fejlődésünknek ez a magasabb szintje tette lehetővé a szocialista embertípus kialakulását és az új gazdaságirányítás rendszerének bevezetését. Sok szó esett arról, hogy ez a szövetkezetek vonatkozásában is új helyzetet teremtett. Személyes meggyőződésem, hogy a gazdasági reform a szövetkezeti mozgalomnak, s ezen belül a mi szövetkezeteink felvirágzásának új időszakát nyitotta meg. Alapvető dolog ugyanis, hogy a párt kezdeményezése nyomán a szövetkezetek megítélésében kialakult egy lényeges álláspont: a szövetkezetek jelentős szerepe. Azoknak a szövetkezeteknek a szerepe, ahol a szövetkezőknek, a szövetkezeti dolgozóknak nagyon jól kell szolgálni a tagság érdekeit, céljait. Ehhez jó lehetőséget ad az az ismert tény, hogy a szövetkezetek önálló vállalati jellegű gazdálkodásához megteremtődtek a lehetőségek. A tulajdonosi viszonyból adódóan mód van a tagság tevékenységének fokozottabb kibontakoztatására, a szövetkezeti demokrácia, a szövetkezeti önkormányzati rendszernek kimunkálására, érvényesítésére. Az új helyzet új problémákat is felszínre hoz elméleti és gyakorlati kérdésekben egyaránt. Az új helyzet kialakulása során jó dolog, ha pártunknak ezzel kapcsolatos világos állásfoglalását tisztán látjuk. Mind a gazdasági reform érvényesítésével, mind a korszerű módszerek alkalmazásával kapcsolatban a szövetkezetelméleti kérdésekben sok vita folyt. Jó, hogy a párt illetékes szervei segítik elméletileg, tudományosan tisztázni a problémákat. A szövetkezeteknek kell azonban kidolgozni a maguk hatékony rendszerét. Talán nem veszik rossz néven, és nem is tűnik ismétlésnek, ha ezekkel a problémákkal kapcsolatosan önökhöz fordulok. Lényeges, hogy a világossá vált elvi célkitűzésekben, valamint a még hátralevő és tovább tisztázandó kérdésekben eszmeileg egységre jussunk. Világosan értsük és ennek alapján képviselni tudjuk ezt a politikát és szövetségeseket tudjunk találni a szövetkezeti gondolatokhoz. Szövetkezeti emberhez méltóan tudjunk élni és dolgozni a magyar szövetkezeti mozgalom és a mi szövetkezeteink mögött álló nemes tradíció szerint. Most önökhöz, szocialista brigádvezetőkhöz fordulok, és kérem segítségüket. Amint mondottam, az egyik alapvető kérdés: szocialista módon élni, dolgozni és tanulni. Fontos a szocialista módon való gondolkodás is, beleértve a gazdasági reform értelmezését, és a szocialista munka módszereit. Úgy látom, hogy sok félreértés van a szövetkezetek eddig végzett munkájának megítélésében. Teljes felelősséggel merem mondani, hogy az eltelt 23 esztendő során a szocialista építőmunkában a szövetségünk tevékenységi körében dolgozók történelmileg is elismerésre méltó munkát végeztek. Nem akarok közismert dolgokra hivatkozni, de nagyon nehéz a politikai, társadalmi küzdelem. Az emberek öntevékenységének, gazdasági munkájának szervezése része az összeredménynek, amelyre büszkék vagyunk. Nálunk szocialista hatalom van, érték az emberi munka, nincs kizsákmányolás. Végre emberek vagyunk és emberhez méltóan tudunk dolgozni. Tisztelettel lehet gondolni a szövetkezés kezdeményezőire, veteránjaira, és a következő generációra is. A nemes hagyományokat a korszerű követelmények között fogjuk folytatni. Korszerűsíteni kell a gyakorlatot, a szövetkezők és a szövetkezetek nagyszerű eredményeit. Ez nem könnyű dolog. Nemcsak biológiai törvény, hogy a sejtrendszer ötévenként újjáalakul. A tudomány, a technika fejlődik és azt kívánja, hogy ezt magatartásunkban is kifejezésre juttassuk. Második kérdésként a szocialista állam és a szövetkezetek viszonyát, majd a szövetkezetek és a szövetségeknek egymáshoz való viszonyát tárgyalnám. Ami a szocialista állam és a szövetkezetek viszonyát illeti, köztudott dolgot ismétlek Valójában a szövetkezés a szocialista eszme rendszerének szűkebb, különösen korszerű Természetesen érvényesülni kell az állami felügyeletnek. Vannak kialakult törvények és hatósági feladatok. Meggyőződésünk, hogy ezeket a feladatokat az állam intézményeinek kell ellátni, nem a szövetségeknek. Vannak dolgok, formában, a szocialista rendszernek rendkívül fontos intézménye. Természetes, hogy a szövetkezetek a tagok érdekeit képviselhetik. A tagok hozzák létre bizonyos céllal, és segítik fejlődését. A szövetkezetek a tagság érdekeit szolgálják, ha nem, akkor visszaesés következik be. Ebből adódóan a szocialista állam — az össznépi érdeket szolgáló állam — szabályozza, feloldja a feszültségeket úgy, ahogyan ehhez az anyagi lehetőségeink megvannak. Vannak olyan szövetkezeti tudósaink, akik sok szövetkezettel kapcsolatos munkát dolgoznak ki objektív módon. Ha ezen belül maradunk, akkor reálpolitikusok vagyunk, ha nem, akkor illúziót kergetünk és ebből nagy bajok származnak. A realitásokkal van a baj. Az államnak tehát van egy ilyen szerepe: az össznépi érdekek figyelembevételével szabályozza ennek feltételeit. Alapvető funkció, hogy meg kell alkotni mindazokat a jogszabályokat, amelyek ehhez szükségesek, mégpedig magas szinten. Ez esetben, a kialakult vélemény szerint, a parlament által alkotott törvények szerint, amely meghatározza a szövetkezetek szerepét. Mindazokat az alapvető normákat, amelyek szükségesek a szövetkezetek törvényes hatékony tevékenységéhez. Ilyen törvény jelenleg nincs. Elhatározott dolog, hogy kell ez az ágazati törvény, a termelőszövetkezetekéhez hasonlóan, figyelembe véve a mi sajátosságainkat. Vannak ugyanis azonosságok, de vannak lényeges különbségek is. A szövetkezetek viszonyában úgy, ahogy ezt a gazdasági reform meghatározza, figyelemmel a gazdasági élet törvényeire. Csak ez vezethet eredményes tevékenységhez, nem az állami utasítás, nem a tervlebontás. Rendezésre vár az új helyzetben a szövetkezetek és a szövetségek viszonya is. Nem vonatkoztathatjuk el attól, hogy milyen elvi alapon és gyakorlati alapon érvényesül a szocialista állam és a szövetkezetek viszonya. A területi szövetségnek és az országos szövetségnek is érdekvédelmi szervvé kell válnia, mozgalmi intézménnyé kell alakulnia. Mégpedig úgy, hogy az ezzel kapcsolatos tennivalókat a terület vonatkozásában a területi szövetség, ami pedig az országos érdekeket illeti, amit a kormánnyal és minisztériumokkal lehet rendezni, az országos szövetség lássa el. Számos olyan dolog van még hátra, amit a gyakorlatban is rendezni kell. Arra szeretném kérni az elvtársakat, hogy ezekben a kérdésekben autonómia alakuljon ki. Kívánatos kivárni az állami szabályozást és annak függvényében lehet elkészíteni a szövetkezetek alapszabályát, amely az önállóságot jelenti a legteljesebb mértékben Az OFT-nek van határozata arra, hogy a jövő esztendőt használjuk fel az alapszabályok elkészítésére. Ne kapkodjunk, mert azzal zavart kelthetünk. A kormánynak kell megítélni, hogy melyek azok, amelyek időszerűtlenné váltak. Nehogy félreértsék, ez nem mentesíti a szövetkezőket attól, hogy gondolkodjanak. Példaként említem a TOT-ot, amely az MSZMP határozata nyomán, a Központi Bizottság közvetlen segítségével alakította ki a maga rendszerét. Ismeretes módon széles körű tanácskozás folyt. Sok-sok ember gondolkodott és érdemi, mozgalmi munka nyomán került sor az alapszabály elkészítésére, mindarra a nagyarányú munkára, amelyet végrehajtottunk. Nagyon következetesen érvényesíteni kell azt az elvet, hogy a szövetségek vannak a szövetkezetekért, és nem fordítva. Tehát máris — amennyire lehetséges — a területi szövetségek dolgozói a reform elvei alapján segítsék, támogassák a szövetkezeteket, hogy mind jobban és eredményesebben dolgozhassanak. Másrészt a módszereket tekintve, nyilvánvaló, hogy a szövetségnek méginkább a szövetkezeti megbízatása alapján kell amelyeket szabályozni kell és végrehajtani. A szövetség, ha ilyen feladatot ellát, világos, hogy szembe kerül a szövetkezetekkel, melyek létrehozták a szövetséget. Ez állami feladat. Gondolom, hogy ezzel egyetértenek az elvtársak, végezniük a szolgáltatói munkákat. Nincs arra mód, hogy részletesen beszéljünk erről a kérdésről. Változatlanul megmarad az egymásrautaltság szükségessége a szövetkezetek és a szövetségek között. A kapcsolat hatékony és eredményes lesz, ha az előbbi elveket érvényesítjük, éspedig a szövetség a szövetkezeteket szolgálja, mint érdekvédelmi választott intézmény. Itt az alapállásban van az érdemi változás. Hangsúlyozom, hogy a szövetségek vannak a szövetkezetekért. A hibák a múltban, az ismert okok miatt voltak. Ebből egy sor érdekellentét származott. Nem az a feladatunk, hogy a múlttal foglalkozzunk, nem vagyunk történészek, alkotó emberek vagyunk, akiknek a napi gondokat kell rendezni. Ilyen értelemben biztos, hogy az új viszony a szövetkezetek és a szövetségek között a fejlődést fogja szolgálni. Korszerűsíteni kell munkánkat minden vonatkozásban. Ezt kívánja tőlünk a párt, amelyik éppen most ünnepli megalakulásának 50. évfordulóját. Az elvtársak nagyon jól tudják, hogy a párt nehéz körülmények között dolgozva, gyakran a vértanúk pártjaként is mindenkor a dolgozó nép érdekeit szolgálta, a sok megpróbáltatás ellenére is. Ez a párt biztosítja a mi rendszerünk politikai, társadalmi vezetését. Biztosítja az új sikereket, köztük a szövetkezetek és dolgozóinak eredményeit, azokat, melyeket a maguk tehetsége, szorgalma nyomán érnek majd el. Meggyőződésem, hogy a szövetkezetek híven és harcosan magukévá tudják tenni a szocialista követelményeket, és ez majd újabb eredmények forrása lesz. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében nagy tisztelettel köszöntöm a tanácskozás résztvevőit és ismételten kérem, hogy a szocialista brigádvezetők minden erejükkel segítsék közös céljaik együttes erővel való sikeres megvalósítását. Ugyanakkor tiszta szívből kívánom a legjobbakat az elvtársaknak. Végül engedjék meg, hogy ezt az ünnepi alkalmat használjam fel arra, hogy átadjam az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek Országos Tanácsának kitüntetéseit. Milyen fő problémát látunk ma? Kell állami irányítás is Árutermelés Tiszakarádon A tiszakarádi Új Élet Termelőszövetkezet szántóterülete 5000 katasztrális hold. A készülő zárszámadás tételei szerint a gazdaság 1998-ban 19 millió 700 ezer forint értékű árut értékesített állami felvásárlás útján. Ez az összeg 50 százalékkal magasabb, 6 800 000 forinttal több, mint az előző esztendő árbevétele. Igen érdekesen alakul a főbb üzemágak árutermelési aránya is. 1967- ben a növénytermesztésből 4 200 000, az állattenyésztésből kereken 7 millió, a segédüzemágakból 1 700 000 forint értékű árut adtak el. 1968- ban — a most készülő zárszámadás adatai szerint — 11A millió 300 ezer forint értékű árut adtak el a növénytermesztésből, közel nyolcmillió forint értékűt az állattenyésztésből, míg a segédüzemágak árbevétele 1 500 000 forint volt. A termelési terveket minden gazdálkodási ágazatban túlteljesítették. Ennek megfelelően 3 700 000 forint összegben teljesítették túl az árbevételek összegét. 1968-ra kereken 16 millió forint értékű árukiadást terveztek. A tervezettnél 21 százalékkal magasabb árbevétel alapján a termelőszövetkezet csaknem négymillió forint biztonsági tartalékkal kezdte el az 1969. évi gazdálkodást. 1969. január hsí ’ P RENDELETEK iiHiiiiiiiiimiiniMiiiHiiiiiiiimiiiimimiiiimimiiiiiiimmur engedélyhez kötött iparjogosítványok A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendelete értelmében kisipari termelőszövetkezetek, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, az általuk, valamint szövetségeik és központjaik által alapított vállalatok csak kivételesen, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előzetes engedélyével kiadott szövetkezeti iparjogosítvány alapján végezhetik az alábbiakban felsorolt élelmiszeripari tevékenységet: kenyérgabonaőrlés, cukorgyártás, édesipari termékek előállítása, édesipari lisztesáruk kivételével, állati eredetű takarmányliszt előállítása, húskonzervgyártás, hideg úton előállított halkészítmények kivételével, mélyhűtés, a gyümölcs, zöldség és főtt vad mély hűtése kivételével, szeszfinomítás, hideg úton rum, pálinka és likőr készítése, brandy és pezsgő készítése, ecetgyártás, kivéve a gyümölcs- és borecet előállítását, élesztőgyártás, malátagyártás, sörgyártás, fűszerpaprikaőrlés, tejpor- és tojásporgyártás, növényi eredetű ételzsírok készítése, kávészeripari termékek előállítása, keményítőgyártás stb. A szövetkezetek egymással, illetőleg más szocialista szervezetekkel szarvasmarha- és sertéshizlalásra, valamint szarvasmarha-, sertés- és borjúhús ipari feldolgozása céljából szintén csak a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és az illetékes miniszter együttes engedélye alapján társulhatnak, továbbá ilyen bérmunkát is csak az együttes engedély alapján végezhetnek. A fűszerpaprika feldolgozása A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendeletet adott ki a fűszerpaprika feldolgozásáról, minősítéséről és forgalomba hozataláról. A feldolgozásról szóló rész kimondja, hogy a mezőgazdasági üzemek az általuk megtermelt fűszerpaprikát, valamint a termelőszövetkezetek a háztáji gazdaságban termelt fűszerpaprikát féltermékké feldolgozhatják. A féltermékhez nem szabad idegen anyagot hozzáadni, vagy azt idegen anyaggal kezelni. A forgalomról a rendelet a többi között előírja, hogy őrölt paprikát házalás útján árusítani nem szabad, továbbá az őrölt paprikát csak eredeti zárt csomagolásban szabad forgalomba hozni. Paradicsompaprikát vagy más étkezési paprikát zúzott, döngölt, tört vagy őrölt állapotban paprika néven nem szabad forgalomba hozni, kivéve, ha azt takarmányozási célra szolgáló őrlemény előállításához használták fel. A mezőőrök tevékenysége A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendelettel szabályozta a mezőőri tevékenységet. A rendelet előírása szerint mezőőri tevékenység csak főfoglalkozásként gyakorolható. Az erdészek és a vadőrök azonban működési területükön mezőőri teendőkkel is megbízhatók. Mezőőrrel létesített munkaviszony esetén próbaidőt kötnek ki. A mezőgazdasági termelőszövetkezetben a mezőőri teendők ellátásával elsősorban tagokat bíznak meg úgy, hogy munkamegállapodást kötnek. A munkaszerződésben és a munkamegállapodásban meghatározzák a mezőőr működési területét, feladatait, jogait és kötelezettségeit, bérét és díjazásának feltételeit. A mezőőr a hivatali eskü letétele előtt önállóan nem végezheti munkáját. A községi tanács vb a mezőőrnek az eskü letételéről igazolást ad, továbbá a foglalkoztató szervezet költségére a mezőőrt fényképes szolgálati igazolvánnyal és szolgálati jelvénnyel látja el. A hivatali esküt tett mezőőr foglalkoztatásának tartama alatt egyenruha viselésére és — az arra vonatkozó külön szabályok szerint — lőfegyver tartására és használatára jogosult. Az áruk ellenőrzése A belkereskedelmi miniszter rendelettel állapította meg az Állami Kereskedelmi Felügyelőség eljárását. Eszerint a felügyelőket fegyelmi és büntetőjogi felelősség terheli azért, hogy a tényeket a valóságnak megfelelően rögzítsék és jelentsék. A felügyelők bűntett, szabálysértés, fegyelmi vétség vagy egyéb jogsértés felfedésekor az érintett személyekre és az általuk betöltött állásra tekintet nélkül kötelesek a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni. Ezután a rendelet felsorolja azokat az okokat, amelyek fennállása esetén a felügyelő nem vehet részt a vizsgálatban, például rokonság a vizsgálat alá vont személlyel stb. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség tagjai a vizsgálatot felügyelői minőségük előzetes feltárásával vagy anélkül, fogyasztóként fellépve végzik, intézkedésük előtt azonban eljárási jogosultságukat igazolni kötelesek. Csomagellenőrzés — amikor a felügyelő a fogyasztónak kiszolgált áru minőségét, mennyiségét és árát ellenőrzi — csak akkor végezhető, ha a fogyasztó az árut az üzletből még nem vitte ki. Az üzemi állatorvosok működéséről A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendelete tartalmazza az üzemi állatorvosok működési szabályzatát. A működési szabályzat egy korábbi rendelkezés nyomán született, amely kimondja, hogy az üzem, illetve gazdaság állatállományának egészségügyi ellátására és az egyéb állatorvosi feladatok elvégzésére üzemi állatorvost foglalkoztathat. Az üzem köteles a foglalkoztatás megkezdésének idejét, az állatorvos diplomájának keltét és számát, valamint azt,hogy az üzemi állatorvos magángyakorlati ténykedéséhez hozzájárul-e, az illetékes megyei állategészségügyi állomásnak írásban bejelenteni, ahol az állatorvost nyilvántartásba veszik. Ugyancsak bejelentendő az üzemi állatorvos foglalkoztatásának megszűnése is. Az állategészségügyi állomás igazgatója határozza meg az üzemi állatorvos magángyakorlati működési területét. Ennek meghatározásánál elsősorban az üzem dolgozóinak háztáji és az e területen levő egyéni állattartók állatállományát veszik figyelembe.