Borsodi Vegyész, 1981. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1981-07-02 / 26. szám

mi. JÚLIUS 2. borsodi ! Változnak a feltételek Gondolom, mindenki szá­mára közismert az a tény, hogy népgazdaságunk követ­kező ötéves terve valamennyi területen magasabb szakmai színvonalú munkavégzést igényel. Ennek megfelelően a mikrogazdasági egységek — azaz a vállalatok személyzeti osztályai — kidolgozták a ká­der- és szakemberszükségleti intézkedési tervet.­­Az Észak­­magyarországi Vegyiművek intézkedési terve — a koráb­bi évekhez képest­—, sok új és érdekes vonást tartalmaz. Első feladatként fogalmaz­ták meg a vezetők képzésé­nél az idegennyelv-ismeret, illetve a nyelvtudás megszer­zését. Éppen ezért ebben az évben hét dolgozó beiskolá­zását tervezték intenzív nyelvtanfolyamra. Jellemző, hogy az ÉMV­ felsőfokú vég­zettségű szakemberei közül mindössze négyen rendelkez­nek középfokú és heten felső­fokú nyelvvizsgával. A következő öt évben az esti és a levelező tagozatra történő beiskolázásoknál a vegyész szakirányú tanulmá­nyokat helyezi előtérbe a vál­lalat. Jelentős változást mutat az új, pályakezdő szakemberek munkába állítása. Megfelelő beilleszkedésüket ezentúl is foglalkoztatási tervben írják elő, ám ennek a tartalma teljesen megváltozott a ko­rábbi évekhez képest. A vál­lalatot még nem ismerő vég­zősöket hat hónapig az új előírások szerint foglalkoztat­ják majd. Az első három hó­napban az általános ismere­tek elsajátítása a cél. A to­vábbi időszakban pedig a vál­lalat számára hasznos, az egyén által választott téma feldolgozására kerül sor. Ehhez minden segítséget megkap a patronálójától a fiatal munkaerő. A kidolgo­zott témát 600—1200 forinttal jutalmazza majd a vállalat. Különösen értékes szakdol­gozat esetén, nagyobb összeg kifizetésére is sor kerülhet. Így a tehetségesebbek már hat hónap alatt felhívják­ ma­­gukra az ÉMV felső vezetői­­­nek figyelmét, és nem kell várniuk évekig, amíg esetleg észreveszik kiváló képességei­ket. Összességében tehát az a pályakezdő szakember, aki az Északmagyarországi Vegyi­műveket választja első mun­kahelyéül — úgy érzem —, nem csalódik majd, hiszen a lehetőségekhez mérten min­den támogatást meg fog kap­ni. Sőt, ezután a kezdő fi­zetések is lényegesen­­ maga­sabbak lesznek az eddiginél. A bérfeszültségek elkerülése érdekében az 1—5 év közötti dolgozók bérét is rendezni kí­vánják. — soltész — Nagyjavítás az olefíngyárban Szokatlan időpontban kerül sor ebben az évben a Tiszai Vegyikombinátban az olefin­gyári nagyjavításra. Minden esztendőben általában szep­temberben újítják fel a gépe­ket, a berendezéseket, s erre az időpontra készülnek fel a karbantartó és műszerész szakemberek is. A nagyjavítás most három hónappal korábban kezdődik. Ennek okairól beszélgettünk Nagy Lászlóval,, az olefin­gyár vezetőjével.­­ Már korábban észleltük, hogy a Tisza nagy árhulláma miatt, megnőtt az olefingyári hűtővízrendszerben az úgyne­vezett lebegőanyag-tartalom. Akkor külföldi példák alap­,­ján megkezdtük a kísérlete­zést azokkal a műanyag go­lyócskákkal, melyek egy ideig felfogták a szennyező anya­gokat. Később azonban már nem győzték az ellenállást. A hűtővízrendszer lebegőanyag­tartalma egyre növekedett, ezért jelentősen leromlott a hőcserélők hatásfoka. Ezért határoztunk úgy, hogy most július 12-től két héten ke­resztül leállítjuk az olefin­gyárat, és kitisztítjuk a hő­cserélőket. Ez idő alatt vala­mennyi felújítási és karban­tartási munkánkat is elvé­gezzük.­­ Az időpont-előrehozás meggyorsította a karbantar­tók felkészülési munkáját is. Valamennyi előre tervezett munkát elvégeznek majd­? — A Siemens szállítócég javaslata alapján a nagynyo­mású turbinák forgórészeiben kerülne sor módosításra. Ezt a munkát most nem végez­zük el, az időpont előrehozá­sa miatt. A karbantartók és az olefingyári személyzet alapo­san felkészül azonban a vizes hőcserélők tisztítására, a pi­rogázkompresszor fokozatai­nál a forgórész cseréjére. Sor kerül majd az üzemi nagy­fáklya javítására, és az egyes koronában a töltetcserére, s valamennyi, üzemmenet köz­ben meg nem valósítható karbantartást elvégez majd az a több mint nyolcszáz dol­gozó, aki a júliusi nagyleállá­son dolgozik majd. — A Tisza áradása később is gondokat okozhat az ole­fingyárnak, hogyan előzik meg a hűtővízrendszer el­szennyeződését? — A megelőzés érdekében már a múlt évben intézkedé­seket hoztunk. Ezért a hűtő­­vízrendszerbe pótlólagos szű­rők kerülnek beépítésre. En­nek tervezését már megkezd­te a műszaki tervezési osz­tály, s az év második felében a helyükre kerülnek a szűrő­berendezések. — vadas — Sikeres fél év a karbamidüzemben ÖRVENDETES „ellent­mondásként” könyvelhető el az a tény, hogy a BVK egyik „legöregebb” egységében, a kar­bamid üzem­ben az ott dol­gozók átlagéletkora fiatal. Amint azt kérdésemre Per­jész Levente, az üzem vezető­je elmondotta: a magasan kvalifikált szakembergárda tagjai általában harminc év körüliek. Nem ritkaság az sem, hogy a fiatal, érettségi­zett szakmunkás még inkább a húsz évhez van közelebb.­­ Jellemző az is nálunk, hogy a legtöbb szakmunkás állandóan továbbképzi önma­gát, új ismereteket szerez. Minden műszakban a dolgo­zók java része alkalmas négy­et poszt betöltésére, így az­után nem okoz gondot, ha gyors és rugalmas átszerve­zésre van szükség — újságol­ta az üzemvezető. Az idei első fél év sikeres volt a karbamidüzemben. Az előzetes adatok szerint­ várha­tóan túlteljesíti a programot a kollektíva. Ez figyelemre méltó, hiszen a körülmények nem úgy alakultak, mint aho­gyan azt tervezték... — A nagyjavítást csak a második fél évben végezték volna el a karbantartók, ha nem szól közbe a realitás, az élet. Márciusban kicserélték a karbamátkondenzátort. Ez csak négynapos leállást jelen­tett. Alig kezdtük el a ter­melést, amikor kilyukadt a karbamidreaktor. Cselekedni kellett... S ekkor a karbantartó szak­emberek és az üzemi kollek­tíva jó együttműködése, a helyzethez való gyors alkal­mazkodása eredményeként sor került egy tulajdonkép­peni nagyjavításra, hiszen az éves karbantartás 80 százalé­kát kilenc nap alatt elvégez­ték. Az „oroszlánrészét” a karbantartók végezték el, de jelentősen hozzájárultak a le­állás megrövidítéséhez a kar­­karbamidüzemi szocialista brigádok is. A Komszomol, a József Attila, valamint a Rad­nóti brigád tagjai is mindent megtettek, hogy minél hama­rább termelhessen a folyama­tos üzem.­­ ÍGY AZUTÁN sikerült elérnünk, hogy a változatlan programot megvalósítsuk, s jelentős exportfeladatokat teljesítsünk. Ugyanakkor az is a sikerek között könyvelhe­tő el, hogy a fajlagosokat is jelentős mértékben túlteljesí­tette üzemünk kollektívája — mondotta Perjész Levente üzemvezető.I — gyárfás — Sturm­ix ’1l EGYETÉRTEK abban, hogy ez a furcsa fantázianév min­denre utalhat, csak játékos vetélkedőre nem. Az Észak­magyarországi Vegyiművek fiataljainak viszont már is­merősen cseng az évről évre visszatérő — a régi csanyik­­völgyi példa alapján kialakí­tott — Sturmix vetélkedő ne­ve. Június 25-én, az újonnan átadott művelődési központ­ban délután 4 órára összegyűlt már vagy 60 fiatal, amikor Zolnai László és Lengyel Ilo­na vezetésével kezdetét vette a játék. Három különálló te­remben élő mikrofonlánc tar­totta egymással a kapcsola­tot. Ezenkívül mindenki még a stúdióval is tudott érintkez­ni, szintén mikrofonon ke­resztül. Erre szükség is volt, mert minden kérdés vagy fel­adat után licitáltak a csapa­tok az előzőleg „kiosztott” 3333 zsetonból, s aki a legtöb­bet ígérte, az válaszolhatott. A versenyzők találkozhat­tak itt furfangos kérdésekkel, zenei feladványokkal és még „rohangálhattak” is a gya­korlati feladatok megoldásá­ért. Dicséretet érdemel a két fiatal műszerész, Szabó János és Gadóczy Károly, mivel az általuk összeállított mikro­fonlánc kiállta a próbát és technikai akadályok miatt nem szakadt félbe a verseny. A RENDEZVÉNY elérte a célját, sok fiatalt „megmoz­gatott”, illetve közelebb ho­zott egymáshoz. A játék he­vében tartós barátságok is szövődtek és még tanulhattak is a résztvevők egymástól. (SR) . Pillanatkép a TIFO-ból ii. Tiszai Kőolajipari Vállalatnál Szabó Imre rendszeresen el­­hínőrzi a tolózárat. Fotó: Szabóné A hírneves 11. Rákóczi Ferenc női brigád életébe nyertem bepillantást egy-egy élmény erejéig. Leginkább arra voltam kíváncsi, mi az, ami összetartja ezt a kis csapatot a BVK mis­kolci gyáregységében. Mint a legtöbb jól dolgozó szocialista brigád, ők is értek el helyezést a munkaversenyben, de őket nem annyira a közös munka kovácsolta össze, hiszen munkájuk egyéni, s a összetartó erő 8 óra alatt kevés idő jut a beszélgetésre. A tagok közötti összhang oka valami másban keresendő. — Tizenhatan vagyunk, négyen gyesen vannak. A lá­­nyok-asszonyok nagy része gép mellett végzi a feladatát, de van, aki műszaki állományban dolgozik. Én például progra­mozóként, és ötödéves vagyok a Nehézipari Műszaki Egye­tem levelező tagozatán. Van egy nagyszerű brigádvezetőnk, Lebanovits Éva, de vele sajnos most nem tudsz beszélni, nyaral. Igazi vezető egyéniség. Jókedvű, szervezőtehetséggel megáldva, és viszi, viszi előre a gárdát — kezdte Kecskés Erzsi a brigád bemutatását. Az üzemben minden gépen egy nő dolgozik, mentődobo­zokat, fűszertartókat, mosogatótálcát, s papírtartót készíte­nek. Munkájuk elég mechanikus, viszont a gép mellől nem tudnak eljönni, hiszen a pvc-granulátum adagolása, a ter­mékek előállítása folyamatosan történik. Margó nénivel „két tálca közt” beszélgettem: — A múlt hónapban szalonnasütést­­vettünk nálunk, végül nem lett belőle semmi, mert a férjem finom bab­gulyással lepte meg a lányokat, s miután azzal jóllaktunk, senkinek sem volt már kedve szalonnát enni. Volcsányiné, Jucika, egyik kirándulás-o­kát említette. A Duna-kanyarban jártak, s a sok látnivaló mellett az igazán nagyszerű az volt, hogy együtt voltak, élvezhették a sza­badságot, együtt örülhettek a szép látványnak. A vállalat által rendezett munkavédelmi vetélkedőn a 12 tagból kilencen alkottak 3 csoportot, s az egyik 3. helyezést ért el. A brigád közösen örült, mikor Páll Béláné megkapta 25 éves munkája elismeréseként a BVK-s aranygyűrűt, együtt győzködték e­­yik kolléganőjüket, mikor munkahelyet akart változtatni. Hogy végül is még mindig­ a vállalat dolgozója, a közösség érdeme. S talán ez szemlélteti leginkább, mi­lyen erő rejlik ebben a kis csapatban, , ennek az össze­tartozásnak az érzése, az egymás iránt kialakult tisztelet a közös kirándulások, múzeumlátogatások eredménye is. Ha a mindennapi munka során nem is szorulna­k egymásra, a ve­télkedőkön kialakult személyes kapcsolat az alapja a közös célok eléréséért (pl. a munkaverseny során) végzett nagy­szerű munkának. Az emberek tarkán árnyalt kapcsolatai közt ebben a kol­lektívában a harmóniával találkoztam. Fiedler Anna Mária 3 Döntés - felelősséggel Tanácskoztak a főbizalmiak a ВУК-ban Rendkívül fontos és felelős­ •­ségteljes kérdésekről tanács­kozott és döntött a­ múlt he­ti — június 24-én megtartott — ülésén a főbizalmiak tes­tülete a Borsodi Vegyikombi­nátban. A Radnóti Miklós Mű­velődési Ház nagytermében megtartott értekezleten Tá­rnok Gyula szb-titkár méltat­ta az esemény jelentőségét és üdvözölte az értekezlet részt­vevőit, vendégeit, köztük Körtvélyes István ipari mi­niszterhelyettest, valamint Kovács Kálmánnét,­a Szak­­szervezetek Megyei Tanácsa titkárát. Első napirendi pontként a szakszervezeti bizottság által előterjesztett, középtávú terv­­javaslat megvitatására került sor. Az írásban kiadott elő­terjesztéshez dr. Tolnai Lajos, a vállalat vezérigazgatója fű­zött szóbeli kiegészítést. Töb­bek között azt hangsúlyozta, hogy a VI. ötéves tervjavaslat variációinak elkészítésekor­­fi­gyelembe vették azt a t­ayt, hogy a vállalatnak — ig­od­­va a világgazdasági körülmé­nyekhez — a korábbinál sok­kal hatékonyabb magatartást kell tanúsítania, s ezzel pár­huzamosan ügyelnie kell ar­ra is, hogy a megfelelő ütem­ben növekedjék a hatékony­ság. Elmondotta azt is, hogy a tervkészítés­ alkalmával fi­gyelembe vették azokat a ter­melési és értékesítési problé­mákat, amelyeket az­­elmúlt évben megváltozott gazdasági szabályozó- és árrendszer tett időszerűvé. Utalt arra is a vezérigazgató, hogy a BVK a jövőben tovább bővíti a mű­anyagfeldolgozó kapacitását, mert a tervben előirányzott árbevétel és a vállalati ered­mény csak az értékesebb, a magasabb feldolgozottságú termékek arányának növelé­sével valósítható meg. Azt is hangsúlyozta dr. Tolnai Lajos, hogy a tervidőszak megnöve­kedett feladatait a vállalat a jelenlegi létszámmal kívánja megoldani. Tamók Gyula szb-titkár ja­vaslata alapján a főbizalmiak testülete egyetértett abban, hogy a PVC—III. gazdaságos­sá tétele, a fejlesztési felada­tok gyors és hatékony meg­valósítása, a jó piacpolitika, a fajlagosok további javítása mind-mind a középtávú terv­időszak legfontosabb felada­tai közé tartoznak. A tervjavaslat feletti érté­kes vitában hozzászólt Kört­­vélyes István ipari miniszter­­helyettes. Elismeréssel beszélt arról, hogy a BVK kollektí­vája több tervvariációt készí­tett elő, s ezek közül is a leg­jobbakat terjesztette a tes­tület elé. Amint azt a minisz­terhelyettes hangsúlyozta: a fejlesztési lehetőségek, a ke­reskedelmi prognózisok és a gazdálkodási feltételek gon­dos elemzése után dicsérete­sen jó, alkotó munkát végez­tek a terv készítői. A főbizal­miak testületének feladata, hogy a variációk közül a leg­jobbnak ítélt javaslatot fo­gadja el. Kovács Kálmánné, az SZMT titkára arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a következő időszak feladata: ismertessék meg a vállalat dolgozóival a VI. ötéves tervet, használják ki a szocialista munkaverseny formáiban rejlő tartalékokat, s ösztönözzék a korábbihoz hasonló módon az újítási mozgalmat és a társadalmi munkaakciókat. A főbizalmiak testülete a BVK VI. ötéves tervjavasla­tát egyhangúlag elfogadta. Az értekezleten ezután sor került a kollektív szerződés végre­hajtásáról szóló beszámoló, valamint az 1981-es módosí­tásokat tartalmazó javaslat előterjesztésére. E napirendi pont után a főbizalmiak tes­tülete foglalkozott az 1981— 85-ig szóló törzsgárdaszabály­­zattal is. — gyártás — A főbizalmiak küldöttértekezletén alkotó eszmecsere alakult ki. Fotó: Szabó István

Next