Brassói Friss Ujság, 1935. szeptember (4. évfolyam, 243-272. szám)

1935-09-01 / 243. szám

s Jugoszláv kerékpáros győzött a „Tour de Roumaine“ Arad­ oradeai szakaszán Oradéiról jelentik: Ma délben 12 óra 31 perckor futott be Ora­­deára a Tour de Roumanie első versenyzője. Az Arad—oradeai etap győzte­s Gargac jugoszláv, a­ki a 121 kilo­méteres távolságot 4 óra 31 perc és 40 másodperc alatt tette meg- Második Tudósé Ro­mánia volt, míg a harmadik Pa­ninger Jugoszláv- A további helye­zések a következők : 4. Timko Ro­mánia, a­ Hrenciuc Románia, 6. Dinu Stefan Románia, 7- Nicolic Ion Románia. A bolgárok tudvale­vőleg visszaléptek a versenytől. A versenyzők hlnap Cluj felé folytat­ják útjukat. A szerencsétlenül járt belga kirá­lyi pár. Bartnője meggyilkolásával vádolnak Franciaor­szágban egy román újságírót Versailles- Vezant Georges állí­tólagos román újságíró barátnője Mathieu Carman társaságában kiránduláson volt és eddig még ki nem derített módon a leány a Szajnába esett és megfulladt. A csendőrség letartóztatta az újság­írót- akiről megállapították, hogy se pénze, se bejelentett lakása nin­csen, és akit azzal gyanúsítanak, hogy a szerencsétlenségnek előidé­zője volt. Manolescu Strunga feltűnést keltő cikke a külkereskedelmi rendszabályokról Bucuresti. Manolescu Strunga volt kereskedelemügyi miniszter, aki a közvélemény beállítása sze­rint a túlszigor és keresztülvihe­­tetlennek látszó külkereskedelmi rendelkezések miatt hagyta el he­lyét­ feltűnést keltő cikket írt az Excelsior című közgazdasági lap­ban, amelyben ismerteti azokat az okokat, amelyek szükségessé tették a külkereskedelem szigorú megrendszabályozását. Megállapít­ja, hogy külkereskedelem tekinteté­ben a kormányban már élettől fogva hiányzott egy irányelv, a­melynek betartása célszerű lett volna. A kormány gazdasági ne­hézségei hatoltak ki a külkereske­delmi intézkedések foganatosítás­­ánál és a cikk konklúziójaként ki­hangsúlyozza, hogy amennyiben az illetékes tényezők nem fognak visszatérni a volt miniszter elgon­dolására, úgy ebben a kérdésben nem lesz megoldás. Történelmi jelentőségűnek tartják Parisban a bol­­zanoi minisztertanács határozatait Páris. A bolzano olasz mi­nisztertanács határozatainak Párisban történelmi jelentő­séget tulajdonítanak. A fran­cia lapok részletesen elemezik a minisztertanácsról kapott hivatalos jelentést és ennek során megállapítják, hogy Olaszország továbbra is szilár­dan ragaszkodik keletafrikai célkitűzéseihez. Általános a vé­lemény Parisban, hogy az olasz kormány erélyes hangú hivatalos jelentése nem alkal­mas az angol-olasz feszültség enyhítésére. Az angol pénzügyi megállapodás megváltoztatása mellett foglalt állást a kormány Bucuresti. A Leon ála­mtitkár által megkötött angol pénzügyi egyezményt a Banca Nationala nem fogadta el, mert azt meg nem felelőnek tartotta. A szakértői véleményezés alapján a kormány is megtagadta az egyezmény aláírását azzal, hogy annak záradékát meg kell változtatni. Bármit határozzon it a Népszövetség, Olasz­ország bevonul Abesszíniába RÓMA. A LAVORO FASCISTA A PÁRT HIVATALOS LAPJA MAI SZÁMÁBAN VEZETŐ HELYEN A KÖVETKEZŐKET ÍRJA: „OLASZORSZÁG DÖNTÖTT BÁRMIT HATÁROZZON IS A NÉPSZÖVETSÉG, EZ BENNÜNKET NEM ÉRDEKEL. CSAPATAINK BEVONULNAK ABESSZINIÁ­BA AKÁR GENF HOZZÁJÁRULÁSÁVAL, AKÁR AKARATA ELLENÉRE. EBBEN SENKI SEM KÉ­PES MEGAKADÁLYOZNI­“ Elveszik a devizaellenőrzés jogát a Banca Nationalától Külön hivatalt létesítenek erre a célra Bucuresti. Az ,,Universul“ jelentése szerint a kormány azzal a gondolatttal foglalkozik, hogy a devizaellenőrzés jogát elveszik a Banca Nationalától és e célra külön hivatalt állítanak fel, amely sem­miféle összeköttetésben nem volna a Banca Nationalával- Weber Frigyes összekö­teri a „fehér­t" is BUCURESTI. A DIMINEATA TOVÁBB FOLYTATJA A LELEPLEZÉSEIT WEBER FRI­GYES NÉME­T ÚJSÁGÍRÓ MŰKÖDÉSÉRŐL. A LAP AZT ÁLLÍTJA­ HOGY WEBERT A NÉMET KORMÁNY AZZAL A MEGBÍZATÁSSAL KÜLDTE ROMÁNIÁBA, HOGY AZ ÚGYNEVEZETT „FE­HÉR UKRÁNOK“ KÖZÖTT LÁZADÁST SZÍTSON A SZOVJET ELLEN. SKOROPADSKI HETMAN A FEHÉR UKRÁNOK FŐNÖKE A NÉMET KORMÁNY ZSOLDJÁBAN ÁLLOTT ÉS WEBER VE­LE TARTOTT A32M­ ÖSSZEKÖTTETÉST. Henri Barbusse meghalt Arad­ Pénteken délelőtt a mosz­kvai kórházban meghalt Henri Barbusse világhírű író, gondolko­zó- aki élete munkásságával mél­tán kiérdemelte, hogy „a hálás vagy hálátlan utókor az emberiség lelkiismeretinek“ nevezze- Henri Barbusse 1874-ben született, tehát hatvanegy éves korában költözött el az ö­rök béke honába. Lövészár­kokban sínylődő embermilliók vál­lán, a társadalom legszomorúbb nyavalyájának bélyegével növeke­dett naggyá ez a fascináló név, a­mely a béke jelszavát lángoló be­tűkkel véste azok lelki idébe, akik esztendők hosszú során keresztül remegtek a saját életükért a lö­­vészárkokban és mások életéért a pokollá változott csendes családi tűzhely mellett. Henri Barbusse, a 231-es jelzésű lövészárok közka­tonája, a későbbi betegápoló és vezérkari titkár azzal kezdte meg írói tevékenykedését, hogy a hábo­rú rémségeiről lerántotta a roman­tikus leplet és a maga elképesztő borzalmasságában nyújtota a való­ságot- Olyan hatalmas átütő erejű szikra volt ez, amely pergőtüze­ken és ágyubömbölésen keresztül megnyitotta az eltévelyedettek ko­ponyáját. Henri Barbusse lelkesen dobo­gó szíve a világosság és igazság riadóját fújta azokban az évtize­dekben, amikor a háború rémsé­gétől felszabadult ember a pacifia­must éltetve rohant a haladás vég­telen országútján. A sors iróniája, hogy a békének ez a lánglelkű apostola akkor hunyta le örök álomra a szemét- amikor ismét embermilliók élete forog kockán, amikor a háttérben meghúzódó há­borús fúria tajtékzó szájcsattogta­­tással lesi, hogy mikor lehet ismét a világ ura. A pokol vakító tüze is­mét letűnt a látóhatárról, a sok­sok szenvedés kitörlődött az agy­­velőkből, a csendesen haldokló „emberi lelkiismeret“ végső vonag­­lásában is emlékezett az emberiség legrémesebb napjaira. Verdun, Marne és mit tudom még hány rettegett borzalmas rémlátás kí­sérte az örök béke honába Henri Barbusset, az irót és gondolkozót, akinek tüdővészes hangja az utób­bi időben már nem tudta túlhar­­sogni az emberi felelőtlenség grasz­száló lovagjait. Az elcsendesedett csatamezőkön porladó koponyák békezsolozsmája fogadja a mosz­kvai kórház egyszerű halott­játt mert itt a földön csak azok gyá­szolják­ meg, akik még vissza tud­nak emlékezni a „Pokol“-ra. A MEGBOKROSODOTT LOVAK ELGÁZOLTAK 3 KATONÁT Timisoara. A Chinezul utcában Wirth Jakab lovaim gazdálkodó paradicsomot rakott le szekeréről, miközben lovai megbokrosodtak s magukkal ragadták a kocsit­ A gazdálkodónak nem sikerült meg­fékezni a lovakat és a kocsi három katonát könnyebben­­megsebesített­e Golim­bovici timisoarai posta­igazgató ismét hivatalában. Timi­soara- Ismeretes, hogy Golumbo­­vici Victor postaigazgatót Csávóvár­ra helyezték át, majd utána egy nappal ismét visszahelyezték Ti­misoarai állásába. Golumbovici igazgató, aki néhány napig sza­­badságon volt, már urra hivatalát­

Next