Brassói Lapok, 1923. február (29. évfolyam, 24-46. szám)

1923-02-05 / 27. szám

ÁRA: 2­0 LEI.­­ AZ ELŐFIZETÉS ÁRA HELYBEN: Évente .......................... 340 Lei Félévre.............................175 „ Negyedévre...........................90 Havonta...............................30 Kézbesítési díj havonta 6­0 AZ ELŐFIZETÉS AHA VIDÉKRE: Évente ......................... 400 Lei Félévre.............................200 Negyedévre.........................100 Havonta...............................36 Bérmentve postán küldve XXIX. ÉVFOLYAM. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: BRAJOV — BRASS­Ó, KAPU­ UTCA 64-66. SZÁM. SZERKESZTŐSÉG 177. KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA 82. Hirdetéseket a kiadóhivatalon kívül minden nagyobb bel- és külföldi hirdető iroda eredeti díjszabás szerint vesz fel. TELEFONS­ZÁMOK: KÜLFÖLDRE NEGYEDÉVRE: Csehszlovákia ... 26 c­v. Jugoszlávia .... 50 din. Magyarország .... 1500 m. K. Egyéb külföldi államokban 10 svájci frank, v. ennek megfelelő összeg. EGYES SZÁM KÜLFÖLDRE: Csehszlovákia ... 1­0 K. Jugoszlávia.................. 1­50 din. Magyarország . . . . 10 m.K. Ausztria........ 1000 m. K. Németország .... 50 M. BRASOV-BRASSÓ, 1923. február 5. (Hétfő.) ÁRA: 2­0 L.EI­­s* 27. SZÁM Kiragadunk néhány nagy gondolatot, nagy taní­tást a történelemből, és elébe tárjuk Románia vezető férfiainak, akiknek hivatása volna, hogy naggyá, szeren­cséssé, boldoggá tegyék ezt a szép és anyagiakban oly gazdag országot. A szabadságnak nincs sem úgy­­sem gyermekkora, csak egy kora van: az erő és teljesség kora. Ama javaik birtokáért harcolunk, melye­ket­­a szabadság azonnal megad a hozzá folyamodóknak. E javak: az emberi jogok kiterjesztése, az alkot­mányos elvek szelídsége, a testvéri­ség, a szent egyenlőség­, az elvek sért­hetetlensége. De Persepolis boldogságát, az erkölcsi és anyagi romlás boldogsá­gát, hanem Spárta és Athén szép napjainak bol­ogságát adjátok ne­künk; az erény, a kényelmes közép­rend boldogságát; azon boldogságot, mely a szükségeseknek pazarlás nél­küli­ élvezetéből szárrmazik,­.azon örö­met, melyet egy kunyhó s a kezektől megművelt termékeny föld okoz; azon boldogságot, hogy a nép szaba­don és nyugodtan éljen, a békében az újjáalakulás gyümölcseit és erköl­cseit élvezze. Sok embernek van elég szelleme arra, hogy a jót tegye, de kevésnek van elég szelleme arra, hogy azt ál­landóan akarja. Végső forrásuk ama közönséges kórság, mely a szerzett dicsőséget egyéni érdek előmozduá­­sára akarja felhasználni. A közjó minden, a hatalom és dicsőség semmi. Adjatok az ország­nak szelid erkölcsöket, legyenek a polgárok boldogok­­és szabadok, sze­ressék egymást és éljenek békében egymással. Ne legyetek önzők, becs­vágyók, a bűnnek védelmezői, ha­nem barátai a szabadságnak és igaz­ságnak. Az erény és vétek határozzák meg a világ sorsát:­­mint két szellem küzdenek folyton egymással; asze­rint, hogy­­az egyik Vagy, almásik után igazodunk, emelkedünk az égbe, vagy sülyedünk a posvány fenekére. Már­pedig minden állami élet célja az embert igazságosságra vezetni. Ezen alapszik az állam és egyesek boldogsága. Ha egyetlen hónapig gyakorol­tak szigorú igazságot, az állam arca ragyogni fog, a jólét ismét visszatér. Legyetek erősebbek, legyetek szigorúbbak az újjáteremtésben, mint voltak­­mások a rombolásban, legyetek nagyobbak, mint az elmúlt szerencsétlenség, legyünk jobbak, mint akiket rosszaknak hirdettünk. Ne kívánjatok a polgároktól más erényeket, mint az igazelműsé­­get, a szabadságnak, a természetnek az emberi jogoknak és a törvények­nek tiszteletét. 'feck- mind francia elmék és szí­vek kisugárzásai; rokonszenvesek és csábítók lehetnek a román államfér­fiakra nézve. De­ a volt ellenség nagy fia, Deák Ferenc szavait is megszív­lelhetik. A szabadság másokkal megoszt­va nem fogy, s oőt erősödik, s annál biztosabban áll, minél többen lehet­nek részesei. Jól elrendelt polgári társaság­ban nem szabad a polgári ítélet és törvény nélkül személyében, vagy értékében önkényes hatalommal sért­DÜSSELDORF, febr. 3. A né­metek Dortmund—Düsseldorf kö­zött elvágták a táviróvonalat. Külön­ben a nyugalom teljes. A kávéházak zárva vannak. A franciák élelmiszer­­vonatai rendesen közlekednek, hason­lóan rendesen járnak a francia veze­tés alatt Páris—Köln és­­Paris—Koh­lend vonatok. A szénbányák német vezetőségei mindennemű felvilágosí­tás megadásától továbbra is vona­kodnak. Három magánbányamű és a recklinhauseni állami bányák új pa­rancsnokot kaptak. Az engedelmes­ség legcsekélyebb megtagadása ki­utasítással jár. A Times szerint a francia és né­met hatóságok megállapodása alap­ján a normális vonatközlekedés hol­nap megindul. A pályaudvarokat megszálló francia csapatok visszavo­nulnak és a németek biztosítják a normális szolgálatot. Koblenzban, Bonnban és Mainz­­ban a vasutasok tovább sztrájkolnak. A mainzi vasutasok elnökét, két mű­helyvezetőt és két munkást rongálá­sok miatt letartóztattak. A Le Temps szerint a letartóztatottak a Mainz fe­lé jövő vonatokat ki akarták siklatni Letartóztatták a még a telefonigazga­tót és két postatisztet, ugyancsak vas­útrongálás miatt. Szerencsétlenség nem történt. A mainzi vasutassztrájk dacára a francia hatóság a rendszeres szol­gálatot levezette. Az expressvonatok is közlekednek. A mainzi szövetségközi rajnai bizottság a birodalmi kiviteli hivatal személyzetétől levelet kapott, amely­ben bejelenti a személyzet, hogy tes­tületileg lemond állásáról. Tizenkét állomáson ellenőrzik a szénvona okát. DÜSSELDORF, febr. 8. A franciák az újonnan megszállott te­rületeken tizenkét ellenőrző-állomást rendeztek be, melyek közül azonban csak kettő működik. Az ellenőrző-ál­lomásokon a vonatokat szigorúan el­lenőreik. A vámvonal életbelépteté­sér«» mind an .biékéseület "meg banánt,­ve háborgatni, mert a személy és va­­gyonbeli biztosság nem privilégium, hanem azon első juss,­­melyet minden polgár méltán kívánhat, s azon első kötelesség, melyet az állam minden polgárnak megadni tartozik. A megsértett törvényeknek hely­­reállítása kegyelemtől nem függhet, mert különben nem élnénk alkotmá­nyos országban. Mikor sérelmeinket kívánjuk orvosolni, akkor törvénye­inknek igazságot és nem kegyelmet követelünk. Az angolok által megszállott terüle­teken is ellenőrző állomásokat létesí­tettek. A franciák megkezdték a bevi­teli vámok szedését. A kiviteli vá­m­a­k­ szedése nehézségekbe ütközik. 4.. .m­a és a Ruhr hidakon a híd­pénz beszedését is őrség őrzi ellen. Degoutte tábornok katonai pa­rancsban megtiltotta a szénkivitelt a nem megszállott Németországba, a többi áru kivitelét megengedte. Incidens nélkül történt a körfelzárás. DÜSSELDORF, febr. 3. A Ruhrvidék lezárása incidens nélkül végbement. Aachenből két szénvonat elindult Franciaországba. PARIS, febr. 3. A Havas ügy­nökség jelenti. A meg­ nem szállt Né­metországnak a Ruhr-vidéki kőszén­től való elzárását tegnap éjfélkor ke­resztülvitték. Ma reggel harmincöt szénvonatot feltartóztattak. Forgalmi akadályok a szénzárlat miatt BERLIN, febr. 3. A Ruhr vidéki francia-belga szénzárlat — a lapok szerint — már nagy forgalmi zava­rokat idézett elő, mely rövidesen a forgalom teljes megbénulására vezet. Cune kancellár kijelentette, mi­vel Franciaország az erőszak útjára lépett, Németország kénytelen volt a passzív ellenállás politikáját vá­lasztani. A német nép a legvégsőkig kitart, hacsak passiv ellenállásuk­, a lehetetlenségig nem fokozza a fran­ciák erőszakoskodását. Nem folytatják az előnyomulást. ROMA, febr. S. Mussolini kér­dést intézett a francia kormányhoz, szándékában áll-e a Ruhrmegszállást tovább kiterjeszteni. A francia kor­mány kijelentette, hogy a nem kielé­gítő eredmény miatt a további elő­nyomulástól eláll.­ i megszállás tönkreteszi Németország fizetőképességét. LONDON, febr. 8. Bonar Lav titkára Harpendenben tartott beszé­dében kifejtette, hogy a francia kor­mány önállő akciója van kény­tel­enné teszi a német jóvátételi fizetést. A francia megszállás teljesen tönkre­teszi Németország fizetőképességét. A Le Temps szerint a fenti nyi­latkozat megegyezik az angol kor­mány] és­­az angol­­nép felfogásával. Sztrájkba lépnek a saarvidéki munkások. BERLIN, febr. 3. A Saar vidéki bányászok elhatározták, hogy febru­ár ötödikén megkezdik az általános sztrájkot, mert a frankvaluta hanyat­lásával a munkabérük csökkent. Ultimátum a litvánoknak. KOVNO, febr. 3. Az angol,­­francia és olasz kormányok a litván kormányhoz ma eljuttatták ultimá­tumszerű követelésüket, amely az összes fegyveres erőknek Memelből való visszahívására vonatkozik. A litván távirati iroda megjegy­zi, hogy a kormány nem teljesítheti a követelést, mert a vád alaptalan. Az ellenőrző bizottságok nem érintkeznek a német hatóságokkal. BERLIN, febr. 3. Nollet tábor­nok utasította a vidéki szövetséges ellenőrző bizottságokat, hogy a né­met hatóságok viselkedése következ­tében szüntessék be a velük való érintkezést. Gyilkoltak a belga katonák. ESSEN, febr. 3. Két belga ka­tona a villamos vasúton nem akart jegyet váltani. A katonáknak le kel­lett volna szállaniok a vonatról, de ők­ a fegyverüket használták. A kocsi­vezetőt súlyosan megsebesítették és egy érdektelen utast megöltek. A ka­tonákat a német rendőrség letartóz­tatta. Tüntetések az antant ellen. MAJNAFRANKFURT­­ febr. 3. A Carlton istálló előtt­­az antant bi­zottság ellen a tömeg tüntetést ren­dezett és be akart nyomulni a szállo­dába, ahol az antant bizottság lakik. A rendőrség közbelépett és nagy ne­hezen szétoszlatta a tömeget. • A königsbergi francia konzu­látus előtt franciaellenes tüntetések voltak .A tüntetők bezúzták a konzu­látus ablakait és betörték a kapuját. A konzulátus beszüntette hivatalos működését. A franciák rövidesen felállítják a vámvonalat. Teljesen szünetel a szénszállítás.­­ Memne­l ki kell vonulni a litvánoknak. — A Brassói Lapok eredeti táviratai.­­ — Kernelt okkupálók a lengyelek. BUDAPEST, febr. 3. Lengyel hírek szerint az új államtanács a lit­vánok részére Memel végleges okku­­pációját proklamálta és a litván köz­társasággal fennállott területhatárt megszüntette. Letartóztatásuk Dublinban DUBLIN, febr. 8. Tegnap a kormánycsapatok huszonnégy em­bert letartóztattak. Valamennyit til­tott f­egyver vis­elésért.

Next