Brassói Lapok, 1923. március (29. évfolyam, 47-72. szám)

1923-03-24 / 67. szám

1923. faárért» 24 Folytatódnak a verekedések a budapesti egyetemen * | | A m­agyar miniszterelnök a diákokhoz — A Brassói Lapok tudósítójától. — BUDAPEST, márc. 22.. A március tizenötödiki események által felidézett izgalom még nem ült el a magyar fővá­rosban. Tegnap Bethlen István gróf mi­niszterelnök kihallgatáson fogadta az egyetemi ifjúság négy vezetőjét, to­vábbá Hekler Antal és Szily Kálmán egyetemi tanárokat, akik előadták a megsértett­ diákság kívánságait. A mi­niszterelnök meg­ígérte, hogy a vizsgá­latot a legszélesebb mederben rövid idő alatt lefolytatja, illetve kiegészíti az if­júság esetleges előterjesztései alapján. Az egyetemi ifjúság tizenkettes ve­zetőségi értekezleten elhatározta, hogy nem tekinti elfogadhatónak a belügy­miniszternek a diákkü­ldöttség és a nemzetgyűlés előtt tett válaszát, amely­ben a rendőrség március tizenötödiki eljárását Rakovszky Iván belügyminisz­ter törvényes és szabályszerű elj­ár­ás­nak nyilvánította. Elhatározták továb­bá a diákok vezetői, hogy további ten­nivalóikkal a rendőrségi vizsgálat ered­ményétől és a miniszter válaszától te­­szik függővé. Ugyancsak a miniszterel­nök válaszának a mérlegelése után dön­tenek afelől, várjon lemondjon-e a tisztségéről az egyetemi ifjúság tizen­két tagú vezetőbizottsága, miután ez­deig nem tudott elégtételt szerezni a sérelemért. A pozsonyi Erzsébet Tudomány­ Egyetem kivételével egyébként, — a­mely egyetemen a dékán, mint megír­tuk, a további intézkedésig rendelt el s­zünetet — szerdán megnyílnak az feszes egyetemek kapui. Tegnap azon­ban rendkívül felzaklatott volt még a diákok hangulata, és így történt meg, hogy majnem valamennyi fakultáson­ncidensre került a sor a keresztény és zsidó hallgatók között. A tudomány­­egyetem, a műegyetem é­s az állatorvosi­őiskola épületében megverték azokat a zsidó diákokat, akik a felszólításra nem hagyták el a tantermet, illetve az ■pül­etet. Ezért a Meshosz elnöke kijelentette, hogy " a legajánlatosabb volna, ha a h­idó hallgatóság mindaddig nem tar­tja be az előadásokra, amíg a diákság kiiütött hangulata nem csillapodik le. Bármennyire is fenn akarja tartani a rendet az egyetemeken, nem garantál­tatja, hogy a diákok elkeseredése itt­­félé­ n ne törje át a gátat. Magyarország helyzete a világ kereskedői előtt ROMA, márc. 22..A kereskedel­mi kongresszuson — melyről a Bras­sói Lapok más helyén írunk — Tel­eszky magyar kiküldött részletesen mázolta Magyarország pénzügyi és gazdasági helyzetét. Számadatokkal vlágította meg azokat a károkat, a­miket a világháború és a proletárdik­tatúra Magyarországnak okozott. Ki­ejtette, hogy külföldi kölcsön nélkül­i magyar korona stabilizációja lehe­tetlen. Beszédét annak hangsúlyozá­­sával fejezte be, hogy Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy jóvá­tételt fizessen. Tavaszi AA Ku­rdKisok!« Tekintse meg raktárun­kat vételkényszer nélkül Erdélyi áruház Brassó, ___________Kapu­ utca________________SZ. Pártoktól, korményoktól független magyar újság & BRASSÓ! LAPOK. BRASSÓI LAPOT Az Unió vállalja át a német­ jóvátételt Belgium, Anglia és Olaszország a terv mellett — A Brassói ■ Lapok eredeti távirata. — ROMA, márc. 22. A nemzetközi ke­­reskedelmi kongresszuson, amely Rómá­ban ült össze, az Amerikai Egyesült Ál­­­lam­ok kereskedelmi kamaráinak kép­viselői is részt fognak venni, s az a szándékuk, hogy Európa pénzügyi új­jáépítésére részletes tervezetet fognak­­a kongresszus elé terjeszteni.­­ A tervezet szerint Amerika hajlandó át­vállalni a német köte­lezettségeket, de csak abban, az eset­ben, ha a szövetségesek határozot­tan kifejezik, hogy a jóvátételi kér­désből teljesen kikapcsolják a po­litikai vonatkozásokat. Bár a hír egyelőre kissé fantasz­tikusnak tetszik, nem nélkülözi a ko­moly alapot. Az Unió bankárai, nagy­iparosai és nagykereskedői kijelentették hogy hajlandók kifizetni a Németország­tól követelt huszonhatmillió arany már­kát, ha Franciaország kijelenti teljes érdektelenségét a jóvátételi kérdésben. Az Unió tehát beillana Franciaország adósának, ha ellenértékűl elintézettnek­­— látná a békét súlyosan veszélyeztető francia-német problémát. A Tribuna az olasz kormány félhi­vatalosa szerint olasz politikai körök­ben meglehetősen kételkednek benne, hogy a terv keresztülvihető lesz, mert nem hiszik, hogy Franciaország egy­könnyen lemond a következetesen fel­épített jóvátételi tervről. RÓMA, márc. 22. Az Unió javasla­tához, amit a kereskedelmi kongresz­­szuson pénteken fognak a nyilvános­ságra hozni, megbízható értesülés sze­rint megnyerték a belga kormány hoz­zájárulását, valószínű Anglia hozzájáru­lása is, s mivel a félhivatalos Tribuna is felkarolja a tervezetet, biztosítva lát­szik az olasz kormány támogatása is Franciaország magatartásai még is­­meretlen. Az érdekelt hatalmak képvi­selői körében kijelentették, hogy­­ ha Franciaország visszautasítaná a­ javasl­atot, ez annak bevallása volna, hogy j­óvátételi kérdéssel politikai célokat követ­nek, ezzel az eredménnyel is már-már megelégedett, a földművelésügyi minisz­ter azonban, bár mindkét forkú kisaj­átítási bizott­ság hat­áro­zata egyhangú vo­l­t, táviratilag utasította a gazdasági taná­csot, hogy az állam nevében­ adja be re­víziós kérését, nehogy a határozatok jogerősek legyenek, így került az ügy a bukaresti Comitetul Agrár elé. Amit az itt hozott határozatokról beszélnek itt Csikban az egyszerűen megdöbben­tő és hihetetlen, amennyiben a Com­m­i­te­tul Agrar állító­lag az egész v­agyont az ál­la­m javára elkobozta. A kormány már intézkedett is, hogy ki küldöttei úgy az ingó, mint az ingat­lan vagyont a helyszínen átvegyék. Az átvételre a megyei prefektus elnöklete alatt Timoc János központi erdőigazga­tót és Petrescu Dávid erdőmérnököt ki is küldötte. A bizottság megjelenése a Csíkszeredai erdőhivatalhoz küldött ren­delkezések szerint március 21-re volt ki­tűzve, azonban a bizottság minden tag­ja erre a napra nem­ érkezett meg Csík­szeredába s így az átvételt március 24-ére, szombatra halasztották el A Comitetul Agrár határozata egy­szerűen érthetetlen és olyan intézkedé­seket tartalmaz. Mi jobb: a forradalom vagy a konszolidáció ? A londoni magyar követ cikke a Timesben — A Brassói Lapok LONdoN, márc. 22. A Times cikksorozatban ismertette Magyaror­szág politikai és gazdasági elszige­teltségét, valamint az ebből támadt súlyos gazdasági bajokat. A cikkíró arra a következtetésre jut, hogy a ke­leteurópai kereskedelmi és gazdasági vérkeringés megindulása érdekében az utódállamok kormányának kell engedniük a Magyarországgal szem­ben tanúsított merev magatartásuk­ból. Scotus Viator (igazi nevén Sea­ton Watson) a cikkre válaszképen írt nyilatkozatában megtámadta a Times álláspontját és kijelentette, hogy Ma­gyarország csak akkor élhet majd bé­kességben szomszédaival, ha a jelen­legi magyar kormány helyébe vissza­tér az 1918. évi októberi forradalmi rezsim. Scotus Viktor cikkére gróf Sza­­páry László londoni magyar követ a Times vezető helyén válaszolt. Kije­ eredeti távirata j­e­ lentette, hogy Seaton Watson állító­lagos titkos informátorokra való hi­vatkozással azt állította, hogy Ma­gyarországon állandó katonai készü­lődések folynak. A katonai készülő­dések miatt — amelyekről a Buda­pesten székelő katonai ellenőrző bi­zottság semmit sem tud — a forra­dalmi rezsimre való visszatérést aján­lotta Beaton Watson. Ez a forradalmi rezsim — írja Sza­­páry gróf — a tapasztalat szerint a törvénytelenséget, a csőcselékural­mat és az anarchiát írta zászlójára és Kun Béla kezébe játszotta a hatal­mat. Ha tehát az utódállamok és Ma­gyarország között hiányzó jóviszony megteremtésének a Károlyi uralom volna az egyetlen ára, akkor kijelenti, minden magyar nevében, hogy az or­szág nem kér ebből a megtisztelő jó­viszonyból. Nem hiszi, hogy a kis­­antantnak, vagy Európának érdeké­ben állna a bolsevizmus visszatérése. Elkobozzák a csíki magán­javakat A székely vagyon ellenérték nélkül állami vagyon lesz Határtalan a székelység elkeseredése A király szava sem segíthetett — A Brassói Lapok tudósítójától. — CSÍKSZEREDA, március 21. Csik­vármegye magán­javainak, illetve a volt első székely határőrezred leszármazot­­ta,ak i,am­­elv­bab­ankétezer hold va­gyona, összes intézményei, a népet tá­mogató altruisztikus kisegítő takarék­­pénztár összes­­ ingósága,­ rövidesen minden ellenérték nélkül állami tulaj­donná lesznek. Ez a hir annyival is inkább hangzik hihetetlenül, mivel a magán­zavak mos­tani vezetősége csak a nemrégiben ka­pott legfelsőbb helyről olyértelmű meg­nyugtató kijelentést, hogy a magán­za­­vakból visszahagyott körülbelül har­mincezer hold erdő és kaszáló háborí­tatlanul a székelység birtokában ma­rad. Az agrártörvény megalkotásakor törvény intézkedett, hogy a szintén II.­­József császár által ajándékozott naszó­di határőrvidéki román vagyon a kisa­játítás alól mentesítessék és ugyanak­kor a csíki székelység is megmozdult, hogy a naszódiaknak adott kedvez­ményt törvényhozás útján reájuk is ter­jesszék ki. Memorandumon, törvénytervezetet nyújtottak be a törvényhozás mindkét házához, de kérésükre soha választ se­m kaptak. Constantinescu földmivelésügyi mi­niszterhez a székelység küldöttséget is menesztett s a miniszter megígérte, hogy a vagyon kétharmad részét kitevő erdőket a kisajátítás alól a végrehajtás során kivéteti. Az elmúlt év szeptembe­rében indult meg a kisajátítási eljárás. A miniszter ígérete ellenére sem az el­ső, sem a másodfokú kisajátító bizott­ság semmiféle utasításokat nem­ kapott, s a törvény szigorú­ végrehajtásával mintegy harmincezer hold birtokot po­tom áron, összesen nyolc-kilenc millió lej ellenértékért kisajátított. A csíki szé­kelység látva azt az eljárást, ami a kisa­játítások körül egész Erdélyben törté­amelye­kre az agrártörv­ény alapján felhatalmazása nincsen, mi­ért például a ma­gánjavak a törvényben megállapított ellenérték nélkül semmi szín alatt el nem vehető. A kisajátítási eljárás, melynek meg­történte most már egészen bizonyos, a székelység körében óriási nyugtalansá­got okoz. Az elkeseredésnek olyan ma­gas foka mutatkozik, amelyből nyilván látjuk, hogy a székelység elveszítette minden hitét és reménységét. Megfosz­tották minden vagyonától, az egyesek is csak harminc hold­ föld birtokában ha­gyattak meg, amelyből a csíki földvi­szonyok mellett a kisgazda is alig élhet meg, intézményei, iskolái teljesen tá­masz nélkül maradtak. Ezzel ellentét­ben a négy gyergyói román község ré­szére az agrár­bizottságok olyan va­gyont sajátítottak ki legelőkben és er­dőkben, amilyen az összes községeknek együttesen sémi jutott, annak dacára,­ hogy azt a sajátjából hagyták vissza., A legérdekesebb a Comitetul Agrar határozatának indoklása. Az állam ré­­szére való elvételnek indoka állítólag, — mert hiszo a tulajdonos magán­­javak igazgatósága az egész határozat­ról semmit sem tud — hogy a magán­javak vagyona 1766-ban a román állam­­ testéből szakadtak ki. A tényállás pe­dig az, hogy a békekötés utáni határren­dezésnél, mint vitás terül®t Márk Terézia alatt csatoltatott Magyarország­hoz és amely területeket II. Józs­ef csá­szár 1793-ban a naszódi román határőr­ezred és a csíki székely gyalogezred tag­jainak ■rdományozott. Azóta ezek­­ a vagyonokat az adományozottak bírják és tulajdonukat képezik. Chi­f’ietni száz­ötven éves birtoklás után az agrárbizott­ság és a Comitetul Agrar most úgy csi­nálják a dolgot, hogy a naszódi és a karánsebesi románok vagyona megm­a­rad, a­ csok­i székelységé azonban megsemmisül. Hogy min lesz a fenntartott intézmé­nyekkel arra feleletet adni senki sem tud". A magánjavak, vezetősége emberfe­letti harcot folytat vagyonáért, hogy azonban a romién közvéleményt félre vezessék, provokatőrök cikkeket és röp­­iratokat terjesztenek, hogy a csíki ma­­gányav.,k vezetősége i­ret*‘T? politikát folytat és hogy évenként négy-öt millió költséggel negyven-ötven ifjat taníttat a budapesti egyetemeken. Hogy­ ezek a 3. oldal 67. szám Z­sák ”| Zsnnep I HAVAS DEZSŐ DAMUalaiS Timboare. " " 0 " * ” || IMPERIAL likőr, rum és cégnak a vezető márka.

Next