Brassói Lapok, 1923. március (29. évfolyam, 47-72. szám)
1923-03-24 / 67. szám
1923. faárért» 24 Folytatódnak a verekedések a budapesti egyetemen * | | A magyar miniszterelnök a diákokhoz — A Brassói Lapok tudósítójától. — BUDAPEST, márc. 22.. A március tizenötödiki események által felidézett izgalom még nem ült el a magyar fővárosban. Tegnap Bethlen István gróf miniszterelnök kihallgatáson fogadta az egyetemi ifjúság négy vezetőjét, továbbá Hekler Antal és Szily Kálmán egyetemi tanárokat, akik előadták a megsértett diákság kívánságait. A miniszterelnök megígérte, hogy a vizsgálatot a legszélesebb mederben rövid idő alatt lefolytatja, illetve kiegészíti az ifjúság esetleges előterjesztései alapján. Az egyetemi ifjúság tizenkettes vezetőségi értekezleten elhatározta, hogy nem tekinti elfogadhatónak a belügyminiszternek a diákküldöttség és a nemzetgyűlés előtt tett válaszát, amelyben a rendőrség március tizenötödiki eljárását Rakovszky Iván belügyminiszter törvényes és szabályszerű eljárásnak nyilvánította. Elhatározták továbbá a diákok vezetői, hogy további tennivalóikkal a rendőrségi vizsgálat eredményétől és a miniszter válaszától teszik függővé. Ugyancsak a miniszterelnök válaszának a mérlegelése után döntenek afelől, várjon lemondjon-e a tisztségéről az egyetemi ifjúság tizenkét tagú vezetőbizottsága, miután ezdeig nem tudott elégtételt szerezni a sérelemért. A pozsonyi Erzsébet Tudomány Egyetem kivételével egyébként, — amely egyetemen a dékán, mint megírtuk, a további intézkedésig rendelt el szünetet — szerdán megnyílnak az feszes egyetemek kapui. Tegnap azonban rendkívül felzaklatott volt még a diákok hangulata, és így történt meg, hogy majnem valamennyi fakultásonncidensre került a sor a keresztény és zsidó hallgatók között. A tudományegyetem, a műegyetem és az állatorvosiőiskola épületében megverték azokat a zsidó diákokat, akik a felszólításra nem hagyták el a tantermet, illetve az ■pületet. Ezért a Meshosz elnöke kijelentette, hogy " a legajánlatosabb volna, ha a hidó hallgatóság mindaddig nem tartja be az előadásokra, amíg a diákság kiiütött hangulata nem csillapodik le. Bármennyire is fenn akarja tartani a rendet az egyetemeken, nem garantáltatja, hogy a diákok elkeseredése ittfélé n ne törje át a gátat. Magyarország helyzete a világ kereskedői előtt ROMA, márc. 22..A kereskedelmi kongresszuson — melyről a Brassói Lapok más helyén írunk — Teleszky magyar kiküldött részletesen mázolta Magyarország pénzügyi és gazdasági helyzetét. Számadatokkal vlágította meg azokat a károkat, amiket a világháború és a proletárdiktatúra Magyarországnak okozott. Kiejtette, hogy külföldi kölcsön nélküli magyar korona stabilizációja lehetetlen. Beszédét annak hangsúlyozásával fejezte be, hogy Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy jóvátételt fizessen. Tavaszi AA KurdKisok!« Tekintse meg raktárunkat vételkényszer nélkül Erdélyi áruház Brassó, ___________Kapu utca________________SZ. Pártoktól, korményoktól független magyar újság & BRASSÓ! LAPOK. BRASSÓI LAPOT Az Unió vállalja át a német jóvátételt Belgium, Anglia és Olaszország a terv mellett — A Brassói ■ Lapok eredeti távirata. — ROMA, márc. 22. A nemzetközi kereskedelmi kongresszuson, amely Rómában ült össze, az Amerikai Egyesült Államok kereskedelmi kamaráinak képviselői is részt fognak venni, s az a szándékuk, hogy Európa pénzügyi újjáépítésére részletes tervezetet fognaka kongresszus elé terjeszteni. A tervezet szerint Amerika hajlandó átvállalni a német kötelezettségeket, de csak abban, az esetben, ha a szövetségesek határozottan kifejezik, hogy a jóvátételi kérdésből teljesen kikapcsolják a politikai vonatkozásokat. Bár a hír egyelőre kissé fantasztikusnak tetszik, nem nélkülözi a komoly alapot. Az Unió bankárai, nagyiparosai és nagykereskedői kijelentették hogy hajlandók kifizetni a Németországtól követelt huszonhatmillió arany márkát, ha Franciaország kijelenti teljes érdektelenségét a jóvátételi kérdésben. Az Unió tehát beillana Franciaország adósának, ha ellenértékűl elintézettnek— látná a békét súlyosan veszélyeztető francia-német problémát. A Tribuna az olasz kormány félhivatalosa szerint olasz politikai körökben meglehetősen kételkednek benne, hogy a terv keresztülvihető lesz, mert nem hiszik, hogy Franciaország egykönnyen lemond a következetesen felépített jóvátételi tervről. RÓMA, márc. 22. Az Unió javaslatához, amit a kereskedelmi kongreszszuson pénteken fognak a nyilvánosságra hozni, megbízható értesülés szerint megnyerték a belga kormány hozzájárulását, valószínű Anglia hozzájárulása is, s mivel a félhivatalos Tribuna is felkarolja a tervezetet, biztosítva látszik az olasz kormány támogatása is Franciaország magatartásai még ismeretlen. Az érdekelt hatalmak képviselői körében kijelentették, hogy ha Franciaország visszautasítaná a javaslatot, ez annak bevallása volna, hogy jóvátételi kérdéssel politikai célokat követnek, ezzel az eredménnyel is már-már megelégedett, a földművelésügyi miniszter azonban, bár mindkét forkú kisajátítási bizottság határozata egyhangú volt, táviratilag utasította a gazdasági tanácsot, hogy az állam nevében adja be revíziós kérését, nehogy a határozatok jogerősek legyenek, így került az ügy a bukaresti Comitetul Agrár elé. Amit az itt hozott határozatokról beszélnek itt Csikban az egyszerűen megdöbbentő és hihetetlen, amennyiben a Commitetul Agrar állítólag az egész vagyont az állam javára elkobozta. A kormány már intézkedett is, hogy ki küldöttei úgy az ingó, mint az ingatlan vagyont a helyszínen átvegyék. Az átvételre a megyei prefektus elnöklete alatt Timoc János központi erdőigazgatót és Petrescu Dávid erdőmérnököt ki is küldötte. A bizottság megjelenése a Csíkszeredai erdőhivatalhoz küldött rendelkezések szerint március 21-re volt kitűzve, azonban a bizottság minden tagja erre a napra nem érkezett meg Csíkszeredába s így az átvételt március 24-ére, szombatra halasztották el A Comitetul Agrár határozata egyszerűen érthetetlen és olyan intézkedéseket tartalmaz. Mi jobb: a forradalom vagy a konszolidáció ? A londoni magyar követ cikke a Timesben — A Brassói Lapok LONdoN, márc. 22. A Times cikksorozatban ismertette Magyarország politikai és gazdasági elszigeteltségét, valamint az ebből támadt súlyos gazdasági bajokat. A cikkíró arra a következtetésre jut, hogy a keleteurópai kereskedelmi és gazdasági vérkeringés megindulása érdekében az utódállamok kormányának kell engedniük a Magyarországgal szemben tanúsított merev magatartásukból. Scotus Viator (igazi nevén Seaton Watson) a cikkre válaszképen írt nyilatkozatában megtámadta a Times álláspontját és kijelentette, hogy Magyarország csak akkor élhet majd békességben szomszédaival, ha a jelenlegi magyar kormány helyébe visszatér az 1918. évi októberi forradalmi rezsim. Scotus Viktor cikkére gróf Szapáry László londoni magyar követ a Times vezető helyén válaszolt. Kije eredeti távirata je lentette, hogy Seaton Watson állítólagos titkos informátorokra való hivatkozással azt állította, hogy Magyarországon állandó katonai készülődések folynak. A katonai készülődések miatt — amelyekről a Budapesten székelő katonai ellenőrző bizottság semmit sem tud — a forradalmi rezsimre való visszatérést ajánlotta Beaton Watson. Ez a forradalmi rezsim — írja Szapáry gróf — a tapasztalat szerint a törvénytelenséget, a csőcselékuralmat és az anarchiát írta zászlójára és Kun Béla kezébe játszotta a hatalmat. Ha tehát az utódállamok és Magyarország között hiányzó jóviszony megteremtésének a Károlyi uralom volna az egyetlen ára, akkor kijelenti, minden magyar nevében, hogy az ország nem kér ebből a megtisztelő jóviszonyból. Nem hiszi, hogy a kisantantnak, vagy Európának érdekében állna a bolsevizmus visszatérése. Elkobozzák a csíki magánjavakat A székely vagyon ellenérték nélkül állami vagyon lesz Határtalan a székelység elkeseredése A király szava sem segíthetett — A Brassói Lapok tudósítójától. — CSÍKSZEREDA, március 21. Csikvármegye magánjavainak, illetve a volt első székely határőrezred leszármazotta,ak i,amelvbabankétezer hold vagyona, összes intézményei, a népet támogató altruisztikus kisegítő takarékpénztár összes ingósága, rövidesen minden ellenérték nélkül állami tulajdonná lesznek. Ez a hir annyival is inkább hangzik hihetetlenül, mivel a magánzavak mostani vezetősége csak a nemrégiben kapott legfelsőbb helyről olyértelmű megnyugtató kijelentést, hogy a magánzavakból visszahagyott körülbelül harmincezer hold erdő és kaszáló háborítatlanul a székelység birtokában marad. Az agrártörvény megalkotásakor törvény intézkedett, hogy a szintén II.József császár által ajándékozott naszódi határőrvidéki román vagyon a kisajátítás alól mentesítessék és ugyanakkor a csíki székelység is megmozdult, hogy a naszódiaknak adott kedvezményt törvényhozás útján reájuk is terjesszék ki. Memorandumon, törvénytervezetet nyújtottak be a törvényhozás mindkét házához, de kérésükre soha választ sem kaptak. Constantinescu földmivelésügyi miniszterhez a székelység küldöttséget is menesztett s a miniszter megígérte, hogy a vagyon kétharmad részét kitevő erdőket a kisajátítás alól a végrehajtás során kivéteti. Az elmúlt év szeptemberében indult meg a kisajátítási eljárás. A miniszter ígérete ellenére sem az első, sem a másodfokú kisajátító bizottság semmiféle utasításokat nem kapott, s a törvény szigorú végrehajtásával mintegy harmincezer hold birtokot potom áron, összesen nyolc-kilenc millió lej ellenértékért kisajátított. A csíki székelység látva azt az eljárást, ami a kisajátítások körül egész Erdélyben törtéamelyekre az agrártörvény alapján felhatalmazása nincsen, miért például a magánjavak a törvényben megállapított ellenérték nélkül semmi szín alatt el nem vehető. A kisajátítási eljárás, melynek megtörténte most már egészen bizonyos, a székelység körében óriási nyugtalanságot okoz. Az elkeseredésnek olyan magas foka mutatkozik, amelyből nyilván látjuk, hogy a székelység elveszítette minden hitét és reménységét. Megfosztották minden vagyonától, az egyesek is csak harminc hold föld birtokában hagyattak meg, amelyből a csíki földviszonyok mellett a kisgazda is alig élhet meg, intézményei, iskolái teljesen támasz nélkül maradtak. Ezzel ellentétben a négy gyergyói román község részére az agrárbizottságok olyan vagyont sajátítottak ki legelőkben és erdőkben, amilyen az összes községeknek együttesen sémi jutott, annak dacára, hogy azt a sajátjából hagyták vissza., A legérdekesebb a Comitetul Agrar határozatának indoklása. Az állam részére való elvételnek indoka állítólag, — mert hiszo a tulajdonos magánjavak igazgatósága az egész határozatról semmit sem tud — hogy a magánjavak vagyona 1766-ban a román állam testéből szakadtak ki. A tényállás pedig az, hogy a békekötés utáni határrendezésnél, mint vitás terül®t Márk Terézia alatt csatoltatott Magyarországhoz és amely területeket II. József császár 1793-ban a naszódi román határőrezred és a csíki székely gyalogezred tagjainak ■rdományozott. Azóta ezek a vagyonokat az adományozottak bírják és tulajdonukat képezik. Chif’ietni százötven éves birtoklás után az agrárbizottság és a Comitetul Agrar most úgy csinálják a dolgot, hogy a naszódi és a karánsebesi románok vagyona megmarad, a csoki székelységé azonban megsemmisül. Hogy min lesz a fenntartott intézményekkel arra feleletet adni senki sem tud". A magánjavak, vezetősége emberfeletti harcot folytat vagyonáért, hogy azonban a romién közvéleményt félre vezessék, provokatőrök cikkeket és röpiratokat terjesztenek, hogy a csíki magányav.,k vezetősége iret*‘T? politikát folytat és hogy évenként négy-öt millió költséggel negyven-ötven ifjat taníttat a budapesti egyetemeken. Hogy ezek a 3. oldal 67. szám Zsák ”| Zsnnep I HAVAS DEZSŐ DAMUalaiS Timboare. " " 0 " * ” || IMPERIAL likőr, rum és cégnak a vezető márka.