Brassói Lapok, 1923. március (29. évfolyam, 47-72. szám)

1923-03-23 / 66. szám

______—■ • I — mm aftbttfKJl: KE­ILOK­XITES 3 Évente . . . . 840 Lel Évente . . \3^Cel Félévre ... 175 . Félévre . . . . 200 „ Negyedévre . 90 „ Negyedévre . . . .100.. . LEI · Havonta • • 80 „ Havonta . . . 36 „ ~ Kézbesítési dij havonta.. 6 „ Bérmentve postán küldve CLI­TIK­AI NAPILAP Felelős szerkesz'd: KOCSIS BÉLA -SERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA : BRAȘOV—BRASSÓ, KAPU­ UTCA 64 66. SZÁM. TELEFONSZÁMOK! SZERKESZTŐSÉG 177. KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA 82. SZ. Hirdetéseket a kiadóhivatalon kívül minden nagyobb bér­és külföldi hirdető Iroda eredeti díjszabás szerint vesz fel. KÜLFÖLDRE NIITEDÜIRE: Csehszlovákia . . 25 c K. Jugoszlávia ... 50 dinár Magyarország . . 1500 m.K. Egyéb külföldi államokban 10 svájci frank, v. ennek megfelelő összeg. ESTES SZÁM KÜLFÖLDRE: Csehszlovákia . . 1 c. K. Jugoszlávia ... 2 din. Magyarorország . . 10 ra. K. Ausztria .... 1000 o. K. Németország . 50 M. XXIX. ÉVFOLYAM. BRAȘOV-BRASSÓ, 1323. március 23. (Péntek) Á­RA: 2­0 LEI = 66. SZÁM. A miniszterelnök kamarai nyil­tkozatai fölött, melyet alkotmányról szóló javaslat általá­nosságban történt megszavazása után tárt, nem lehet egyszerűen napirend­re térni. Egyrészt a nyilatkozatában kifejtett különleges álláspont, más­részt a benne rejlő súlyos ellen­mon­dás egyenesen provokálja a kritikát, elsősorban azok részéről, akiket az Ügy a legközvetlenebbül érdekel. A miniszterelnök azzal kezdte nagyfontosságú beszédét, hogy a gyulafehérvári határozatot tisztelet­ben tartja és elismeri. Nos, lehet-e a tiszteletben tartásnak és elismerésnek tisztább és határozottabb megnyilvá­nulása, mint az, ha e határozat kon­zekvenciáját levonjuk és azt teljes vonatkozásában érvényben tartjuk? És lehet-e szembetűnőbb és bántóbb ellenmondás, mint ha egy ennyire el­ismert és tisztelt határozatot éppen az az alkotmánytervezet nem foglalja magában, melynek a törvénnyé vált albajuliai deklarációt egész kon­strukciója tengelyéül kellett volna választania? Vagy a komoly tisztelet és őszinte elismerés mellett lehetsé­ges lett volna-e teljesen mellőzni en­nek a deklarációnak ama nagy és korszakos kinyilatkoztatását, hogy Románia minden polgára fajra, fele­­kezetre és vallásra való tekintet nél­kül egyenlő, s hogy ez ország vala­mennyi fia, tehát a magyar és a né­met is az állami élet minden lükteté­sében szabadon érvényesítheti az anyanyelv és a nemzeti individualitás összes jogait? Ha annyira tiszteli és elismeri a miniszterelnök a­­gyulafehérvári hatá­rozatot, miért nem iktatták be az al­kotmányba, s mellőzésével miért idézték föl a pártviszály, a testvér­harc és polgári elégedetlenség és el­lenkezés veszedelmes viharát? A miniszterelnök úrnak az az in­dokolása, hogy ez azért nem törté­nh­e­tett meg, mivel a mai Romániát nem egy elszigetelt akció, hanem a román nemzet érdekei hozták létre, a maga színes szofizmiájában nem helytálló. A két tény ugyanis nem áll egymás­sal ellentétben, s így nem is zárja ki egyik a másikat. Ha Románia ön­erejéből teremtette is meg az új ál­lamot, viszont az a területi és poli­tikai egység, amely létrejött, a csa­tolt területek románságának és más­­faj­t polgárainak önkéntes határoza­tai által erősíttetett meg, s ennek az alkotmányban való kifejezése nem­csak nem gyöngítette volna ennek az egységnek súlyát és erejét, hanem meg­erősítette és fokozta volna. Egy nemzet állása annál szilárdabb és gyökerei annál mélyebbre nyúlnak le, minél jobban magában foglalja és visszatükrözi a milliók lelkét, aka­ratát, érdekeit. Bratianu miniszterelnök a nem­zetközi szerződéseket is »tiszteletben tartja«, de ugyanakkor, mintha nem is a román kormány nevében írták volna alá és nem is a román törvény­hozás iktatta volna törvénybe, fölé­nyesen eltekint fölöttük, s nemcsak arra nem gondolt, hogy e nemzetközi kötelezettséget törvénybe iktassa, hanem kormányzati tényeivel egye­nesen szembehelyezkedik velük, ak­­képen bánván el a nemzeti kisebbsé­gek vallási, iskolai és gazdasági élet­­nyilvánulásaival, mintha azok a ha­talom szabad prédái lennének. Ezeket a szerződéseket, mondja a miniszterelnök úr, azért csinálták, mert Európának szüksége van rá, hogy e helyen egy hatalmas és civi­lizált állam létezzék. Éppen megfor­dítva, miniszterelnök úr, a hatalmas és civilizált állam számára csinál­ták, hogy ez az összeomlott államok példáitól eltérően, melyek romlásu­kat okozták, minden jogara alá ke­rült faj számára biztosítsa a teljes egyenlőség és szabadság áldását. Nem, a határozatok és nemzetkö­zi szerződések érvényesítéséért küz­dő nemzeti kisebbségek folytatnak tehát rossz politikát, mikor nem bíz­nak a hatalom szavában és magatar­tásában, hanem a kormány, amely Románia másajkú népei hűségnyilat­kozataiban, polgári erényeiben és magatartásában nem bízik. Végül az is egy igen nagy téve­dése a miniszterelnök úrnak, hogy a kisebbségek jogaikat csak a béke­­szerződésekre és elszigetelt határo­zatokra alapítják. A nemzeti kisebb­ségek elsősorban az emberi igazsá­gosság, a­­magasabb kultúra és a test­vériség magasztos elveire építenek, amelyek érvénye és uralma teremt­heti meg az állam üdvét is. Ezt az igazságot semmiféle rabulisztikával megdönteni nem lehet. Nem vesz részt többé az ellenzék az alkotmányjavaslat tárgyalásán Csak interpellálni mennek a kamarába Folytatják az országban a harcot Bukaresti tudósítónk telefonjelentése BUKAREST, március 21. Az egye­sült parlamenti ellenzék képviselői ma délelőtt tíz órakor gyűlést tartottak. A gyűlésen egyhangú határozatot hoztak, amely szerint az alkotmányjavaslat par­lamenti tárgyalásának k­­i­fe­j­e­zés­é­i­g sem a paraszt, se­m pedig a nemzeti párt képviselői nem­ vesznek részt sem a kamara, sem pe­dig a szenátus ülésein. A határozat szerint kivételt csupán az interpellációs napok alkotn­ak. Az el­lenzék ezek szerint tehát legközelebb a csütörtöki ülésen vesz részt, az inter­pellációk elhangzása után azonban mindannyian kivonulnak a parlament épületéből. A kamarából kizárt képviselők kö­zül Lupu, Filipescu Mihail, Marzescu és mások kizárása ma letelt, s ezekre néz­ve is úgy határozott a gyűlés, hogy ezek sem jelennek meg a további ülése­ken. Megállapította a gyűlés azt is, hogy a kamara elnöksége, illetőleg a kama-' ra mentelmi bizottsága Szolnokdob­ka vármegye összes par­lamenti ké­zisel ő­t egy kivételével kizárta a parlament lé­ceiről. Pop Mihályt, Ghita Ponot, Mol­dován Viktort, Manu lelkészt és Micsa Romolust. A hatodik képviselő Racka Octav, akit még nem zártak ki, súlyos beteg. Az egyesült ellenzék a­z ülés keze­­zése után hivatalos kommünikét adott ki, amelyben közli a mai ülésen hozott határozatokat, egyben állást foglal a kor­mány alkotmányjavaslata ellen. »A kormány eljárását« —­’mondja a nyilatkozat — »a tisztességes közvéle­mény bírálatára bízzuk, s ítéljen, hotty« az a kormány, amely parlamenti több­ségét urnatolvajlással toborozta össze, jogosult-e arra, hogy az országunk al­kotmányt adjon. A kamara és a szeni­tus ellenzéki képviselői tiltakoznak a kormány eljárása ellen, annál is in­kább, mert ezt a parlamentet nem­ is­merik el törvényesnek. A parlamenten kívüli harc most veszi kezdetét és ezt a harcot mi már készen ki­dolgozott terv alapján fog­ju­k megvívni.1« A beígért parlamenti harcra vonat­kozólag is határozott a m­a délelőtti viéc. Dan Severt, Voicu Nitescut, Mol­dován Viktort és Manu lelkészt megbíz­ták azzal, hogy szervezzék m­ár minél előbb ezt a harcot Erdélyben. Az ed­digi tervek szerint az összes erdélyi me­gyék székhelyein hatalmas népgyülése­­ket fognak a közel jövőben tartani. A legelső népgyülés Gyulafehérváro­n lesz ahol az összes ellenzéki vezérférfiak be­szédet tartanak. Ugyanily népgyű­lése­­ket fognak a régi királyság nagyobb városaiban is tartani. Eljárás Dragics képviselő ellen BUKAREST, március 21. Dragics Fto­tea lelkész, aki ellen az a gyanú merült fel, hogy a tegnapi ülésem ő öntölte ki a kénhidrogént, s ezzel a kamara t­ucs­­kozását m­egak­as­totta, le­lyet intézett a kamara elnökségéhez, amelyben kére, hogy ügyében a mentelmi­ bizottság csütörtökön üljön össze. A bizottság különben is ebben az ügyben megtet­te előterjesztését, ammely harminc par­­lamenti ülésről való kizárásról szól. Egyben megtették a­­ fel­jelentését Tri­­­gid­ ellen közegészség elleni kihágásért is. Kártérítés a vizipuskázásért BUKAREST, március 21. A román nemzeti párt vezetősége ma átiratot in­­tézett Nicoleanu bukaresti rendőrpre­­fekthez, amelyben felmentést tesz ide­gen vagyon m­egrongálás­a e­llen azok ellen, akik elrendelták, hogy a pártklub­ban és a klubon kívül tartott gyűlést vi­zipuskákkal oszlassák fel. Egyben be­jelenti az átirat, hogy a klub berendezé­sét a víz megrongálta és a klub veze­tősége ezért kártérítésre is igényt tart. Éjjeli ülések a kamarában BUKAREST, március 21. A kamara mai ülését délután fél négy órakor nyi­totta meg Olteanu házelnök. A kormány részéről Marzescu és Sassu miniszterek vannak jelen. Az egyesült ellenzéki pár­tok ma délelőtti g­yűlésé­nek határozata értelmé­ben a kamara mai ülésén egyetlenegy ellenzéki kép­viselő sincs jelen. Az ülés megnyitása után J­uca képviselő indítványozza, hogy miután a kamarára nagy feladatok sür­gős elintézése vár, tartson a kamara éjjeli ülé­s­e­k­e­t. .Olteanu elnök elfogadásra ajánlja a javaslatot, mire a kamara elhatároz­za, hogy üléseit ezentúl délután 3—7-ig, este 9—12 óráig tartja. Connerth képviselő kéri ezután a kormányt, hogy engedélyezze a romá­niai boroknak Csehszlovákiába való ki­vitelét. Az engedélyezés indokolt, mert az országban termelt bor mennyisége túlhaladja az ország szükségletét. Részletes tárgyalás Ezután áttér a kamara az alkot­mányjavaslat részletes tárgyalásának folytatására. A 7. szakasznál, amely az állampol­gárság megszervezéséről szól, kisebb vi­­ta fejlődik, amelyben Dan Emil, Man­drescu Simon, Jaku Petru, Toni és Vlad Atanasovici vettek részt. Atanasovici indítványozza,hogy az állampolgárság elnyerése seet ne a kamara és a szenátus döntsön, mert ha ez törvény­-í nyé válik, akkor rengeteg munkát ró ez a törvényhozó testületre. J­u­c­a ezzel szemben az eredeti szö­veg fenntartását indítványozza. Ezután a 7. szakaszt változatlanul elfogadják. A 8. szakasz tárgyalását későbbre halasztották, a 9. szakaszt lényegtelen módosítással, a 10. szakaszt pedig mó­dosítás nélkül fogadták el. A 15. és 16. szakaszt minden vál­toztatás nélkül elfogadják a 17—22. sza­kaszok tárgyalását, és úgy, mint a sze­nátus tegnapi ülésén, későbbre halasz­tották, tekintettel arra, hogy a kormány ezeken a szakaszokon, amelyek a föld­-, alatti javak nazionalizálásáról szólnak, változtatni fog. A 23. szakasznál Iorga az orthodox egyház autonómiájának törvénybeikta­tatását­­kívánja, míg Binder képviselő az összes romá­niai egyházaknak az autonómia megadá­sát indítványozza. ülést fél nyolc órakor zárta be az elnök és a legközelebbi ülést ma este kilenc órára tűzte ki. Nem kötelező az egyházi kötés BUKAREST, m­árc. 21. A szená­tus tegnap elutasította a m­­etropolita­­primásnak egy módosító indítványát, mely szerint a polgári házasság után az egyházi esketés is kötelező lett volna. A polgári törvények szem­pontjából csak a polgári házasság­­ör­­vényes.

Next