Brassói Lapok, 1923. március (29. évfolyam, 47-72. szám)
1923-03-23 / 66. szám
______—■ • I — mm aftbttfKJl: KEILOKXITES 3 Évente . . . . 840 Lel Évente . . \3^Cel Félévre ... 175 . Félévre . . . . 200 „ Negyedévre . 90 „ Negyedévre . . . .100.. . LEI · Havonta • • 80 „ Havonta . . . 36 „ ~ Kézbesítési dij havonta.. 6 „ Bérmentve postán küldve CLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesz'd: KOCSIS BÉLA -SERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA : BRAȘOV—BRASSÓ, KAPU UTCA 64 66. SZÁM. TELEFONSZÁMOK! SZERKESZTŐSÉG 177. KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA 82. SZ. Hirdetéseket a kiadóhivatalon kívül minden nagyobb bérés külföldi hirdető Iroda eredeti díjszabás szerint vesz fel. KÜLFÖLDRE NIITEDÜIRE: Csehszlovákia . . 25 c K. Jugoszlávia ... 50 dinár Magyarország . . 1500 m.K. Egyéb külföldi államokban 10 svájci frank, v. ennek megfelelő összeg. ESTES SZÁM KÜLFÖLDRE: Csehszlovákia . . 1 c. K. Jugoszlávia ... 2 din. Magyarorország . . 10 ra. K. Ausztria .... 1000 o. K. Németország . 50 M. XXIX. ÉVFOLYAM. BRAȘOV-BRASSÓ, 1323. március 23. (Péntek) ÁRA: 20 LEI = 66. SZÁM. A miniszterelnök kamarai nyiltkozatai fölött, melyet alkotmányról szóló javaslat általánosságban történt megszavazása után tárt, nem lehet egyszerűen napirendre térni. Egyrészt a nyilatkozatában kifejtett különleges álláspont, másrészt a benne rejlő súlyos ellenmondás egyenesen provokálja a kritikát, elsősorban azok részéről, akiket az Ügy a legközvetlenebbül érdekel. A miniszterelnök azzal kezdte nagyfontosságú beszédét, hogy a gyulafehérvári határozatot tiszteletben tartja és elismeri. Nos, lehet-e a tiszteletben tartásnak és elismerésnek tisztább és határozottabb megnyilvánulása, mint az, ha e határozat konzekvenciáját levonjuk és azt teljes vonatkozásában érvényben tartjuk? És lehet-e szembetűnőbb és bántóbb ellenmondás, mint ha egy ennyire elismert és tisztelt határozatot éppen az az alkotmánytervezet nem foglalja magában, melynek a törvénnyé vált albajuliai deklarációt egész konstrukciója tengelyéül kellett volna választania? Vagy a komoly tisztelet és őszinte elismerés mellett lehetséges lett volna-e teljesen mellőzni ennek a deklarációnak ama nagy és korszakos kinyilatkoztatását, hogy Románia minden polgára fajra, felekezetre és vallásra való tekintet nélkül egyenlő, s hogy ez ország valamennyi fia, tehát a magyar és a német is az állami élet minden lüktetésében szabadon érvényesítheti az anyanyelv és a nemzeti individualitás összes jogait? Ha annyira tiszteli és elismeri a miniszterelnök agyulafehérvári határozatot, miért nem iktatták be az alkotmányba, s mellőzésével miért idézték föl a pártviszály, a testvérharc és polgári elégedetlenség és ellenkezés veszedelmes viharát? A miniszterelnök úrnak az az indokolása, hogy ez azért nem történhetett meg, mivel a mai Romániát nem egy elszigetelt akció, hanem a román nemzet érdekei hozták létre, a maga színes szofizmiájában nem helytálló. A két tény ugyanis nem áll egymással ellentétben, s így nem is zárja ki egyik a másikat. Ha Románia önerejéből teremtette is meg az új államot, viszont az a területi és politikai egység, amely létrejött, a csatolt területek románságának és másfajt polgárainak önkéntes határozatai által erősíttetett meg, s ennek az alkotmányban való kifejezése nemcsak nem gyöngítette volna ennek az egységnek súlyát és erejét, hanem megerősítette és fokozta volna. Egy nemzet állása annál szilárdabb és gyökerei annál mélyebbre nyúlnak le, minél jobban magában foglalja és visszatükrözi a milliók lelkét, akaratát, érdekeit. Bratianu miniszterelnök a nemzetközi szerződéseket is »tiszteletben tartja«, de ugyanakkor, mintha nem is a román kormány nevében írták volna alá és nem is a román törvényhozás iktatta volna törvénybe, fölényesen eltekint fölöttük, s nemcsak arra nem gondolt, hogy e nemzetközi kötelezettséget törvénybe iktassa, hanem kormányzati tényeivel egyenesen szembehelyezkedik velük, akképen bánván el a nemzeti kisebbségek vallási, iskolai és gazdasági életnyilvánulásaival, mintha azok a hatalom szabad prédái lennének. Ezeket a szerződéseket, mondja a miniszterelnök úr, azért csinálták, mert Európának szüksége van rá, hogy e helyen egy hatalmas és civilizált állam létezzék. Éppen megfordítva, miniszterelnök úr, a hatalmas és civilizált állam számára csinálták, hogy ez az összeomlott államok példáitól eltérően, melyek romlásukat okozták, minden jogara alá került faj számára biztosítsa a teljes egyenlőség és szabadság áldását. Nem, a határozatok és nemzetközi szerződések érvényesítéséért küzdő nemzeti kisebbségek folytatnak tehát rossz politikát, mikor nem bíznak a hatalom szavában és magatartásában, hanem a kormány, amely Románia másajkú népei hűségnyilatkozataiban, polgári erényeiben és magatartásában nem bízik. Végül az is egy igen nagy tévedése a miniszterelnök úrnak, hogy a kisebbségek jogaikat csak a békeszerződésekre és elszigetelt határozatokra alapítják. A nemzeti kisebbségek elsősorban az emberi igazságosság, amagasabb kultúra és a testvériség magasztos elveire építenek, amelyek érvénye és uralma teremtheti meg az állam üdvét is. Ezt az igazságot semmiféle rabulisztikával megdönteni nem lehet. Nem vesz részt többé az ellenzék az alkotmányjavaslat tárgyalásán Csak interpellálni mennek a kamarába Folytatják az országban a harcot Bukaresti tudósítónk telefonjelentése BUKAREST, március 21. Az egyesült parlamenti ellenzék képviselői ma délelőtt tíz órakor gyűlést tartottak. A gyűlésen egyhangú határozatot hoztak, amely szerint az alkotmányjavaslat parlamenti tárgyalásának kifejezéséig sem a paraszt, sem pedig a nemzeti párt képviselői nem vesznek részt sem a kamara, sem pedig a szenátus ülésein. A határozat szerint kivételt csupán az interpellációs napok alkotnak. Az ellenzék ezek szerint tehát legközelebb a csütörtöki ülésen vesz részt, az interpellációk elhangzása után azonban mindannyian kivonulnak a parlament épületéből. A kamarából kizárt képviselők közül Lupu, Filipescu Mihail, Marzescu és mások kizárása ma letelt, s ezekre nézve is úgy határozott a gyűlés, hogy ezek sem jelennek meg a további üléseken. Megállapította a gyűlés azt is, hogy a kamara elnöksége, illetőleg a kama-' ra mentelmi bizottsága Szolnokdobka vármegye összes parlamenti kézisel őt egy kivételével kizárta a parlament léceiről. Pop Mihályt, Ghita Ponot, Moldován Viktort, Manu lelkészt és Micsa Romolust. A hatodik képviselő Racka Octav, akit még nem zártak ki, súlyos beteg. Az egyesült ellenzék az ülés kezezése után hivatalos kommünikét adott ki, amelyben közli a mai ülésen hozott határozatokat, egyben állást foglal a kormány alkotmányjavaslata ellen. »A kormány eljárását« —’mondja a nyilatkozat — »a tisztességes közvélemény bírálatára bízzuk, s ítéljen, hotty« az a kormány, amely parlamenti többségét urnatolvajlással toborozta össze, jogosult-e arra, hogy az országunk alkotmányt adjon. A kamara és a szenitus ellenzéki képviselői tiltakoznak a kormány eljárása ellen, annál is inkább, mert ezt a parlamentet nem ismerik el törvényesnek. A parlamenten kívüli harc most veszi kezdetét és ezt a harcot mi már készen kidolgozott terv alapján fogjuk megvívni.1« A beígért parlamenti harcra vonatkozólag is határozott a ma délelőtti viéc. Dan Severt, Voicu Nitescut, Moldován Viktort és Manu lelkészt megbízták azzal, hogy szervezzék már minél előbb ezt a harcot Erdélyben. Az eddigi tervek szerint az összes erdélyi megyék székhelyein hatalmas népgyüléseket fognak a közel jövőben tartani. A legelső népgyülés Gyulafehérváron lesz ahol az összes ellenzéki vezérférfiak beszédet tartanak. Ugyanily népgyűléseket fognak a régi királyság nagyobb városaiban is tartani. Eljárás Dragics képviselő ellen BUKAREST, március 21. Dragics Ftotea lelkész, aki ellen az a gyanú merült fel, hogy a tegnapi ülésem ő öntölte ki a kénhidrogént, s ezzel a kamara tucskozását megakastotta, lelyet intézett a kamara elnökségéhez, amelyben kére, hogy ügyében a mentelmi bizottság csütörtökön üljön össze. A bizottság különben is ebben az ügyben megtette előterjesztését, ammely harminc parlamenti ülésről való kizárásról szól. Egyben megtették a feljelentését Trigid ellen közegészség elleni kihágásért is. Kártérítés a vizipuskázásért BUKAREST, március 21. A román nemzeti párt vezetősége ma átiratot intézett Nicoleanu bukaresti rendőrprefekthez, amelyben felmentést tesz idegen vagyon megrongálása ellen azok ellen, akik elrendelták, hogy a pártklubban és a klubon kívül tartott gyűlést vizipuskákkal oszlassák fel. Egyben bejelenti az átirat, hogy a klub berendezését a víz megrongálta és a klub vezetősége ezért kártérítésre is igényt tart. Éjjeli ülések a kamarában BUKAREST, március 21. A kamara mai ülését délután fél négy órakor nyitotta meg Olteanu házelnök. A kormány részéről Marzescu és Sassu miniszterek vannak jelen. Az egyesült ellenzéki pártok ma délelőtti gyűlésének határozata értelmében a kamara mai ülésén egyetlenegy ellenzéki képviselő sincs jelen. Az ülés megnyitása után Juca képviselő indítványozza, hogy miután a kamarára nagy feladatok sürgős elintézése vár, tartson a kamara éjjeli üléseket. .Olteanu elnök elfogadásra ajánlja a javaslatot, mire a kamara elhatározza, hogy üléseit ezentúl délután 3—7-ig, este 9—12 óráig tartja. Connerth képviselő kéri ezután a kormányt, hogy engedélyezze a romániai boroknak Csehszlovákiába való kivitelét. Az engedélyezés indokolt, mert az országban termelt bor mennyisége túlhaladja az ország szükségletét. Részletes tárgyalás Ezután áttér a kamara az alkotmányjavaslat részletes tárgyalásának folytatására. A 7. szakasznál, amely az állampolgárság megszervezéséről szól, kisebb vita fejlődik, amelyben Dan Emil, Mandrescu Simon, Jaku Petru, Toni és Vlad Atanasovici vettek részt. Atanasovici indítványozza,hogy az állampolgárság elnyerése seet ne a kamara és a szenátus döntsön, mert ha ez törvény-í nyé válik, akkor rengeteg munkát ró ez a törvényhozó testületre. Juca ezzel szemben az eredeti szöveg fenntartását indítványozza. Ezután a 7. szakaszt változatlanul elfogadják. A 8. szakasz tárgyalását későbbre halasztották, a 9. szakaszt lényegtelen módosítással, a 10. szakaszt pedig módosítás nélkül fogadták el. A 15. és 16. szakaszt minden változtatás nélkül elfogadják a 17—22. szakaszok tárgyalását, és úgy, mint a szenátus tegnapi ülésén, későbbre halasztották, tekintettel arra, hogy a kormány ezeken a szakaszokon, amelyek a föld-, alatti javak nazionalizálásáról szólnak, változtatni fog. A 23. szakasznál Iorga az orthodox egyház autonómiájának törvénybeiktatatásátkívánja, míg Binder képviselő az összes romániai egyházaknak az autonómia megadását indítványozza. ülést fél nyolc órakor zárta be az elnök és a legközelebbi ülést ma este kilenc órára tűzte ki. Nem kötelező az egyházi kötés BUKAREST, márc. 21. A szenátus tegnap elutasította a metropolitaprimásnak egy módosító indítványát, mely szerint a polgári házasság után az egyházi esketés is kötelező lett volna. A polgári törvények szempontjából csak a polgári házasságörvényes.