Brassói Lapok, 1923. június (29. évfolyam, 120-144. szám)
1923-06-01 / 120. szám
ioMaL 120 mint Weidtnek, a Resicaigazgatójának a kirendeltsége. Miért nevezik fezt romanizálásnak. Csak egy példát hozok fel. A Steaua Romárra kétségtelenül Timmig vállalat, pedig ott a részvények ötvenegy. Százaléka a Deutsche Banks tárcájában van. A többi negyvenkilenc százalék pedig állandó mozgásiban van, úgy, hogy abszolúte ellenőrizhetetlen, vájjon román kezekben van-e? Itt némi nemzeti érdek vezeli a kormányt, fianem is az, hogy a Resica-részívények ötven százalékának megszerzésével a liberális bankok zsebét tömje. A spekuláció elleni törvény tárgyalása Majd a szavazás megejtése után áttér a kamara a spekuláció elleni törvény tárgyalására Pela előadó jelentése után Oroveanu szólal fel, aki a fürdőkön és nyaraló helyeken űzött árdrágításról szól, s különösen Mehádia fürdőt emeli ki, amelynek tulajdonosa maga az állam Sassu miniszter kijelenti, hogy az állam már megtett minden lehetőt, hogy az üzemében levő vállalatoknál méltányos árakat számítsanak. Oroveanu képviselő beszéde további folyamán szemrehányásokat tesz a kormánynak, hogy 1909. óta senki egy ujját sem mozdította az árdrágítók ellen, akik ma már annyira biztonságban érzik magukat, hogy alig lehet tenni ellenük valamit. Majd a fegyelmi bizottság jelentése alapján Filipescu Grigoret tíz ülésről kizárták. Sassu miniszter azon bejelentése után, hogy holnaptól kezdve éjjeli üléseket tart a ház, az ülés fél nyolc órakor véget ért. A mai izgalmas ülésről az összes bukaresti lapok rendkívüli kiadásban számoltak be. Bonar Law politikáját folytatja az új angol kormány LONDON, május 30. A Daily Telegraph az új kormány külpolitikájával és Baldwinnak-a pártülésen elmondott külpolitikai beszédével- foglalkozva kimutatja, hogy az új kormány ragaszkodik a Bonar Law által irányított külpolitikához. Angliának mint ipari és kereskedelmi nemzetnek közvetlen érdeke Európa megnyugvása. A jóvátételi problémának ha nemi is azonnali de rövid időn belüli megoldását hangsúlyozták miáltal azt abenyomást keltette, mintha már elérkezett volna annak az ideje, amikor Nagybitlanfétt a jóvátétel! kérdés megoldásáért aktíve is felléphet, sőt fel is lép, miért pedig nagyobb mértékben, mint azt eddig tette. t”r’"ni ‘ 11 ‘~r ir-rai11 m mm» u ■—inwn in— Atkozott meleg.. irta Csermely Gyula. Lukács, a terorista, az öt világrész leghiubb, legpuhultabb és legromlottabb emberi, amásodik emeletén lakott egy háromszobás, jó meleg lakásban, mely inkább is valami kurtizán fészkének, mint egy férfiember otthonának volt mondható. Kicsi meg nagy perzsák, meg angora-borok és divánpárnák minden szobában, az ablakszárnyak körül léghuzatelzáró hurkák, az ablakok alatt lambrequin-szőnyegek, plüssből, a tápétás falakon meg koszorúk szallagjai és képek spienisok szállag — ahozzávaló koszorúkat, mint haszontalan sorgyűjtő holmit, nem tűrte meg a kényeskedő művész úr, — és igen sok szép, azaz fotográfia leginkább, mik mindnyája őt adta vissza, azaz bocsánat, őt, a földkerekség legmagaimádóbb művészei. És végig a szobákban illatokkal telített levegő, kiviált a hálóban, a hol a szőnyegekkel letakart arasznyi pódiumon másfél méter széles menyezetes, függönyös, csipkepárnás, selyemplumtós lágy volt. L lakott az anyjával, e.-y . ö.é.es, n.d’ Tf. egyszobás konvlpis kis Odúban, mely nyáron i® hűvös volt a padlónak, falaknak, nyirkától, télen meg, mihelyt fűteten hagyták csak egy órára is, jégverem volt inkább,mint emberi lényeknek való lakóhely. És most tél volt, jó ötfokos hideggel. leis Szabadiék, kifogytak a szenükből. Kifogytak a szenükből! Jobb időkben ugyancsak cseppet sem ingatta az embert, ha úgy fordult, hogy kifogyott a szenéből. Mert csak ki kellett hogy menjen az utcára és tíz lépésre jobbra vagy balra feltétlenül talált egy boltot, melynek előtte a járdán pléhabronccsal körülpántolt fanyaláb állt. Ott csak ki kellett, hogy nyissa az ajtót és hogy leszóljon a pincébe az embernek, vagy asszonynak, aho lent volt, hogy: küldjön csak a lakásomra három zsák fát, és három zsiák szenet, de nyomban Hogy buzgólkodott az az ember vagy az az asszony! Egy ugrás, két ugrás, már nyakon fel ragadta a zsákokat, már le is mérte nagy buzgalmasan az aprított fát és még jóformán haza sem ért az ember, már otthon i® találta, amit megrendelt volt. Mert úgy gondolta az a boltos, hogy kell áma vevő máskorra is. Ma? Ma ebben is miiden másképp van. ÍA, háború, az árdrágítás, a spekuláció. é® sok másféle szívtelenség és kutyatág a fülenivaló dolgában is, de megkeserítette az emberek életét! A szegény emberét persze, kit az ág is húz. Hiába szól le a pincébe, hogy küldjenek neki szenet és tüzelőfát, ma nincs, talán holnap lesz, telelik. Vagy ha holnap sem, tán egy hét múlva, de akkor is sorba lállani tessék. Lukácsnak, a művésznek, volt szene és fiája, tele pincével, ellátta vele egy szénnagykereskedő neje, miért? azt ne kutas,síik, könyörgöm... de Szabadkáknak nem volt se szenük, se fájuk egy fontnyi sémi. Eltüzeltek már mindent, deszkaládát, rossz konyhaszéket és a cselédágy szalmazsákjának szalmáját is; már napok óta fűtetlen állt a vaskályha és Szabadiék irgalmatlanul fáztak. Az __ a. nemcsak a testet, de a lelket is megfeintó fázás volt, mely csakis a szegényeket gyötr. A gazdag, ha fázik, vadászaton például, vagy kiránduláson, számítón, csak a teste szenved a hidegtől, de a lelkésze mi nyoma imi rossz érzés sem, mert tudja, hogy otthon jól átfűtött szobái ívárják. De a szegény, aki tudja, hogy holnap sem lesz fája és azután sem! Vagy lázadozni való kedve jön, vagy meghalni való kedve van, aszerint, hogy parlagi léleknev vagy jobbfajta, Szabadiék pedig az úgynevezett jobb körökhöz tartoztak, az uszony nyugdíjas erdészné volt, Kamilla meg óvónőnek készült. . Az öreg asszony, ki beteges volt, csak védekezett a hideg ellen, úgy, ahogy. Nappal is az ágyban maradt, és nemcsak alpaphint adatta magára, de az ágytakarót is, ám leánya, Kamilla, elképzelhetetlenül szenvedett a szobában. Bundrás kis kabátja le se jött róla egész napon át, így látta el a szegényes kis háztartást, főzött spirituszon teát az anyjának, saját magjának meg tejbegrizt,ilyesmit. S mihelyt elrakta az edényt, anyja mellé ült az ágyhoz és felolvasottneki valamikönyvből, de a keze is reszketett, éppogy tartotta és a szája előtt párává fagyott a lélekzet. Olykor letette a könyvet és kiszaladt az utcára a szeneshez, ha kaphatna-e tüzelőt csak egy zsákkal is, de mindannyiszor üresen tért vissza. Nincs fa és nincs isten, még begyújtani való haszontalan puhafa sincs. Szent I.,lenem, mi lesz, ha még hidegebb róhalál fordulni az idő? (Folyt, köv.) ■ BRASSÓ LAPOK Százmillió frank kölcsönt kap Románia * A francia kamara elfogadta a kölcsönjavaslatot — A Brassói Lipok eredeti távirata, —PARIS, május 30. A Havas-ügynökség jelenti, hogy a francia kamara ma a Romániának adandó százmillió frankos kölcsön ügyét tárgyalta. Marii, a bizottság egyik tagja beszédében hangsúlyozta, hogy e kölcsön megszavazásánál főként arról van szó, hogy Romániának jelenlegi válságában feltétlenül segítségére kell sietni, miáltal a szövetségeseknek tett szolgálatai kellőkép elintézést nyernek. De Las Vegris pénzügyminiszter csatlakozott Mari előterjesztéséhez, hogy Franciaországnak kell megteremtenie azokat a feltételeket, amellyel Románia háborús veszteségeit pótolhatja és lehetőséget nyer arra, függetlenségének és határainak biztosítására felfegyverkezhessék. Berton és Marc kiküldöttek beszédeikben kifogásolták a kölcsönt, amelyről leszögezték, hogy annak felhasználásával Románia az orosz forradalom eredményeinek megsemmisítésére tör. A javaslatot végeredményben négyszázhúsz szavazattal százhuszonöt ellenében elfogadták. A magyar kormány nem tűr szuverenitását sértő beavatkozást Nincs szó a jegyzékben bepolitikai garanciáról Két angol nyilatkozat — A Brassói Lapok eredeti távirata. — BUDAPEST, május 30. A magyar közvélemény érdeklődését még mindig élénken foglalkoztatja a párisi határozat. Mint a Havas-ügynökség közli, a jóvátételi bizottság újólag olyan nyilatkozatot tett közzé, hogy az ellenőrzés módja, amely biztosítja, hogy a kölcsönösszegeket Magyarország kizárólag pénzügyi talpraállítására fordítja — még tanulmány tárgya. E pillanatban még ismeretlen a tervmegoldása. A magyar fővárosban időző Evene, az angol alsóház tagja a magyar jóvátétel kérdésében a következő kijelentést tette a Nemzeti Újság munkatársa előtt: — Mindenekelőtt hangsúlyozom, hogy amit mondok, az csak magánvélemény, de kijelenthetem azt is, hogy kollegáim nagy részének az enyémmel egyező a véleménye, önöket elsősorban a külföldi kölcsön kérdése érdekli. Nézetem szerint Magyarországnak elkerülhetetlenül szüksége van a külföldi kölcsönre, mert azok után, amiket Magyarországon láttam, félő, hogy a magyar korona, ha nagyon röviden nem változnak meg a viszonyok, nyáron az osztrák korona sorsára jut. Majd az angol kormányválságra terelődött a szó. A Baldwin kormány helyzetét Evene Szilárdnak mondta, hozzátette azonban, hogy ő mint liberális párti képviselő feltétlenül reméli, hogy Lloyd George még kormányra kerül. — A magyar kölcsön dolgában a konzervatív képviselőink is az én véleményemen vannak. Visszatérve Londonba parlamentünkben felszólalok a magyar kérdésben. A Népszava című lap párisi forrásból ezeket írja: Magyarország cak akkor kaphat kölcsönt, ha kellő biztosítékokat és ellenőrzési lehetőségeket nyújt a jóvátételi bizottságnak afelől, hogy a belső rend összes szükséges rendszabályai foganatosíthatnak. A cikk hangoztatja, hogy a jóvátételi bizottság belpolitikai feltételektől is függővé ívelte a kölcsön kiutalását, így a Clark-féle 1919 évi, demokratikus.alapokon koalíciós kormányt kell alakítani Magyarországon a radikális ellenzék bevonásával. A társadalmi szervezetek közül az Ébredő Magyarok Egyesületét és a szittyák és fascisták táborát fel kel oszlatni és a numerus clausist el kell törölni. A szabadkőműves páholyokat helyre kell állítani az emigránsok hazatérését lehetővé kell tenni és fel kell hagyni a kisantantnak, nemtetsző integritásellenes és pacifista politikával. , A lap saját értesülésévelegyidejűleg közti egy olasz szociáldemokrata újság cikkét, amely a következő követelményeket állította fel a zálogjogok felfüggesztése ellenében. Az összes szabálytalan alakulatok feloszlatása. Magyarországnak feltétlenül végre kell hajtania a békeszerződésnek a hadseregre és hadianyagra vonatkozó öszszes rendelkezéseit. A kormánynak az összes demokrata pártok részvételével újjá kell alakulnia és egyben elégtételt kell szolgáltatnia a határmenti eseményekért Csehszlovákiának és Jugoszláviának. Ezekre a híresztelésekre vonatkozóan illetékes helyen kijelentették, hogy a jegyzékben szó sincs belpolitikai garanciákról. Az antant nem akar beleavatkozni a magyar belügyekbe, mert ez ellenkeznék a békeszerződéssel. Az ismerő kitalálás, mintha az antant meg akarná ismételni a Clark-féle tárgyalásokat. Akkor az antant azért küldte el Magyarországba megbízottját, hogy a "különböző politikai törekvések között próbáljon rendet csinálni. Magyarország függetlenségét és szuverenitását a Friedrich-kormány idején az antant még nem ismerte el a trianoni béke azonban elismeri és garantálja ezt. A jóvátételi bizottság nem kerülhet összeütközésbe a békeszerződéssel, mert annak végrehajtására alakíttatott. A magyar kormány rögtön megszakítaná tárgyalásait a jóvátételi bizottsággal, ha részéről a szuverenitását sértő beavatkozást tapasztalna. Ezek a kitalálások veszedelmesek, mert a magyar sajtóban nem volt senki, aki ilyen lehetőségeket tárt volna fel az antant előtt. Nevetséges az a hír, mintha az antant Clark-et vagy GaramiErnőt akarná Magyarországra küldeni gazdasági szakértőként. Magyarországra a jóvátételi bizottság egyik szakértő bizottsága jön. Clark és Garami pedig nem is tagjai a jóvátételi bizottságnak. Ugyancsak Huszár Károly, a nemzetgyűlés alelnöke,aki a prágai parlamentközi kereskedelmi konferencián a magyar delegáció vezetője volt, nyilatkozatot tett közzé, amelyben még a gondolatát is elutasította azoknak a híreszteléseknek, amelyek egy koncentrációs kormány alakításával hozták kapcsolatba prágai útját. Prágai küldetésével minden tekintetben Bethlent akarta támogatni, e híresztelések tehát nem tendenciózus mendemondák. William Good, az 1920. év folyamán Magyarországot segítő angol akció vezetője, a jóvátételi bizottság osztrák alosztályának elnöke kijelentette, hogy véleménye szerint Magyarország csak a Népszövetség pénzügyi, bizottsága útján juthat kölcsönhöz. Mindazonáltal a jóvátételi bizottság döntésével elismerte azt, hogy Magyarországnak szüksége van a külföldi kölcsönre és hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország bizonyos jövedelmeinél az ezeket terhelő zálogjog időlegesen fölfüggesztessék abból apélból, hogy a ki kölcsön felvételéhez szükséges garanciákat szolgáltassa. Benes a kölcsönről Londoni jelentések szerint dr. Benes csehszlovák külügyminiszter a Times munkatársával való beszélgetése közben kijelentette, hogy Magyarországnak Ausztriához hasonló segítséget adjanak, ha Magyarország biztosítékot ad a trianoni békeszerződés teljes elfogadására. — Úgy látjuk — mondotta Benes — hogy a magyarok visszautasítják a békekényszerítette helyzetet. Mielőtt tehát jó szomszédai lehetnénk Magyarországnak, a magyar népnek pszichológiailag át kell alakulnia. Másrészt a szövetségeseink érdekeit sem hagyhatjuk figyelmen kívül. június 1