Brassói Lapok, 1923. június (29. évfolyam, 120-144. szám)

1923-06-08 / 125. szám

Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. XRA: 2 l­­El Bukarestben 2­*2LEl AZ ELŐFIZETÉS ÁRA HELYBEN: Évente 840 lel Félévre 175 . Negyedévre 90 „ Havonta ... 80 „ Kézbesítés" díj havonta .. 8 „ AZ ELŐFIZETÉS ÁRA VIDÉKRE: Évente 400 lel Félévre . 200 „ Negyedévre 100 „ Havonta 36 „ Bérmentve postán küldve POLITIKAI NAPILAP Felelősszerkesztő:KOCSIS BÉLA II SZERKESZTŐSÉG!, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: BRASOV—BRASSÓ, KAPU-UCCA 64 -68. SZÁM. TELEFONSZÁMOK ! SZERKESZTŐSÉG 177. KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA 82. SZ. Hirdetéseket a kiadóhivatalon kívül minden nagyobb bél­és külföldi hirdető Iroda eredeti díjszabás szerint vesz fel. előfizetési Irak külföldre Negyedévre . . 200 lel Félévre . . . . 400 lel A portódijak emelése esetére az előfizetési díj emelésének jogát — fenntartjuk magunknak — EGYES SZÁM KÜLFÖLDRE: Csehszlovákia 1 c. K. Jugoszlávia . 8 din. Magyarorország lom.K. Ausztria ... 1000 o. K. Németország . 50 M. XXIX. ÉVFOLYAM. BRASOV-BRASSÓ, 1923. junius 8. (Péntek) AR­A : 2 LEI Bukarestben 2**2 LEI 123. SZÁM A spekulációs törvény maga is egy spekuláció. A kormány ar­ra számít, hogy azt az általános elkese­redést, amit a folytonos árdrágulás okoz lecsillapítja vele, s azt a tehetetlenséget, amelyet a drágaság leküzdésében idáig tanúsított, erélyes megmozdulásnak fog­juk tekinteni. De előre megjósolhatjuk, hogy ez a kettős spekulációja a kor­­mánynak nem fog beütni. A súlyos életviszonyok miatt a kitörésig elége­detlen­ osztályok ezután még inkább zú­golódni fognak, a rendszer­­erkölcse, energiája és eredménye iránt pedig még nagyobb lesz a bizalmatlanság. A biaj, ahogy már többször kifejtet­tük, sokkal mélyebben gyökeredzik, semhogy külső és kényelmes kuruzslás­sal meg lehetne gyógyítani. Itt egy vég­zetesen beteg mentalitás uralkodik, a­­mellyel az egész közélet meg van m­ét­­telyezve, s amelyet közönséges emberi hatalom hamarjában meg nem­ tud vál­toztatni. Ez az a bizonyos rákfene, melyet időnként élethosszabitáskép és a közérzet enyhítése végett operálni le­het, de amely halálos veszedelmével, mint a hidra feje, ujjra meg újra ki­nő. Zivatarként tisztító rendszerválto­zás nélkül ez a halált lehelő mentali­tás nem fog megváltozni.­­Ime, a bukaresti kamarában egy képviselő felszólalására Sassu miniszter olyan jellegű megnyugtatást hallott ami mindennél markánsabban jellemzi a felfogás beteg állapotát, s a majdnem menthetetlen helyzetet. A miniszter azt mondja, hogy a spekulációról szóló­ tör­vényt olyan magasabb tisztviselőkkel fogja végrehajtatni, akiknél nincs szük­ség »kenésre.« Micsoda mentalitás! Először is ki­mondja a miniszter, bár negatív formá­ban, bár a sorok között, hogy a kisebb állású tisztviselőknél tehát van szükség kenésre, a baksisra, s ennek súlyosabb válfajaira. Másodszor kimondja, bár negatív formában, a sorok­ közt, hogy kisebb állású tisztviselőkre tehát nem lehet bízni a törvény végrehajtását, mert nekik szükségük lévén a kenésre, bizonyára szívesen is fogják venni, sőt megvárnák, sőt meg is követelnek, hogy megkenjék őket. Harmadszor azt is mondja ezzel a miniszter, hogy a kér­dés,­s megkenetés bizonyos hallgatóin­gos­­jóváhagyásban részesül, csak ép­pen az uzsoratörvényt nem lehet e szo­kásjoggá emelt gyakorlatnak kiszolgál­tatni, mivel a baksis véletlenül a leg­tipikusabb árdrágító tényező. " Normális és európai kormányzati felfogással egy miniszternek egészen máskép kell beszélnie. Azt kell mon­dania, s már cselekvéssel félelmes súlyt adnia a szavainak, hogy a­ kor­mány pedig nem türti meg a legkisebb fajta visszaélést sem­; vizsgálatot indít minden irányban a tisztviselők illegá­lis módon szerzett vagyona tárgyában, s azonnal elbocsátja állásukból mind­azokat, akikre a részrehajlás, a zsaro­lás, a megvesztegetés parányi vétsége is tapad. Nem a kicsinyek és nagyok meg­különböztetése tisztítja meg az erköl­csöt, hanem a minden irányban érvé­­­nyesülő kíméletlen purifikáció. Angi: ■ istállójába csész folyamnak az árj.­.. hömpölyölgtette be Herkules; ilyen ára­datnak kell lennie egy országmessé­re hivatott kormány elszánt és kemény akaratának. Az sem áll, amit Sassu miniszter mond, hogy a magasabb tisztviselők­nél nincs szükség kenésre; a demokrá­cia ép oly kevéssé tűr meg ilyen meg­különböztetést, mint a társadalmi vi­szonyok, melyek jobban feltárják a valóságot, mint a miniszteri szofizma­ A magasabb tisztviselő, ha egyáltalán meg lehet kenni, és úgy állj­a­ a ket nőcsöt, mint az alacsonyabb állású, legfeljebb nagyobb adag kell hozzá és tapintatosabb­ kezelés. Különben honnan telnék a luxus gyönyörűségeire, gondtalan autózásra, lukullusi lako­mákra, házak és birtokok vásárlására, befolyásos politikai szereplésre? Nemi, a magas állásnak legfeljebb­ nagyobb az árnyéka, de a báksissal szemben ép oly fogékony, mint szerényebb s sze­gényebb hivataltársa. Vagy nem mind­egy, ha egy darab­ koncot éhes­ebnek vagy ragadozó jaguárnak vetnek oda? Az uzsoratörvényt a tisztességre kell bízni, s nem a magas állásra. Konferenciára gyűlnek össze a kisantant államai Párisban Massaryk, a cseh köztársasági elnök is r­észtvesz a konferencián­­ A csehszlovák külügyminiszter már elutazott Párisba Bukaresti tudósítónk telefonjelentése BRASSÓ, június 6. A kis­antan­t ál­lamot amint ezt ma egy Belgráditól érke­zett híradás jelenti, francia kívánságra már a legközelebbi jövőben Párisban konferenciára gyűlnek össze, hogy megbeszéljék azokat a nagy horderejű kérdéseket, amelyekben a nagy, megol­datlan európai kérdésen belül a kisak­­­tant államai közvetlenül érdekelve van­­nak. A konferen­cia híre egészen várat­lanul érkezik, s annál meglepőbb, mert a kisantant államai ilyen’ közös konfe­renciára, amelyen közvetlen’ tanácsko­zás útján beszélhetik meg az őket ér­deklő kérdéseket, még sohse­m e gyűltek­ össze, s nagy jelentősége a most össze­hívandó konferenciának abban van, hogy­ a jóvátételek kérdésében — amely­ben Magyarország közvetlenül érdekel­ve van — egyöntetű álláspontot akarnak elfoglalni. A konferen­cia tervének mozgatói — amint ez az eddigi jelenté­sekből kétségtelenül megállapítható­­ — a csehszlovák köztársaság államférfiai­­nak soraiból kerülnek M, s Bennes, a Csehszlovákok külügyminisztere, már el is utazott Párisba, hogy a konferenciát előkészítse. A konferenciáknak­ — amely­nek időpontja ezideig még közelebbiről meghatározva nincs, az a körülmény ad érdekességet, de fokozottabb jelentősé­get is, hogy ,azon Massaryk O. Tamás, a csehszlovák köztársaság elnöke, aki leg­közelebb tengeri útra indul, is jelent lesz. fi A kisantant és a magyar jóvátétel BELGRÁD, június 6. Jugoszlávia párisi meghatalmazott minisztere sür­gős átiratban értesítette kormányát hogy a francia kormány kívánsága az, hogy a kis­antant államainak képviselőit már a legközelebbi jövőbeni közös ízgd­fferen­­ciára gyűljenek össze Párisban. A­­fran­cia kormány óhaja az, hogy ezt a kon­ferenciát abban­ az időben tartsák meg, amikor Massaryk, a csehszlovák­ köz­társaság elnöke is Párisban fog tartóz­kodni. Massaryk "utazásának­ és a kis antant párisi tanácskozásának előkészí­tése céljából Benes, a csehszlovák köz­társaság kül­ügy­minisztere már Párisba érkezett. * A kisantant konferenciájának­ cél­ja: megállapítani a kisantant állami cii­­m­aik­as napirenden forgó európai k­érdé­­sek könül követendő egységes magatartá­sát. A konferencia legfőképen a magyar jóvátételek kérdésében elfoglalandó magatartásáról fog dönteni. s«v­epeuepvpvweeep «« BRASSÓ, junius 6. Ma jön a jelem­­­tés, hö­gy a franciák ma megszállották Essen minden­ vasútvonalát is, ami a Ruhrvidéken még némzet igazgatás alatt­­ lett. S ugyanezzel a hírrel egyidejűleg jön a másik. Németországban a ke­­nyérforradalom tovább tart, m­ínség, a mely a smiárkil zuhanása folytán n­apról­­napra tűrhetetlenebb lesz, hatalmas tüntetésekben robban­ ki, amelynek kö­vetkezményei e pillanatban­ beláthatat-­lanok. Németország a háború megindí­tása óta igen sokszor került a legválsá­gosabb helyzetbe, azonban — úg­ylátszik — a sválság most éri el tetőfokát. Az éh­ség rombolása dal végiig az országon, az­ ínség könnyei szántják a nyomor­­gók százezreinek arcán a kik­i barázdáit, — a tüntető tömegek az élelmiszerbó­dék ellen vonulnak, hogy, egy darab ke­nyeret szerezzenek magukn­ak ha erő­szakkal is. Ez ima Németország, amely­nek­ erejét, energiáját, okosságát és élet­revalóságát így akarja megtörni az a francia imperializmus, amely miindfunk­­­eltiprás jelszavát írta fel zászlajára. Távirataink a következők: Terjed az ínség és nyomor Németországban Tüntető tömegek vonulnak fel az élelmiszerbódék ellen A Ruhrvidék összes vasúti vonalai már francia kézen vannak — A Brassói Lapok tudósítójától. — Francia kézen az összes vasútvonalak ESSEN, június 6. A franciák ma megszállták a még üzemben levő Ber-Ler­botwicek, Altenessen-dortmuruli vas­­vonal valamennyi állomását. A pálya­udvarokon tankokat és gépfegyvereket állítottak fel. Az egész iparterületen­, Hernétől Duisburgig csak közúti vasút közlekedik). • Kenyérf­orradalo­m­ Lipcsében LIPCSE, június 6. A kenyérforrada­­lom további zart. A m­unkás tömegek kül­döttsége a városházán segítséget kért. A város­ megígérte, hogy, haladéktalanul érintkezésbe lép a berlini és drezdai kor­mányokkal. Nagy tüntető töm­eg az élel­miszer-bódék ellen vonult, de a ren­dt­­őrség feltartotta útjában. Holnap adják át az új jegyzéket BERLIN, június 6. A lapok jelentése szerint most már bizonyos, hogy az újabb német jegyzéket csütörtökön dél­után­ adják át és péntek­en reggel k­öz­­zéteszik.­­’ 1 J­­ 1 | Belgium álláspontja BRÜSSZEL, június 6. A Havas ügy­nökség jelenti: Belgium álláspontja a küszöbön álló tanácskozások­on­, ame­lyeket a Ruhr kérdésben a franciákkal fog folytatni, a következő: 1. Németor­szággal­­addig nem lehet tárgyalást kezdeni, amíg a passzív ellenállás véget nem ér; 2. a Ruhrvidéknek még csak egy része sem üríthető ki addig, míg németország kötelezettsége­inek eleget nem tesz; 3. valamennyi szövetséges képvi­selői közös tanácskozásra hívan­­dók egybe, a Németországhoz inté­zendő közös, végleges ultimátum megszövegezése céljából. Ameddig ezeket az előfeltételeket el nem­ fogadják, addig korai dolog bármi­nemű, Németország által teljesítendő fi­zetésről beszélni.­­ Megegyezés a garanciák kérdésében LONDON, június 6. A holnapi mi­nisztertanácson ismertetik a kül­ügy­mii­­nisztérium és a kincstári h­i­vatal szaks­értőinek a német jóvátétel ügyében­ ki­dolgozott munkálatát. Páris, London­ és Brüsszel az eddigi bizalmas megbeszé­lések során három­ fontos részletkérdés­ben eredményre jutottak. Először a Né­metország által fizetendő ötven milliárd aranym­árka dolgában, másodszor a ga­ranciák kérdésében, harmadszor az Am­e­­rikát illető francia és olasz adósságok ügyében. Megállapították az osztrák kölcsön utolsó részleteit LONDON, június 6. A Reuter ügy­nökség jelentése szerint az Angol Bank­ban lefolyt tanácskozáson megállapí­tották az osztrák kölcsön kibocsátásár­nak utolsó részleteit. E héten teszik­ közzé a pontos összeget, amelyet a köl­csönből az angol és a kontinentális pia­cok jegyeznek. I

Next