Brassói Lapok, 1924. április (30. évfolyam, 76-99. szám)
1924-04-27 / 97. szám
2. oldalon hortam. Akció az útlevél és vízum ellen Nemzetközi kongresszus lesz Lyonban június végén — Bácsi szerkesztőségik,kt.51. — BÉCS, április 24. A népszövetségi ligák nemzetközi uniója június végén tartja idei kongresszusát Lyonban. Az Unió osztrák osztálya a kongresszusra nagyjelentőségű tervezetet dolgozott ki az útlevél és vízum eltörlése érdekében. A Brassói Lapok bécsi szerkesztőségének alkalma van ezt a tervezetet a következőkben főbb pontjaiban ismertetni: 1. A szerződő államok egymás polgárai számára biztosítják az útlevél nélkül való be- és kiutazást. Az útlevélkényszer visszaállítása csakis gazdasági krízis, vagy háborús veszély eseteiben lehetséges. 2. A szerződő államok az idegen állampolgárok tartózkodását sem külön engedélytől, sem pedig adóktól nem teszik függővé. A honi ipar és kereskedelem védelme csakis a rendes adózási törvényekben 3 A szerződő államok fenntartják maguknak a nem kívánatos idegen elemek kiutasításának jogát Retorzióktól eltekintve azonban nem alkalmazhatják ezt a rendszabályt bizonyos államok polgáraival szemben. 4 A szerződéshez való csatlakozás minden állam számára nyitva áll. 5. A szerződő államok ezeket a határozatokat nemcsak egymással szemben alkalmazzák, hanem az első három esztendőben a többi államok polgáraira is kiterjesztik. Fenntartják maguknak azonban azt a jogot, hogy a három év letelte után az egyezményben részt nem vevő államok polgáraival szemben visszaállítsák az útlevél- és vízumkényszert . Ezt az indítványt fogja beterjeszteni az osztrák liga a júniusi lyoni kongresszuson és egyúttal javasolni fogja, hogy a konferencia a tervezetet tegye át a népszövetséghez, amelynek kötelessége lenne azonnal külön bizottságot kiküldeni az egyezmény magvalósítására. Nx fancellár a megszállt területen beszédet tart PARIS, április 15. (Havas) Düsseldorfi jelentés szerint Marx kancellár vasárnap ott beszédet tart. A megszállás óta ez az első eset, hogy a megszálló hatóságok német miniszternek megengedik, hogy beszéljen. Zsák | Zsineg HAVAS DEZSŐ SC&t&l TIMISOARA 8B7« B\«#&VS5s Basttis és egyikisége Ivant Immánuel, a legnagyobb filozófusok egyike, kinek születése kétszázadik évfordulóját most ünnepli a kulturvilág, 1724. április 22-én született a poroszországi Königsbergben. Apja egyszerű szíjgyártómester volt, ki a vallásos érzésű anyával együtt nemes erkölcsökben és szigorú kötelességérzetben nevelte. Több nővére és egy fivére volt. Kant nyolcéves korában a Fridericianum kollégiumba került, ahol nyolc évig tanult, s aztán az egyetemre iratkozott be, hol filozófiát, matematikát és fizikát hallgatott. Legnagyobb hatással Knutzen Márton nevű tanára volt rá, akinek legtöbb bölcseleti és matematikai ismeretét köszönhette. Anyagi viszonyai arra késztették Kantot, hogy előbb házi tanító, majd nevelő legyen egy grófi gyermek mellett, aki falun lakott. Kantnak már ekkor kialakultak későbbi kutatásainak alapgondolatai. A szokásos egyetemi vizsga után 1755-ben magisternek avatták fel az egyetemen. Latin értekezésével már ekkor feltűnt.Ugyanebben az évben nagy tetszés mellett vitatkozott több tudóssal a logikáiról, a metafizikáiról, fizikáról és matematikáról és rendezett nagy hallgatóság előtt vitákat tanítványaival. De előadásokat tartott a tengerészeti jogról, erkölcsről, teológiáról, antropológiáról és fizikai földrajzról is. Anyagi viszonyai szerények, de elég kedvezőek voltak, szívesen látták vendégül az ismerős családot és legszívesebben az angol Green kereskedő házát kereste föl. Tizenöt éven át volt magister a königsbergi egyetemen, s miután egyetemi tanszéket kapnia nem sikerült, 1766-ban elvállalta a királyi könyvtár felügyelői állását. Végre 1770-ben mégis a logika és metafizika tanára lehetett az egyetemen, melynek több ízben volt rektora is, kötelességtudással és hazafisággal töltve be hivatását. Legelső művei, amelyeket egészen fiatalon irt: Gondolatok az élő erők igazi értékéről. Válasz a föld forgásáról feladottakadémiai kérdésre, Az ég teóriája és általános természettörténete, A szelek elmélete, Az optimizmusról, s még számost mű, melyeket egész tömege a nagyszabású, híres munkáknak követett. Egy-egy könyve, mint A jó elv küzdelme a gonosszal az emberen való uralomért a cenzúra és a papsági közbelépését is provokálta. A világbékéről is tervezetet készített Kant. Világhírű filozófiai munkái, melyek nevét minden idők számára biztosítják, A tiszta ész kritikája, A gyakorlati ész kritikája, a Prolegomena, Az itélőerő kritikája, hatalmas mérföldjelzői az emberi gondolkodásnak, a tudományos fejlődésnek, a társadalmi és politikai átalakulásnak. Kanta rendkívül sokat dolgozott. Már reggel öt órakor talpon volt, naponta két három órát tartott az egyetemen, a többi időt majdnem kizárólag az írásnak és olvasásnak szentelte. Meglett korától kezdve csak délben étkezett együtt kisebb társasággal, este egyedül volt, s legfeljebb kisebb síitára ment el hazulról. Tíz órakor rendesen ágyban volt. Jól aludt, tartós betegség, kínzó fájdalom egész életén át nem hántolta. Szerette a jó, de egyszerű ételeket, mindennap ivott egy kevés bort, s lassan, nyugodtan evett. Ifjabb éveiben a vendéglőből kávéházba is ment, megivott egy csésze teát és néha billiárdot játszott. Ruházatában a nagy, tudós szintén egyszerű volt, de azt tartotta, hogy az embernek nem szabad a divat elől teljesen elzárkóznia. ő maga ízlésesen öltözködött, súlyt fektetett a ruha színének a harmóniájára. Csak épp a kalappal törődött keveset, egyet több mint húsz évig hordott egyfolytában. Ez a kalap Kant halála után a hargyaték elárverezése alkalmával nagyon drágán kelt el. Kant szerette a nyugodt, zavartalan otthont, ahol kedvére dolgozhatott, s egy lakásból azért költözött el, mert a hajók tülkölése zavarta, egy másikból meg azért, mert lakószomszédjának a kakasa kukorékolásával kizökkentette elmélkedéséből.Legkedvesebb hajlékában is a fogház rabjainak odahangzó éneke molesztálta, de a rendőrségnél csak annyit tudott elérni, hogy a foglyok később zárt ablak mellett énekeltek. Több baja volt az uccagyerekekkel is, akik kertjébe köveket dobáltak be. Lakása a legegyszerűbb berendezésű volt Königsberget alig hagyta el, s még a közeli Danzigba se utazott soha. Csak Lossow tábornokot látogatta meg a birtokán, de ott sem tudott sokáig maradni. Legolvasottabb munkáját a Szépről és Fenségesről azonban Königsberg közelében egy főerdész idillikus házában irta meg. Kant jellemvonásai: páratlan igazságszeretet, szótartás, pontosság, szívélyesség, barátaihoz való ragaszkodás (bár a betegeket nem igen kereste fel), szíviég, érzékenység, önérzet. Rokonaival eg fivérével és nővérével is csak a. . ritkán került össze, de ezeket ép ugyan , özvegygyé vált sógornőjét támogat Az úgynevezett jótékonykodásnak eyébként nem volt barátja, ő maga nem volt pénzvágyó, nem hajszolta a gazdagságot, de iparkodott adósság nélkül, függetlenül élni. Ezt a tant előadásaiban is hirdette. Takarékossága, igénytelensége, előadásainak és munkáinak jövedelme mégis szép vagyont juttattak számára. A koldusoknak elvből nem adott alamizsnát, sőt egy tolakodó kéregetőre bottal sújtott rá, de alapelve volt, hogy minden generációnak gondoskodnia kell a saját szegényeiről és nem kell a jövő számára alapokat és alapítványokat teremteni. Külső elismerésre, kitüntetésre nem vágyott, de büszke volt tanári mivoltára. Semmiféle egyesülethez vagy szervezethez nem tartozott, s minél híresebbé vált, annál terhesebbé vált ránézve a sok üdvözülés, tanácskérés, udvarias látogatás stb. A hatóságok és elöljárók iránt való tisztelet, a törvényeknek és szabályzatoknak való engedelmesség princípiuma volt. Kant Immánuel mindvégig nőtlen maradt. Sohasem szerette, ha ennek okát kérdezték, s bár ő maga barátainak rendszerint ajánlotta a házasságot, a saját nősülése lehetőségéről még beszélni sem akart. Pedig, bár későn, két nő is volt, akik iránt Kant mély vonzalmat érzett. Az egyiket már-már meg is kérte, de addig húzta-halasztotta a dolgot, míg a leány, aki szívesen ment volna hozzá, eltávozott Königsbergből, s később egy va BRASSÓI LAPOK Amerikában is népszerűtlen az új bevándorlási törvény Tokióban tüntető felvonulásokat rendeznek az Egyesült Államok ellen A Brassói Lapok tudósítójától. Az új amerikai bevándorlási törvény, amelyet az elmúlt héten szavazott meg az Egyesült Államok szenátusa, életének már első hetében teljes népszerűtlenségre vergődött. A törvény megszületése után máris konfliktust idézett elő az Unió és Japán között, amelyet alig volt képes a diplomácia elsimítani. Az elsimítás ellenére Japánban hatalmas agitáció folyik a törvény ellen, és mint egy Tokióból érkezett távirat jelenti, az egész birodalomban tüntető felvonulások vannak, a bevándorlási törvényeknek a japánokat kizáró intézkedése miatt. Japán egyébként fel fogja kérni a washingtoni népszövetségi ligát, hogy a javaslatnak törvényerőre való emelkedését akadályozza meg. A törvény azonban magában Amerikában sem keltett osztatlan tetszést, sőt a Newyork Herald szerint teljesen népszerűtlen, s máris mozgalom indult meg, hogy Amerika térjen vissza a régi bevándorlási törvényhez. Valószínű — írja a Newyork Herald, — hogy külön törvényt fognak előterjeszteni, amely szabályozni fogja a különböző államokkal kötött bevándorlási szerződések fenntartását. Harminc nap alatt nem lehet összeírni az állampolgárokat Kik nem román állampolgárok ? — Hogyan történik a lakosság összeírása — A Brassói Lapok munkatársától. BRASSÓ, április 25. Románia megoldásra váró problémái közül kétségtelenül az állampolgárság megállapításának kérdése kelti fel a lakosság körében a legintenzívebb érdeklődést. Februárban megjelent az állampolgárság elnyeréséről és elvesztéséről szóló törvény végrehajtási utasítársa, amely, a Monitorul Oficial április 17. keltezésű 85. számában látott napvilágot, mindössze 30 napi terminust ad a Románia területén élő lakosság állampolgárságának megállapítására A honosság megállapításának munkálatait a városi tanács feladatává tette a rendelet s ezért a Brassói Lapok munkatársa kérdést intézett Jakobi Gyulához, az állampolgársági ügyek előadójához, aki érdeklődésünkre az alábbiakat mondotta: " Az állampolgársági törvény végrehajtási utasítása értelmében a lakosság honossági körülményeit feltüntető jegyzékeket 30 napon belül kell elkészíteni, vagyis ezalatt minden halandóról meg kell állapítani, hogy román állampolgár-e az az illető, vagy nem. Ezt Brassóban, mint egy nagyobb városban képtelenség keresztülvinni, hisz még a laikus is könnyen beláthatja, hogy egy hónap leforgása alatt fizikai lehetetlenség lelkiismeretes nyilvántartást készíteni a városban élő 60— 70 ezer ember személyi körlüményeiről. Ennek következtében ilyen irányú javaslatomra a városi tanács elhatározta, hogy a felettes hatóságokhoz előterjesztést tesz arra vonatkozóan, hogy az állampolgárság megállapításának munkálataira tűzzenek ki hosszabb terminust. A technikai előkészületek nehézkessége folytán a városi tanács hivatalai a mai napig még meg sem kezdhették e munkájukat. — Milyen okmányok alapján történik majd az állampolgárság megállapítása? — Születési anyakönyvi kivonat, házassági levél, a meglevő katonai okmány és — természetesen, ha van — illetőségi bizonyítvány felmutatása alapján. — Melyek lesznek a formalitásai az állampolgárok összeírásának? — Ez még nincs eldöntve — mondotta informátorunk. Háromféle lehetőség van az állampolgárságot megszabó munkálatok lebonyolítására. Vagy egy jogvégzett személyekből álló repülő bizottság száll ki házról-házra és a helyszínen állapítja meg mindenkinek az állampolgárságát, a felmutatott okmányok alapján történő szakszerű megítélések szerint, vagy pedig városrészenként hivatalokat létesítenek, amelyek utcánként és névsor szerint jelentkezésre szólítják az érdekelt lakosságot. Ebben az esetben a hivatalnokok csak az állampolgársági törvény második fejezetében előírt rovatokat töltenék ki s az illetők állampolgárságának eldöntése az általuk összeírt adatok alapján egy felsőbb fórumra (természetesen a városi köziigazgatás kebelében) maradna. A harmadik megoldási módozat az volna, ha a legközelebb kibocsátandó személyazonossági igazolványok kiállításával kapcsolatosan történne meg az állampolgárság megállapítása. Arra a kérdésünkre, hogy milyen elbí 1924. április 27. rálás alá esnek azok a Romániában élő polgárok, akik Erdélyinek Romániához való csatolása napja, 1918. december 1-óta szereztek illetőséget, Jakobi jegyző kijelentette, hogy felfogása szerint ezeket nem fogják felvenni a románőpolgárok sorába. A németek nyom.ora — mese Egy amerikai képviselő külön véleménye — A Brassói Lapok munkatársától. BRASSÓ, április 25. Az amerikai kongresszuson tudvalevőleg egy javaslattal foglalkoztak, mely tíz millió dollár megszavazását kéri a nyomorgó német gyermekek javára. A vitáiban többek közt Piatt Andrew képviselő is részt vett és többek közt így érvelt a javaslat ellen.: — A múlt év októberében Németországban voltam és pár napot a Ruhr vidéken is töltöttem. Meglátogattam e vidék nagyobb helyeit: Essent, Düsseldorfot, Duisburgot, Dortmundot és Bochumot. Azt hittem, hogy mindenütt az ínség és szenvedés nyomaira akadok, de ellenkezőleg, mindenütt bőven találtam és nagy változatban élelmiszereket és zsúfolt vendéglőket. A legtöbben zenekarok szórakoztatják a közönséget. Az opera és a színházak szintén tömve vannak. Az üzletekben is sok a vásárló, de leginkább meglepett az új építkezések, nagy kereskedelmi házak, ipartelepek, csatornák stb. egész sora. Sok némettel is beszéltem a társadalom különböző osztályaiból, segédekkel, bankhivatalnokokkal, munkásokkal stb. és ezt a következtetést vontam le: Németország egyáltalán nem szenved hiányt sem pénzben, sem élelemben, csak éppen a közigazgatás nem megfelelő. Azt lehet mondani, hogy Németország általában gazdagabb mint valaha volt. Miután pedig a gazdag németek nagy luxust fejtenek ki, az aratás normális, a behozatalt semii nem akadályozza, a német népnek mer,Beában ezerháromszáz millió dollár tőkéje van és Amerikából rezet, gyapotot és más nyersanyagot is bőven kap, miért adjunk nekik tíz millió dolláros ajándékot? Piatt Andrew, úgy látszik rossz szemmel nézte a németországi helyzetet és a mája még rosszabb mint a szeme. 1"""""Biu M ORAV£TZ xenemák erelkedése, Yimisoara. Minden megrendelést gyorsan és pontosan elintéz. Jegyzékek ingyen.