Brassói Lapok, 1924. december (30. évfolyam, 275-298. szám)

1924-12-01 / 275. szám

1924. december 1 BRASSÓI LAPOK 3. oldal, 275. szám. Friedrich Isivárs aktát hamisít Viharos ülés a magyar par­aistmiben • Szcitovszky elnök kivezette, a remiereskedő szocialistákat Bethlen miniszterelnök szembeszáll a gyilkosokkal és a panamistákkal. BUDAPEST. (A Brassói Lapok tudó­sítójától.) A magyar nemzetgyűlés mai ülése a háború előtti idők legzajosabb obstrukciós üléseire emlékeztetett. Órák hosszat tartó viharban és lármában folyt az ülés, s ennek a viharnak és lármának csak úgy tudott véget vetni az elnök, hogy újból bevonultatta az ülés­terembe a parlamenti őrségiét s a renitens­kedő képviselőket, akik a parlament nyu­godt munkáját zavarták, egymás után ki­vezették onnan. Az ellenzék viharz­ásának tulajdonképen politikai oka van: ilyen parlamenti botrányokkal akarja a házsza­bály revízió tárgyalását elodázni — s erre Bethlen miniszterelnök mai beszédében rá is mutatott. Friedrich ismét bombát dob A botrány kiinduló pontja Fried­rich Istvánnak a folyosón tett egyik nyi­latkozata volt, amelyben azt mondotta, hogy egy iratnak van birtokában, s ebből kiderül, hogy a kormány eddigi nyilatkozatai­val szemben gyűjtéseket engedé­lyezett, gyűjtéseket folytatott pro­paganda és pártcélokra oly­ano- i­den, hogy a kiviteli engedélyek után bizonyos összegeket fizettetett. Az irat — mondotta Friedrich — 1921 jú­niusában kelt, s titkosnak és szigorúan bizalmasnak volt jelezve. A levél szövege a következő: i0 hivatkozással 1921. május haviban kelt átiratára közlöm, hogy a közélelmezé­lési miniszt­ertől nyert értesülésem sze­rint a kiviteli engeszélyek kiadásánál pro­pagandisztikus és pártcélokra bizonyos összegeket levonnak. Felkérem,­hogy a"jö­vőben ilyen esetekben az ügyet előbb ve­lem megbeszélni m­éltóztassék. Bethlen:« A botrány előidézője főként az a kom­mentár volt, amellyel Friedrich az irat ismertetésit kísérte, s annak konklúziója képen megállapította, hogy ez a leleplezés a megjegyzése Bethlennek az Eskfitt­nerben tett tegnapi vallomására. Kezében vannak kétezerötszáz kiviteli en­gedélynek az adatai, s ezekből kitűnik,­­hogy­ Eskütt csak kis figurája a botrány­nak. Friedrich leleplezésére­ még a kép­­viselőház folyosóján nyilatkozó­­ Bc­hlen, s újból kijelentette, hogy sohasem volt tudomása arról ,hogy milyen célból foly­tatnak gyűjtéseket. A Friedrich féle irat nem eredeti szövege egy tényleg elküldött átiratnak, csupán kombinációja valami­lyen értesülésnek. Az ügy tisztázására azonban zárt ülést kért a parlament elnökétől. Az elnök a zárt ülést az ellenzék állandó viharzása és az Eskütt-perről szóló megjegyzések köze­pette el is rendelte. A zárt ülés negyet­ háromtól három­negyed négyig tartott, s az ülésteremben folyó vihar zúgása a folyosókra is ki­hal­latszott. Az indiszkrét Györky Az ülésnek újból való megnyitása után Györky szociáldemokrata a napi­rendi indítványhoz szólva, felemlíti, hogy a zárt illésben az elnök és a földművelés­ügyi miniszter részéről olyan nyila­tkoza­tok hangzottak el, amelyek a nagy nyilvá­nosságot is érdeklik. Kitör a vihar A vihar elementáris erővel tör ki ak­kor, amikor György ezt a kijelentést teszi: — A miniszterel­nök a bíróság előtt hamis tanúvallomást tett Erre a jobboldalon óriási zaj tört ki , követelték Györkynek a mentelmi bizott­sághoz való utasítását Az elnök a sértés miatt Györgytől megvonja a sulit, mire a szociáldemok­­­aták éktelen lár­mában törnek ki s a padokat verik. A vih­ar óriási, az ülésterem minden ol­dalán nagy a lárma. Az elnök a nagy zajban Györgyt a men­elmi b­zo­tság elé utal­­ja, s más szó­nokot hiv fel. A szélsőbal állandóan biz­tatja Györkyt, hogy beszéljen, mire a jobboldalon leállások hangzanak: — Ez kisebbségi terror! — 1919. megismétlődik! az e­lök­­újból zárt illést rendel el, a rövid szünet­­közben pedig az elnök rendeletére,­­ a palotaörök kivezetik Györkyt. A szociáldemokraták közrefogják s a pa­lotaőrök után nyomulnak, Pályi Ede újságíró és Kabók kép­viselő pedig Györky mellé ugra­nak s ki akarják szabadítani a pa­lotaőrök kezei közül. A szociáldemokraták kiadják a jelszót: — Menjen az egész szociáldemokrata frakció! Tovább tart a zenebona Az újból megnyílt ülésen a szónokok hiába próbálkoztak beszélni a pokoli de Bethlen István miniszterelnök szólal fel ezután. — A mai eseményeket — mondotta­— több felszólaló úgy állítja be, mintha György bizonyítani tudott volna, de az el­nök nem­ adott erre alkalmat. György olyan sértő formában emelte a vádat, a­­m­iben a magyar parlamentben senkivel szemben se kerülte volna, mert az ellen­kezik a házszabályokkal. Ezután kijelentette, hogy a zárt ülé­sen alkalmat adott a kérdés beható tár­gyalására. Nem várta meg a támadást, ma­ga vitte a ház elé az ügyet, s bebizonyí­totta annak alaptalanságát. A Friedrich által felolvasott szöveg nem felel meg a valóságnak, s az ellentéte az eredetinek, Azek, a­­ik a ny­ít ülésen vádol­ták, a zárt ülésen egy szót sem szóltak, mert nekik nem az igazság keresése volt a céljuk, hanem kizárólag az,"hogy akik­ a miniszterelnsök az állam érdekeit szem előtt tartva, zárt ülésen mondott, nyílt ülésen szóvátegyék. Majd emelt hangon a következőket mondotta: — a bíróság előtt gyilkosokkal és panamistákkal álltam szemben. Rupert éis hozzá hasonló képviselők voltak azok, akik a gyilkosok és panamisták által elle­nem szőtt vádakat magukévá tették s velük azonosi­t­ták magukat. (Zajos he­lyeslés az egységes párton.) A mai napot meg kell jegyeznie a nemzetnek. Úgy látszik megint az a helyzet követ­kezik, amikor vádlottak partján ülők vádlóként az fellépni. így volt ez 1918-ban és ha •aikor lefek­tették azt a fér­fiút, akiben volt talán erő, hogy megvédje nemzetét az aknamunkával szem­ben, a­mely most újból felüti a fejét, legye­nek meggyőződve, hogy amíg a helye­men vagyok, megvédem a nemzetet ezer aknamunkával szemben is. (Éljenzés a kormánytámogató pártokban.) S a nemzet nagy érdekei nem terik meg azt, ami ma a parlamentben folyik. Előre elkészített összeesküvéssel ál­unk szemben, s mindenki tudta, ha. skanda­lum l Lesz, a­z csak azért történik, hogy megakadályozzák a fzszabály­­revizió napirendre tűzését nebonában. A szélsőbal szakadatlanul ali elnököt sértegeti, miire az elnök több kép­viselőt rendreutasít, másokat pedig a mentelmi bizottsághoz utal. Hat órakor az óriási mial­iatt újból felfüggeszti az elnök az ülést, majd megjelenik a fo­lyosón a palota­őrség egy százados veze­tésével, s felszólítják Kabók Lajos szo­cialistát, hogy hagyja el a Házat. Kabók ingerülten tiltakozik, végül mégis kivezetik. A jelenetek késő estig ismer­­leenek. Az ülés újbóli megnyitása után a szo­cialisták ismét zajonganak, az elnököt sér­tegetik, s amikor a tumultus nem szűnik, a palotaőrök egymásután kivezetik őket is vállra"ed kezedet a képviselők nem te­kintik erőszaknak, s karonfogva kellett kivezetni őket. Amikor már csak egy né­hány szocialista van a teremben, Szilágyi szólal fel, s becsmérli a többségi pár­tot és a miniszterelnököt. Az elnök meg­vonja a szót. Szilágyi nem tágít, mire azonban a palotaőrök megjelennek a te­remben, magától eltávozott. A szociálde­mokrata képviselők a­­ vezetés után a kar­zatra mentek, de onnan, is eltávolították. Pályi Ede ellen hatóság elleni erőszak miatt eljárást indítanak, s valószínűleg le is fogják tartóztatni. Szdlovszky elnöki enunciációban el­járásának házszabályszerűségét bizonyí­totta. A szociáldemokraták újból zajon­­gani kezdtek, mire az elnök az ülést új­ból felfüggesz­ette. Négy turnusban tíznél több szocialistát vezettek ki, köztük Peidlt, Piktert, Szedert és Várnait. Bethlen beszéde után az egész kor­mánypárt felállt és hosszasan tüntetett a miniszterelnök mellett Friedrich reflektál Friedrich István szólalt fel ezután, s kijelentte, hogy nem követett el akta­lop­ást, mert a kérdéses levél a tárgyalás iratai között volt. Betűsen közbeszól, s kijelenti, hogy a per a bíróság előtt fekszik, a nemzet­­gyűlés tehát nem hivatott arra, hogy be­leavatkozzon abba egy esetleges parla­menti bizottsággal. Könnyű a nemzetgyű­­lésen felel­őtlenül támadni, majd a levél­ügyet parlament bizottsággal elintéztet­­ni Célja nem a tények eltüntetése, hanem az, hogy a nemzet tisztán lássa, kik a bű­nösök. Végül Lcitovszky erdök jelenti ki, hogy amit ma tett, nyugodt ft­lkiismeret­tel let­t, mire az ülés éjjel tizenegy óra­kor véget­ ért. Fenyegetőzik a munkásság A parlamentből kivezetett szocialista képz­­elők a folyosón azzal fenyegetőztek hogy holnap a munkásságot felvonul­ta­nák a parlamenthez. A belügyminiszter rendeletére a rendőrség péntek estétől éj­félig permanenciába lépett, s az utcákon rendőrjárőrök cirkáltak. A középületeket is megszállta a rendőrség. A permanen­­cia szombat reggeltől ismét életbe lépett. A rendőrség egyébként betiltotta a, szombatra és vasárnapra bejelentett gyű­léseket, s az egész rendőrség készenlétben marad. A Pesti Hírlap jelentése szerint a belügyminiszter a Népszava utcai áru­sítását betiltotta azzal az indokolással, hogy­ tartalma a közrendet veszélyezteti. o « 8 SS ** 1 e » © 5 r 6 r ‡ .3 R « -» S­3 n~ ‚ — ‚ rt i Hí~as g c £ V V ’i N .5 O i S3 bO “© se *» › r= £ a* « -* A miniszterelnök szembeszáll a rágalmazókkal

Next