Brassói Lapok, 1925. július (31. évfolyam, 146-171. szám)

1925-07-02 / 146. szám

1925. júl­i­us 2. BRASSÓI LAPOK I. oldal, 1411. szám­. Vági Istvánékat letartóztatták Budapesten Megállapították, hogy kommunista szervezkedést folytatnak BUDAPEST. Beszámoltunk már­ ar­ról a tüntetésről, amelyet Vági István és a szociáldemokrata pártból kivált néhány embere rendezett a Népszava szerkesz­tősége előtt. A tüntetőket akkor lovas­rendőrök kergették szét, a vezetők ellen azonban megindították az eljárást. Az ügyben mára azután szenzációst fordulat történt: Vági Istvánt és pártjának harminc vezetőjét a rendőrségen őrizetbe vették, és ötven helyen házkutatást tartottak. Vági­ék, miint ismeretes a tavasszal hangos ellenzéki csoportként bukkantak fel, a­mire a szocialista vezetőség kiközösítette őket a pártból. Erre külön párttá alakul­tak, röpiratoztak, gyüléseztek és m­eg­­szervezkedtek a községi választásokra. A rendőrségnek kezdettől fogva az volt a gyanúja, hogy kommunista szervezkedést folytatnak és most megállapították, hogy tekintélyes összegű gyanús eredetű pénzt kapnak külföldről Pak­son és Bécsen ke­resztül. A belügyminisztérium elismerte, hogy engedélyt adott kivándoroltatásra Herberger Gyula, a csángó-magyarok boldogítója — Útlevél a vádlott számára — Felmentő ítélet a belügyminiszter véleménye alapján DÉVA. (A Brassói Lapok tudósítójától) Herberger Gyula a békeidőben szürke magán hivatalnok volt, most pedig országos hírnév­re és jelentékeny vagyonra tett szert. Igaz, hogy minden füléréhez egy magyar család könnye tapad. Herberger Gyula ugyanis ha­mar észrevette az imperium átvételekor meg­félemledett magyarok kiváló médiumokul szolgálhatnak az ő bűnös után való meggaz­dagodásra irányuló törekvéseinek és ezért mindenek előtt immunitást biztosítva a ható­ságok részéről, gőzerővel látott hozzá a ki­vándorlás megszervezéséhez. Dévai irodája valóságos bucsujáró hely­ lett, ahol az ország minden részéből összesereglett magyarok, kü­lönösen kisbirtokosok, lépre mentek. Nyak­ra-főre adogatták el ingójukat és ingatlanai­, hát azon csábító ígéret mellett, hogy Brazí­liában Eldorádó vár reájuk. Óriási csalódás érte őket. Megérkezve a­ hazájukba, sem munka­alkalmat, sem más megélhetést nem talál­tak. Most is ott vergődik nagy, részük a leg­nagyobb nyomorban, mert csak kevesen­ vol­tak közöttük abban a helyzetben, hogy vissza­jöhessenek. Az ügy eme része eléggé ismert Most azonban egy másik részét akarjuk ismertetni, amely sivár képét tárja fel közállapotaink­nak.Néhány magyar csángó még 1923-ban bűnvádi feljelentést tett Herberger Gyula ellen kivándorlásra való csá­bítás büntette miatt. A dévai kir. ügyészség meg is indította ellene az eljárást, lefoly­tatta a vizsgálatot és 1923 március 29-én vád­iratot nyújtott be ellene a dévai törvényszék­hez. Sőt a dátumot jól jegyezzük meg. Herberger kifogásai folytán a vádtanács több ízben tartott tárgyalást. Közben a ma­gyar lapok kezdtek behatóan foglalkozni Herberger Gyula arcpirító üzelmeivel, sőt a parlam­en­tben is szóvá tették azt, hogy a fi­el­sőbb hatóságok miként támogatják őt, szóval bizonyos köröknek kívánatos lett, hogy Her­berger búcsút mondjon hazájának és ten­geren túlra vándoroljon. A kivándorláshoz azonban útlevél szükséges, az útlevélhez pe­dig különböző bizonyítványok kellenek. Her­berger Gyulánál azonban akadály nem léte­zett, mert a dévai kir. ügyészség 907—924 szám alatti bizonyítványával igazolta, hogy Herberger Itula ellen semmiféle bírói eljárás nincs folyamatban. Ezen bizonyítvány kell 1924. július 5-én, tehát egy évvel később­-mint az ellene beadott vádirat. A bírói eljárás to­vább folyt. Ez azonban már Tierbergert nem izgatta, mert ő most Brazíliában nyugodtan zongorázik. 1925. június 27-én tartotta meg a dévai vádtanács ez ügyben a folytatólagos tárgya­lást. Herberger védője ugyanis azzal védeke­zett, hogy tierberger belügyminiszteri engedély alapján folytatta működését. A bíróság tehát nyilat­kozattételre hívta fel a belügyminisztériu­mot, amely kétszeri felhívás után azt vála­szolta, hogy Herbergernek erre ideiglenes szóbeli engedélye volt. Erre a kir. ügyészség a kivándorlásra való csábítás vádját elejtette. A bíróság pedig az eljárást megszüntette. A Herberger elleni ügy bírói része tehát megszűnt, de nem szűnt meg az a nagy aggo­dalom, amely közviszonyaink leromlása nyo­mán kelet­kezett. Méltán kérdezheti mindenki: miképpen kerülhet egy miniszter olyan bizalmas vi­szonyba egy szürke magántisztviselővel, egy Her­berg­erre!­­ Hogy, adhat a legfelsőbb hatóság enge­délyt olyasmire, ami a törvényben nincs megengedve? Hogy állíthat ki hatóság olyan bizonyít­ványt, hogy a kivándorolni szándékozó Her­berger ellen bírói eljárás nincs folyamat­ban, mikor ugyanaz a hatóság egy­ évvel az­előtt ellene vádiratot nyújtott be és időköz­ben a bíróságnál is részt vett ennek a bűn­ügynek vádhatósági képviseletében? Feleljen erre aki tud! A temesvári érettségi vizsgák botránya Egy egész osztály kivonult a vizsgáról — Brassóban már az írásbelin meg­bukott egy sereg diák — A legjobb román dolgozatot aránylag a magyar tanulók csinálták BRASSÓ. (A Brassói Lapok tudósítójától) Az új rendszer bűnei és hibái hamar ki­ütköznek, már az első érettségi vizsgálatok alkalmával. A mostani Daccalaiumentus jelölt­jei a sajnálatraméltó előőrsei és áldozatai ennek a szerencsétlen reformnak. És elsősor­ban a kisebbségi s legelsősorban a magyar diákok­. Még ott is, ahol a vizsgáztatókban meg­van a méltányosság, az elfogulatlanság érzése, ott is a mes­sze utazás fáradság­ai és költsége, az elszállásolás zavara és költsége az idegen miliő, a román nyelvű vizsgái, a bizonytalanság és kockajáték érzése fölöt­tébb kínossá, s mint az eredmények mutat­ják, egy sereg tanulója katasztrofálissá válik az érettségi vizsga új rendje. A temesvári botrány Temesvárt az érettségi csúnya botránnyá nőtt. Két vizsgálóbizottság előtt 129 jelölt vizs­gázik. Az egyik bizottság a Carmen Sylva le­­ánylíceumban, a másik az állami Loga líce­umban működik. Itt vizsgáznak a Loga ro­mán tanulói, továbbá a temesvári piarista f­ő­gimnázium, a temesvári német-magyar állami líceum és a zárdaiskolák végzett növendékei. A vizsgáztatók: elnök: dr. Evolteanu buka­resti egyetemi tanár, tagok Vasile Varcol Turnszeverin (a román nyelvből). Andrei Lugos (a fizika-kémiából), Danciu turnsze­verin (a földrajzból), Metaxa (Hamnscul Val­­cea) a fizikából, Coman Temesvár (a ma­tematikából.) Már e bizottság összeállítása (a túlnyomó többsége a vizsgáztatóknak regélheti) sok diá­kot — így többek közt négyet a piarista gim­náziumból, arra indított hogy egyáltalán ne menjenek érettségire. Az írásbeli szigorú ellenőrzés és a legcse­kélyebb útbaigazítás nélkül kezdődött. A sza­bályzat szerint könnyebb, mondattani kü­lönlegességtől ment szöveget kell adni for­dításra, de amit kaptak, rendkívül nehéz volt, régi, elavult szavakkal, s komplikált mondatszerkezetekkel stb. Két diák vizsgá­ját, mivel cédulát találtak náluk, felfüg­gesztenék. Az egyiknek már majdnem kész immi­’iimnl /ilL:nhb?Iú lé V icivmit u rimvín fii- ákok kérdezősködhettek tanártól és útbaigazí­tásokat is kaptak. A botrány a matematikai írásbelin tört ki még pedig történetesen abban az alcsoport­ban, melyben csupa magyar-német líceumi beli sváb fiú volt. Coman igazgató felsőbb egyenletrendszert adott fel, három egyenletet három ismeretlennek és a megfejtés feltéte­leinek feltüntetését a Bolle-féle tétel alkalma­zásával. Vagy húsz német diák volt ezen al­csoportban. Elkeseredettek voltak ezek már mindenképpen és ez a feladat betetőzött min­dent. A tétel kitűzése után mind a húszan felálltak és tüntető­leg elhagyták a termet. Kijelentették, ez a feladat­­ulnehéz s eltávozt­­ak. Hogy itt nem valami csínyről van szó, bi­zonyítja az, hogy valamennyien elmentek a tankerületi főigazgatóhoz, deputative, ar­ra kérvén őt, bírja rá a tanárt, hogy oly tételt adjon föl, melyet a tanultak alapján m­eg is tudnak fejteni. (Úgy mondják, hogy a Kol­e-féle tétel szerinti megoldások az egye­temen is a legnehezebb feladatoknak számí­tanak, ezt a tételt pedig nem is tanítják a középiskolában.) A diákok elmentek tehát a vizsgáztató b­i­zottság elnökéhez, dr. Evoltianu egyetemi ta­nárhoz, ki azonban röviden tudtukra adta. — Majd szeptemberben újból jöhetnek vizsgázni. Mind a húsz elvesztette ásson jogát, hogy, most érettségizhessék. Tömeges bukások az írásbelin A Brassóban folyó érettségi írásbelin a ro­mán nyelvi túlél­et volt. A francia forra­dalom hatása a román népre­ A kézdivásár­­helyi és sepsiszentgyörgyi magyar tanulóik­ra nézve bizonyára nem volt valami kellemes ez a tétel, s mégis, úgy, halljuk, hogy arány­lag a magyar tanulók készítették a legjobb dolgozatokat. A francia nyelvi írásbeli tétel egy román szövegnek franciára fordítása. A szöveg a »méhről« látszólag egyszerű, de a­mikor például magy­ar­ vagy­ német tanulónak két idegen nyelven kell tisztában lennie a szakkifejezésekkel, majdnem­ leküzdhetetlen nehézséggé válik. A francia tétel ép e nehéz­ség miatt nagyon elkeserítette az ifjakat, a­kik egyébként a bizottság részéről egyénileg előzékenységet tapasztaltak, nem úgy, mint temesvári, ahol a Loga líceum előcsarnokán­ban az írásbeli előtt összegyűlt kisebbségbe­li érettségizőket a szakadó, zuhogó zápor­ban kiparancsolták az épületből. A brassói írásbeli­ érettségi eredménye a következő: A brassói róm. kat. főgimnázium 15 nö­vendéke közül elbukott 8, a brassói Honte­­rus gimnázium és reál 27 vizsgázója közül elbukott 13, a Laguna gimnázium 18 jelöltje közül 5, a brassói állami főreáliskola 16 nö­vendéke közül 8, az állami leány,­líceum 13 növendéke közül 1, a sepsiszentgyörgyi ref. gimnázium 25 tanulója közül 15, a kézdi­­vásárhelyi gimnázium 14 tanulója közül 6 bukott el. A lej Zürichben nyitáskor 2.37 és fél Hasznos könyvek hölgyek számára. Társasjátékok kézi könyve. — Arany házi kincstár. — Szerelmi levelező hölgyek és urak számára. — Alföldi magyar szakács­­könyv és házi cukrászat. A szegedi pol­gári konyha főzőkönyve. — Illemtan, a jó társaság modora és a művelt társaság könyve. — Gerő, Magyar általános levelező és házi titkár. — Magyar-német általános levelező. /Irak kötetenként fűzve 44.— Lel. Romániai főbizományos . Brassói Lapok Könyvosztálya, Brassó. Postai megrendeléseket azonnal elintézünk

Next