Brassói Lapok, 1925. július (31. évfolyam, 146-171. szám)
1925-07-02 / 146. szám
1925. július 2. BRASSÓI LAPOK I. oldal, 1411. szám. Vági Istvánékat letartóztatták Budapesten Megállapították, hogy kommunista szervezkedést folytatnak BUDAPEST. Beszámoltunk már arról a tüntetésről, amelyet Vági István és a szociáldemokrata pártból kivált néhány embere rendezett a Népszava szerkesztősége előtt. A tüntetőket akkor lovasrendőrök kergették szét, a vezetők ellen azonban megindították az eljárást. Az ügyben mára azután szenzációst fordulat történt: Vági Istvánt és pártjának harminc vezetőjét a rendőrségen őrizetbe vették, és ötven helyen házkutatást tartottak. Vágiék, miint ismeretes a tavasszal hangos ellenzéki csoportként bukkantak fel, amire a szocialista vezetőség kiközösítette őket a pártból. Erre külön párttá alakultak, röpiratoztak, gyüléseztek és megszervezkedtek a községi választásokra. A rendőrségnek kezdettől fogva az volt a gyanúja, hogy kommunista szervezkedést folytatnak és most megállapították, hogy tekintélyes összegű gyanús eredetű pénzt kapnak külföldről Pakson és Bécsen keresztül. A belügyminisztérium elismerte, hogy engedélyt adott kivándoroltatásra Herberger Gyula, a csángó-magyarok boldogítója — Útlevél a vádlott számára — Felmentő ítélet a belügyminiszter véleménye alapján DÉVA. (A Brassói Lapok tudósítójától) Herberger Gyula a békeidőben szürke magán hivatalnok volt, most pedig országos hírnévre és jelentékeny vagyonra tett szert. Igaz, hogy minden füléréhez egy magyar család könnye tapad. Herberger Gyula ugyanis hamar észrevette az imperium átvételekor megfélemledett magyarok kiváló médiumokul szolgálhatnak az ő bűnös után való meggazdagodásra irányuló törekvéseinek és ezért mindenek előtt immunitást biztosítva a hatóságok részéről, gőzerővel látott hozzá a kivándorlás megszervezéséhez. Dévai irodája valóságos bucsujáró hely lett, ahol az ország minden részéből összesereglett magyarok, különösen kisbirtokosok, lépre mentek. Nyakra-főre adogatták el ingójukat és ingatlanai, hát azon csábító ígéret mellett, hogy Brazíliában Eldorádó vár reájuk. Óriási csalódás érte őket. Megérkezve a hazájukba, sem munkaalkalmat, sem más megélhetést nem találtak. Most is ott vergődik nagy, részük a legnagyobb nyomorban, mert csak kevesen voltak közöttük abban a helyzetben, hogy visszajöhessenek. Az ügy eme része eléggé ismert Most azonban egy másik részét akarjuk ismertetni, amely sivár képét tárja fel közállapotainknak.Néhány magyar csángó még 1923-ban bűnvádi feljelentést tett Herberger Gyula ellen kivándorlásra való csábítás büntette miatt. A dévai kir. ügyészség meg is indította ellene az eljárást, lefolytatta a vizsgálatot és 1923 március 29-én vádiratot nyújtott be ellene a dévai törvényszékhez. Sőt a dátumot jól jegyezzük meg. Herberger kifogásai folytán a vádtanács több ízben tartott tárgyalást. Közben a magyar lapok kezdtek behatóan foglalkozni Herberger Gyula arcpirító üzelmeivel, sőt a parlamentben is szóvá tették azt, hogy a fielsőbb hatóságok miként támogatják őt, szóval bizonyos köröknek kívánatos lett, hogy Herberger búcsút mondjon hazájának és tengeren túlra vándoroljon. A kivándorláshoz azonban útlevél szükséges, az útlevélhez pedig különböző bizonyítványok kellenek. Herberger Gyulánál azonban akadály nem létezett, mert a dévai kir. ügyészség 907—924 szám alatti bizonyítványával igazolta, hogy Herberger Itula ellen semmiféle bírói eljárás nincs folyamatban. Ezen bizonyítvány kell 1924. július 5-én, tehát egy évvel később-mint az ellene beadott vádirat. A bírói eljárás tovább folyt. Ez azonban már Tierbergert nem izgatta, mert ő most Brazíliában nyugodtan zongorázik. 1925. június 27-én tartotta meg a dévai vádtanács ez ügyben a folytatólagos tárgyalást. Herberger védője ugyanis azzal védekezett, hogy tierberger belügyminiszteri engedély alapján folytatta működését. A bíróság tehát nyilatkozattételre hívta fel a belügyminisztériumot, amely kétszeri felhívás után azt válaszolta, hogy Herbergernek erre ideiglenes szóbeli engedélye volt. Erre a kir. ügyészség a kivándorlásra való csábítás vádját elejtette. A bíróság pedig az eljárást megszüntette. A Herberger elleni ügy bírói része tehát megszűnt, de nem szűnt meg az a nagy aggodalom, amely közviszonyaink leromlása nyomán keletkezett. Méltán kérdezheti mindenki: miképpen kerülhet egy miniszter olyan bizalmas viszonyba egy szürke magántisztviselővel, egy Herbergerre! Hogy, adhat a legfelsőbb hatóság engedélyt olyasmire, ami a törvényben nincs megengedve? Hogy állíthat ki hatóság olyan bizonyítványt, hogy a kivándorolni szándékozó Herberger ellen bírói eljárás nincs folyamatban, mikor ugyanaz a hatóság egy évvel azelőtt ellene vádiratot nyújtott be és időközben a bíróságnál is részt vett ennek a bűnügynek vádhatósági képviseletében? Feleljen erre aki tud! A temesvári érettségi vizsgák botránya Egy egész osztály kivonult a vizsgáról — Brassóban már az írásbelin megbukott egy sereg diák — A legjobb román dolgozatot aránylag a magyar tanulók csinálták BRASSÓ. (A Brassói Lapok tudósítójától) Az új rendszer bűnei és hibái hamar kiütköznek, már az első érettségi vizsgálatok alkalmával. A mostani Daccalaiumentus jelöltjei a sajnálatraméltó előőrsei és áldozatai ennek a szerencsétlen reformnak. És elsősorban a kisebbségi s legelsősorban a magyar diákok. Még ott is, ahol a vizsgáztatókban megvan a méltányosság, az elfogulatlanság érzése, ott is a messze utazás fáradságai és költsége, az elszállásolás zavara és költsége az idegen miliő, a román nyelvű vizsgái, a bizonytalanság és kockajáték érzése fölöttébb kínossá, s mint az eredmények mutatják, egy sereg tanulója katasztrofálissá válik az érettségi vizsga új rendje. A temesvári botrány Temesvárt az érettségi csúnya botránnyá nőtt. Két vizsgálóbizottság előtt 129 jelölt vizsgázik. Az egyik bizottság a Carmen Sylva leánylíceumban, a másik az állami Loga líceumban működik. Itt vizsgáznak a Loga román tanulói, továbbá a temesvári piarista főgimnázium, a temesvári német-magyar állami líceum és a zárdaiskolák végzett növendékei. A vizsgáztatók: elnök: dr. Evolteanu bukaresti egyetemi tanár, tagok Vasile Varcol Turnszeverin (a román nyelvből). Andrei Lugos (a fizika-kémiából), Danciu turnszeverin (a földrajzból), Metaxa (Hamnscul Valcea) a fizikából, Coman Temesvár (a matematikából.) Már e bizottság összeállítása (a túlnyomó többsége a vizsgáztatóknak regélheti) sok diákot — így többek közt négyet a piarista gimnáziumból, arra indított hogy egyáltalán ne menjenek érettségire. Az írásbeli szigorú ellenőrzés és a legcsekélyebb útbaigazítás nélkül kezdődött. A szabályzat szerint könnyebb, mondattani különlegességtől ment szöveget kell adni fordításra, de amit kaptak, rendkívül nehéz volt, régi, elavult szavakkal, s komplikált mondatszerkezetekkel stb. Két diák vizsgáját, mivel cédulát találtak náluk, felfüggesztenék. Az egyiknek már majdnem kész immi’iimnl /ilL:nhb?Iú lé V icivmit u rimvín fii- ákok kérdezősködhettek tanártól és útbaigazításokat is kaptak. A botrány a matematikai írásbelin tört ki még pedig történetesen abban az alcsoportban, melyben csupa magyar-német líceumi beli sváb fiú volt. Coman igazgató felsőbb egyenletrendszert adott fel, három egyenletet három ismeretlennek és a megfejtés feltételeinek feltüntetését a Bolle-féle tétel alkalmazásával. Vagy húsz német diák volt ezen alcsoportban. Elkeseredettek voltak ezek már mindenképpen és ez a feladat betetőzött mindent. A tétel kitűzése után mind a húszan felálltak és tüntetőleg elhagyták a termet. Kijelentették, ez a feladatulnehéz s eltávoztak. Hogy itt nem valami csínyről van szó, bizonyítja az, hogy valamennyien elmentek a tankerületi főigazgatóhoz, deputative, arra kérvén őt, bírja rá a tanárt, hogy oly tételt adjon föl, melyet a tanultak alapján meg is tudnak fejteni. (Úgy mondják, hogy a Kole-féle tétel szerinti megoldások az egyetemen is a legnehezebb feladatoknak számítanak, ezt a tételt pedig nem is tanítják a középiskolában.) A diákok elmentek tehát a vizsgáztató bizottság elnökéhez, dr. Evoltianu egyetemi tanárhoz, ki azonban röviden tudtukra adta. — Majd szeptemberben újból jöhetnek vizsgázni. Mind a húsz elvesztette ásson jogát, hogy, most érettségizhessék. Tömeges bukások az írásbelin A Brassóban folyó érettségi írásbelin a román nyelvi túlélet volt. A francia forradalom hatása a román népre A kézdivásárhelyi és sepsiszentgyörgyi magyar tanulóikra nézve bizonyára nem volt valami kellemes ez a tétel, s mégis, úgy, halljuk, hogy aránylag a magyar tanulók készítették a legjobb dolgozatokat. A francia nyelvi írásbeli tétel egy román szövegnek franciára fordítása. A szöveg a »méhről« látszólag egyszerű, de amikor például magyar vagy német tanulónak két idegen nyelven kell tisztában lennie a szakkifejezésekkel, majdnem leküzdhetetlen nehézséggé válik. A francia tétel ép e nehézség miatt nagyon elkeserítette az ifjakat, akik egyébként a bizottság részéről egyénileg előzékenységet tapasztaltak, nem úgy, mint temesvári, ahol a Loga líceum előcsarnokánban az írásbeli előtt összegyűlt kisebbségbeli érettségizőket a szakadó, zuhogó záporban kiparancsolták az épületből. A brassói írásbeli érettségi eredménye a következő: A brassói róm. kat. főgimnázium 15 növendéke közül elbukott 8, a brassói Honterus gimnázium és reál 27 vizsgázója közül elbukott 13, a Laguna gimnázium 18 jelöltje közül 5, a brassói állami főreáliskola 16 növendéke közül 8, az állami leány,líceum 13 növendéke közül 1, a sepsiszentgyörgyi ref. gimnázium 25 tanulója közül 15, a kézdivásárhelyi gimnázium 14 tanulója közül 6 bukott el. A lej Zürichben nyitáskor 2.37 és fél Hasznos könyvek hölgyek számára. Társasjátékok kézi könyve. — Arany házi kincstár. — Szerelmi levelező hölgyek és urak számára. — Alföldi magyar szakácskönyv és házi cukrászat. A szegedi polgári konyha főzőkönyve. — Illemtan, a jó társaság modora és a művelt társaság könyve. — Gerő, Magyar általános levelező és házi titkár. — Magyar-német általános levelező. /Irak kötetenként fűzve 44.— Lel. Romániai főbizományos . Brassói Lapok Könyvosztálya, Brassó. Postai megrendeléseket azonnal elintézünk