Brassói Lapok, 1926. augusztus (32. évfolyam, 170-195. szám)
1926-08-01 / 170. szám
Vasárnapi szám ára CESakarestyen is) 6 lel SZERKESETÖSÉO, KJADOHTVATAX, NYOMDA JB TEIEFOSSZAMOX: «ESEKESETÖSfitt 177 és BSASSO, RAPU-HCCA 04-0#.;8ZÄM W* & £ g | §%M1 Sri BQ ET i §L £4 3^ 077 SZÄM - KIAOÓHIVATAt S2 és 07» SZÄM jjgngaaiMMMMBMnaMWMMM—É———ni im ^flarrfBrawB^aaaawi.iiiriiii’iM'aHMwawMTrrrMMTWBsa ELŐFIZETÉSI DIJAK BRASSÓBAN: szerkeszto ELŐFIZETÉSI DIJAK VIDÉKRE. Egy hónt 90 lej, negyedévre 240 lej, félévre 4€0 lej( SZELE BÉLA )k, Er7 hóra ,00-tfi évre 1/1 évre 520,1 évre 1000 lej ctV évre 900 lej és havonta 15 lej kézbesítési díj. Külföldre: V évre 420, V. évre 820, 1 évre 1600 lej XXXI1. évi. 170. szám Vasárnap, 1926. augusztus 1. — Ujabb támadás iskoláink ellen A fassulélsnak crassimestekesesi romínul kell hesmimfák — A sérelmes miniszteri rendeletet már megküldték a felekezeti iskoláknak !~' BRASSÓ. (A Brassói Lapok tudósítójától.) A közoktatásügyi miniszter, mint alább teljes szövegében olvasható, egy olyan rendeletet küldött pár nappal ezelőtt a kisebbségi iskoláik igazgatóságaihoz, amely amennyire korlátolt és képtelen a pedagógia és az emberi jogok szempontjából, ép oly hallatlan és brutális merénylet a nemzeti kisebbségek nyelve és a kisebbségi oktatás szabadsága ellen. A közoktatásügyiminiszter nem követel kevesebbet amagyar felekezeti iskoláktól, mint, hogy tanulóik hetenként három napon egy-egy tanár felügyelete és ellenőrzése mellett az óraközi szünetekben is csak kizárólag románul beszéljenek és az igazgatóság tartsa nyilván óráról-órára ennek a nyelvgyakorlásnak a megtörténtét és eredményét. A Megdöbbenéstől megdermedve és lesújtottan, felháborodástól és fájdaloimból eltelten fogadtuk ezt a mostani kormánytól és a mostani filmoszférában legkevésbbé sem várt borzalmas rendelkezést. Ha némi volna előttünk a maga rettenetes valóságában a szörnyű hir, ha bukaresti trlmnikiatársunk nem látta volna saját szemeivel a kegyetlen utcáznak gyászos sorait és nem látta volna fölöttük a miniszteri rendelet számát, dátumát valamint a hivatalos bélyegzőt, el sem hitlik, hogy valóban egy miniszteri rendelettel, egy hivatalos és tudatos cselekedettel állunk szemben, melynek új felelőssége nemcsak a közoktatásügyi minisztert, hanem magát a kormmányt is terheli. A merénylet gyanánt ható rendelkezés váratlanságát és zavart keltő hatását növeli az a körülmény, hogy ugyanakkor bocsátották ki és juttatták el a magyar felekezeti középiskolák igazgatóságaihoz, amikor a magyar egyházak küldöttei és a magyar képviselők és szenátorok a közoktatásügyi miniszterrel Bukarestben azokról a sérelmeiket orvosló megállapodásokról tárgyalnak, melyek a választási kartell alapjául szolgálnak. A ver tűrnek ezekhez a tárgyalásaikhoz különb muzsikát nem is lehetett volna szolgáltatni ennél a rendeletül, melynél képtelenebbet, súlyosabbat, bántóbbat és gyötrőbbet Angelescu összes rendeletei és rettenetei közt sem találunk Hiszen az a parancs, hogy a Magyar felekezeti iskolák tanulói az ó óraközi szünetekben, hacsak a hét három napján ma kizárólag románul beszéljenek, már önmagában is annyira abszurd, lehetetlen, erőszakolt, hogy logikus fő, tiszta meggondolás ki nem gondolhatta, s csak perverz mentalitás és őrületbe siető sovinsztivitus termelhette ki. Hogyan is lehet elképzelni, hogy Magyar fiúik akik az osztályokban keserves kinnal, bár buzgón és becsülettel, tanulják a román nyelvet, de annak szavait gondolatokká összefűzni képtelenek, egymással a tízperces szünetekben, amelyeket játékos szórakozással szoktak elröjteni, románul társalogjanak? Lehet-e erre karhatalommal kény szenteni őket? S a felügyelő tanár bármi ekkora tekintélye, gondja, biztatása pótolhatja-e a beszédképesség hiányait és annak a természeti törvénynek a parancsoló rendjét, mely az iskolán kívül, a szabad percekben szabaddá teszi a gyeremtek idejét, lelkét, nyelvét és érzéseit? Nem a legelemibb és a legtermészetesebb jog Megtámadási és elkonfiskálása-e egyúttal ez a rendelet, midőn azokat a perceket is elakarja rabolni az ifjúságból, Melyek egészen az övéi, melyek miár nem tartoznak az iskolázás körébe, s mielyek ép arra vannak szánva, hogy a tanterem fullasztó levegője és a tanórák fárasztó, idegzaklató szaluhiktája van, az ifjú kipihenje magát, felfrissüljön és a továbbá tanulásra fogékonyabbá váljon? De ha pedagógiai szörnyszülött ez a rendelet, hatványozottan sértő és sújtó a nemzeti kisebbségek iskolázására, a tanulás és az anyanyelv jogaira. Mindazokra a szabadságokra," Melyeket az alkotmány, békeszerződés, kormányprogramm biztosítottak a nemzeti kisebbségek kultúrája számára. Elképzelhetetlen, hogyan kerülhet ki ilyen rendelkezés ama néppárti kormány köréből, mely irányelvül a polgárok egyenlőségét, az anyanyelv tiszteletét, a felekezeti iskolák szabadságát a nemzeti kisebbségek megbecsülését és a múltban szenvedett sérelmeik orvoslását tűzte ki? Elképzelhetetlen, hogy egy Petrovics miniszter adjon ki egy ilyen erőszakolt és erőszakos rendelkezést, a hitek múltja és számos nyilatkozata, sőt cselekedete is idáig az okos belátásnak, méltányló megecsülésnek és összhangra törekvő Munkának a bizonysága volt, s aki Most is, a magyar egyházak képviselőivel folytatott tanácskozásaiban jóakaró és igazságérző Magatartást látszik tanulgatni Ez a rettenetes csalódás indokolja elsősorban Mélységes megdöbbenésünket és fájdalmunkat. Szeretnénk, ha az egész rendelet apokrifnak bizonyulna, ostoba áprilisi tréfa helyett még ostobább kánikulai tréfának, amit a miniszter nevében egy nagyzási Mániában szenvedő közegre engedett meg magának. És ha néha bizonyulna annak, amire Vajmi kevés is a reményünk, a megsértett jog és igaz alkotmánytisztelet nevében tiltakozunk ellene és követeljük a haladéktalan visszavonását. A Miniszteri rendelet, melegről eljátébként még bővebben lesz szó, s melyet a nemzeti kisebbségek képviselőinek a parlamentben is szóvá kell tenniök, teljes szövegében igy hangzik: Megállapítván, hogy sok kisebbségi iskolánál a tantárgyaikat (román nyelvi, romlán történet, Románia földrajza)" idegen nyelven adják elő, a gyermkikekpedig egymás között a szünidőben csak az iskola nyelvén (anyanyelven) beszélnekk a minisztérium 70423—926. sz. rendeletével elrendelte, hogy a jövő tanév kezdetével a tanulók a szünpercekben a hét három napján románul beszéljenek a más háromi napon pedig az iskola előadási nyelvén. Miután ez egyik legpraktikusabb eszköz és a román államban már régóta alkalmazott pedagógiai eljárás,, minden iskolának egy külön naplót kell felállítania. Melyben naponta be kell vezetnie azt a nyelvet, mielyen a tanulók beszéltek és annak a tanárnak a nevéül , a szüneteik alatt az ellenőrzést gyakorolta. Elkészült a jugoszláv-magyar fogolycsere-egyezmény BELGRÁD. A Magyar-jugoszláv politikai fogolycsere egyezmény végrehajtására vontakozó tárgyalások befejezősetek. A delegátusok a jegyzőkönyvet ima írták alá s a kiadandó foglyok kicserélése valószínűleg augusztus Másodikán történik meg Kelebián. Spanyolország és a népszövetségi tanácstagság Nyilatkozik a spanyol külügyminiszter MADRID. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Yanguas spanyol külügyminiszter a napokban interjút adott egy spanyol újságírónak, amelyben kifejti a spanyol kormány álláspontját a népszövetségi tanácstagság kérdésében. — A népszövetség eszménye csak akkor jönne létre — mondotta — ha a tanácsban • csakis a nagygyűlésen szabadon választott tagok foglalnának helyet Spanyolország szeretné, ha az állandó tanácstagság rendszere ilyen módon megszűnnék és minden állam jogegyenlősége helyreállna. Amíig a nagygyűlésen minden nemzetnek egyenlő szavazata valn, addig a tanács kettéosztja a nemzeteket. Míg ez a rendszer fennáll, addig Spanyolország fenntartja igényét az állandó tanácstagságra. 100 le! Zürichben nyitáskor 2.35 svájci frank