Brassói Lapok, 1927. február (33. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-06 / 28. szám

lt)27. február 6. UKSSSól KÖZGAZDASÁG­­ Sin­orti Wira litván­ának be nem forrott sebe Írta : MÓRICZ MIKLÓS A földbirtokreform ügye az egész világ előtt aktuálissá lett a párisi döntőbíróság ismert határozata nyomán, amely tudvalé­vően illetékesnek mondta ki önmagát annak a pernek eldöntésére, amelyet magyar ál­lampolgárok indítottak Románia ellen az itteni földbirtokreform során tőlük elvett birtokok ára iránt. Ma már mindenki tudja, nemcsak az érdekeltek s nemcsak az a két állam, amelynek polgárait ez az ügy ter­mészetszerűen legjobban érdekelte, tehát nem­csak Románia s nemcsak Magyarország, hogy a román földbirtokreform ügye talán el le­het intézve papiroson, el lehet intézve a ro­mán kormány véleménye és szándéka sze­rint, de nincs elintézve a valóságban. Az üggyel maga a román parlament is foglalkozott és menetrendszerűen tárgyalta az ügyet. Menetrendszerűen, vagyis úgy, ahogy valószínűen maga a kormány­ kíván­ta a kérdés tárgyalását. Mindenesetre annak, aki ennek a tárgyalásnak a lefolyását előre megszabta, volt gondja rá, hogy összeüt­közés, kisiklás ne fordulhasson elő. Gondos­kodtak arról, hogy bántó hang hozzá ne jus­son a megszólalás lehetőségéhez. Gondoskod­tak arról, hogy az előkelő hűvösséggel meg­adott választ egyhangúan vegye tudomásul a parlament. Mi nem tudjuk, mi az oka annak, hogy a kormánynak ez a rendezői ügyessége ilyen szépen érvényesült. Nem hisszük, hogy sen­­ki se lett volna a román parlamentben, aki­nek ehhez az ügyhöz ne lett volna mondani­valója , aki ne figyelmeztette volna rá a kormányt, hogy bármi legyen is az állás­­foglalása a külfölddel szemben és a ma már idegen állampolgárok igényeivel szemben — a kérdést nem abból a szempontból kell néz­nie, hogy­ ki illetékes annak megbírálására, hanem tisztán csak abból, va­jon ez az al­kotás kiállja-e a jogos kritikát? Véleményünk szerint a Magyar Párt kép­viselőinek kellett volna magukra vállalni azt a szerepet, hogy ebben a fontos ügyben az el nem alvó igazságot képviseljék. Nekik kel­lett volna elmondaniuk, hogy talán egyet­lenegy olyan jelentős kérdése sincs a mo­dern, megnagyobbodott, meggazdagodott Ro­mániának, mint a földbirtok­reform, amely polgárainak igen nagy részét, mondhatni legjavát szegényítette el.­­És reájuk várt vol­na az a feladat, hogy most éppen úgy, mint minden lehető alkalommal, igyekezzenek fel­rázni az alvó lelkiismeretet, hogy a magyar nép fájdalmairól és veszteségeiről beszélje­nek, hogy megmutassák: ha a magyar nép­től erőszakkal elvették vagyonát, ezzel nem gazdagítottak meg senkit, mert ma egész Ro­mániának azért kell gazdasági válságban síny­lődnie, mert a földbirtokreformot igazságta­lanul gondolták el és igazságtalanul hajtot­ták végre. Igen, a kormánynak tudnia kell, hogy a földreform ügyében szüntelenül ott áll az ország ítélőszűke előtt és hogy a némaság ebben az esetben nem jelent felmentést. Tud­nia kell, hogy az országot nem érdekli az, milyen bíróság kívánja a kormányt ebben az ügyben felelősségre vonni, hanem “tisztán csak az igazság érdekli és az érdekli, hogy an­nak, amit az ország egyik része ellen vétet­tek, anélkül, hogy ezzel a másiknak hasz­náltak volna,­­ sürgős jóvátételét országos érdek parancsolja. Nem arról van szó, mintha a romániai magyar polgár, akitől földjét elvették, he­lyeselné azt, hogy Ron­ania törvényeit most egy idegen fórum készül felülvizsgálni. Nincs nekünk erre -­semmi szükségünk és nincs be­lőle semmi hasznunk. Nem kívánjuk, hogy Románia ügyeibe külső bírák avatkozzanak bele,­­ mert minden óhajtásunk az, hogy a román kormány cselekedeteinek felülvizsgá­lására ne is nyíljék szükség semmiféle bel­ső, vagy külső bíróság részéről sem. Ha abban sérelem van a román állam önérzetével szemben, hogy most egy párisi döntőbíróság foglalkozik a romániai“ föld­bir­tokreform ügyével, a magunk részéről szí­vesen hozzájárulunk­ a romániai, parlament elé terjesztett javaslathoz, — de csak akkor ha a kormány azt azzal egészíti ki, hogy egyetlen román, vagy nem román polgár­nak sincs szüksége bíróság segítségére ah­hoz, hogy jogainak birtokába jusson, mert maga a román állam gondoskodik a jogok beteljesítéséről, a jogsérelmek orvoslásáról, az elkövetett vétkek jóvátételéről. — Igen, mi is azt tartjuk: megengedhetetlen, hogy a román állam idegen bíróságok előtt tegye ki magát perlésnek, kitegye magát annak, hogy elítéljék, hogy talán végrehajtsák, vagy megtorló intézkedéseket alkalmazzanak vele szemben, ha mindjárt azok az intézke­dések csak a londoni tőzsde fekete táblájához volnának is hasonlatosak, amelyen oly so­káig volt kitéve Románia neve, kormányának és polgárainak­­nagy szégyenére és kárára. Nem akarjuk, hogy idegen bíróságok ítéljenek Románia felett s nem akarjuk, hogy bárhol is akadjon olyan ország, a­­melytől nem leh­et másként hozzájutni az igazsághoz, csak , egy nemzetközi vagy nemzeteken felül álló fórumnak az ítélete folytán. De abban a­ perben, amelyet a mai ma­gyar állampolgárok indítottak Románia el­len, ott tükröződik annak a számtalan meg nem indított pernek a nyomása és fájdalma, amelyeket romániai állampolgároknak kelle­ne megindítaniuk saját államuk ellen. S annak a pernek, amelyet hatszáz holdnyi bir­tok elvétele és meg nem fizetése miatt indí­tottak meg Párisu­m, nem az ad jelentőséget, hogy hatszáz holdról van benne szó, hanem az, hogy millió meg millió holdnyi terület­tel történt meg ugyanez egész Románia te­rületén és ezekért a millió meg millió hol­dakért épen úgy nem adtak igazságos kárté­rítést, mint amazokért.­­ S mi hajlandók va­gyunk sérelmet látni abban, hogy Párisban akad egy bíróság, amely kimondja, hogy a román kormánynak számot kell adnia ezek­ről a tetteiről, de csak abban az esetben, ha megszüntetik azt az igazságtalanságot, amely, miatt az idegen állampolgároknak Párisba kellett menniök, s amely ellen Románia sa­ját polgárai még ezt a látszat-igazságkeresést sem kísérelhetik meg. Annál több joggal kívánjuk ezt, mert nemcsak az elszegényített kisebbségek ér­deke, hanem Románia egész gazdasági életé­nek érdeke azt követeli, hogy sürgősen állít­sák helyre az igazságot. Ezen a helyen kimu­tattuk, hogy midőn a román kormány kár­térítés nélkül vette el a földeket polgárai­nak egy részétől, egy csapásra elpusztította azt a hatalmas vagyont, amelyet az ingatla­nokban a nemzedékek végtelen hosszú sora halmozott fel. Kimutattuk, hogy hat millió hektárnyi kisajátított terület értéke csak öt­venezer lejjel számítva is hektáronként 300 milliárd lejnyi összeget tesz s midőn a kor­mány a földbirtokreformot úgy hajtotta vé­gre hogy a földbirtokoknak még az ötvenedrész­­nyi értékét sem térítette meg, akkor ezzel az egész horribilis összeggel effektive megsze­­gényitette az országot . Kimutattuk, hogy a földbirtokok váltságösszege a legjobb forgó­tőke lett volna az ország számára, hogy­ épen ezzel lehetett volna finanszírozni az újonnan, berendezkedő román közgazdasági életet, — hogy éven olyan szerepet játszott volna ez Románia országos gazdasági életé­ben, mint amilyet a magángazda berendezke­désében, ha birtokának egy részét pénzzé te­szi, hogy a megmaradó részen annál intenzí­vebben gazdálkodhasson az igy felszabaduló tőke segítségével. A­min­debből semmi sincs, csak egy rettentő nagy igazságtalanságnak az "e­mléke és a kormány számára egy kierő­szakolt bizalmi nyilatkozat. Olyan nyilatko­zat, amelyet mindenkinek jobb meggyőződése ellenére kellett megtennie. Fájdalom, a kormány minden egyes al­kalmat­ arra ragad meg, hogy a nagy sebről elterelje a beszédet. Hogy lezárja a kortör­ténetet. Hogy bizonyítványt állíttasson ki magának arról, milyen jó orvos, miután az ország kiállta az operációt. — De az ország­nak más a véleménye. Az ország még ma sem tért magához vérveszteségéből és azt kivánja, hogy a kormány nyissa meg a vér kipótlásának lehetsé­geit. — Még nem késő. csukott 7 üléses I­­­­­­I. Vezérképviselet Calea Victoriei fizetési feltételek! Fiókok: Brassó és Temesvár, Előnyös 7. oldal-­­iS. szűrni. „OUB" bebizonyítottan a leg­régibb és vezető, legjobb mi­nőségű világmárka. „OLLA" bebizonyítottál« a legnag­­yobb elterjedtségnek 8nen± Minden darabért telj« garanciát vállalunk. A legkiválóbb Perlessgloss- Apretura, Talppon­tur, valamint minden cipész iparhoz szükséges vegyi termékek, a „MERCUR“ készítmények. Gyártja: Kozák­­ Sámson Cluj, Str. Regina Maria 9. Telefon 7-59. Kapható minden jobb bőrüzletben. m­­m

Next