Brassói Lapok, 1928. november (34. évfolyam, 250-274. szám)
1928-11-21 / 266. szám
II». oldal. 266. arám. iTSSw BRASSÓ! LA-’HR KÖZGAZDASÁG B rési rezsim legnagyobb bűnei közé tartozik az erdélyi bányászat kivégzése Írta: Dr. Schuster Ödön, Temesvár A régi remim külföldi kölcsöntárgyalásaival kapcsolatban vetődött fel a külföldi tőke elsőrendű követelésekép a bányatörvény módosítása. Ez a körülmény némikép feltárta a "közvélemény előtt azt a tényt, hogy a külföld Románia gazdasági kincsei kihasználásának mily fontosságot tulajdonít. Románia, de még Erdély közönségének túlnyomó része azonban még mindig nincs tisztában azzal, hogy a romániai és főleg erdélyi bércek, hegyek mily óriási értéket képviselő gazdasági javakat, nemes és közönséges fémeket, hasznos kőzeteket stb. rejtenek magukban s az ország gazdasági fejlődése, fellendülése, haladása szempontjából mit jelentene e kincsek gazdaságos kihasználása. A belföldi tőkének a bányászattal szembeni érdeklődése jelenleg a nullával egyenlő. Való, hogy intenzív bányászat űzéséhez nagy tőke és szakértelem szükségeltetik, márpedig ez a tőke az országban ma rendelkezésre nem áll, illetve a regáti tőke csakis petróleumban van invesztálva. Viszont vannak a bányászatnak oly ágai is, melyek nem is igényelnek túl nagy befektetést (mangán), de még sem műveltetnek nálunk, annak dacára, hogy nem létezik sehol és semmiféle körülmények között oly iparág, mely oly magas hozamot biztosítana, mint a bányászat, eltekintve attól, hogy a bányászatnak azon ország határain belül való kifejlesztése, melyben bányászati értékek vannak, nemcsak általános közgazdasági szempontból szükséges a legnagyobb mértékben, de honvédelmi szempontból is óriási fontossággal bír. A szakkörök már régen tisztában vannak azzal, hogy mily kolosszális értékek rejlenek fémekben, nemes és nem nemesekben az erdélyi hegyekben (Bihorlat Gutin, Érchegység, stb.). E sorok írójának alkalma volt ez év elején egy világcég szakértőjével beszélgetést folytatni, ki a Nagybánya és vidéki állami bányákat tekintette meg. Csak 3 telep látható fémmennyiségét vizsgálva és becsülve meg, tehát az állami bányák telepeinek cirka felét, az azokban foglalt garantálható ércmennyiséget 6 millió angol font értékre becsülte, mely összeg egyenértéke körülbelül 5 milliárd lej. Persze, az üzem berendezése elavult, elhanyagolt és kicsinyes, úgy, hogy a telep modernizálására több száz millió lej értékű berendezés volna szükséges, viszont az állami bányaterület csak csekély részét képezi az ércet tartalmazó erupciós hegységnek (Vihorlat-Gutin), mely három vármegyén vonul keresztül. A fémbányászatnak az államgazdaság szempontjából való fontosságát mutatja az alábbi statisztika is: 1927 évben Romániában az állami és magánosok által cirka kettőezer kgr arany termeltetett, körülbelül 215,000000 lej értékben. Ebből 36 magánbányatársaság a Mica kivételével mindössze 398 kgr-t termelt, körülbelül 40 millió lej értékben. Ámde kellő technikai berendezéssel és a gazdaságpolitikai intézkedésekkel az aranybányászat-termelés mennyisége meghatványozható, hiszen a régi rezsim haszontalan és oktalan intézkedései következtében több mint 300 kisebb bányatársaság szüntette be működését. Intenzív aranybányászatot csak a Mica üz az országiján s a lenti 36 bányatársaság közül egy kivételével, mindegyik 20 kg-nál kevesebbet termel évente, sok közülök (szám szerint 19) még egy kiló aranyat sem termelt 1927-ben. Ilyen a bányászat helyzete Romániában, hol Európa leggazdagabb aranytelepei vannak, hol nemesfém ősidők óta kihasználatlanul hever helytelen gazdasági politika, nemtörődömség és hozzá nem értés következtében. A régi rezsim legnagyobb bűnei közé tartozik az erdélyi bányászat kivégzése. A nemes fémbányászat fejlesztése a valuta kérdés megoldását is óriási mértékben segítené elő. Az aranybányászat felfokozása követelő szükségszerűsége a helyes valutapolitikának azon célból, hogy a bankjegy forgalom részére arany fedezetet biztosítson. Az arany termelés fokozása a mai termelés ötszörösére évi 1 milliárd értékre azt jelenti, hogy 25 év alatt a valuta csaknem eléri az arany paritást. Az angol font értékének aranyparitását az adja meg többek között, hogy annak dacára, hogy Anglia is óriási menyiségű aranyat szállított át a világháború alatt az Egyesült Államokba, ma angol tőke dominál az aranytermelő bányatársaságok legnagyobb részében, nemcsak Dél-Afrikában, Kanadában, hanem mindenütt a földön, sőt az Egyesült Államokban is. Hosszú volna elsorolni ama intézkedéseket, amelyekkel a régi rezsim megölte a Jobb jelenre és jövőre hivatott erdélyi bányászatok Ezek közül csak egyet említünk meg: a robbanó anyagnak állami monopolomba való vétele és szörnyű megdrágítása. Míg a pékeévekben a robbanó anyag é a munkabé aránya 1:3 volt, a munkabér javára, ma az arány megfordított: 3:1 a dynamit javára. A legfontosabb azonban az okok közül: Erről majd legközelebb a hírhedt bányatörvény. Lássuk egy kissé közelebbről, mit tartalmazott és mily intézkedésekkel rettentette el ez a törvény a külföldnek amúgy is nagyon lelohadt érdeklődését és bizalmát Romániával szemben? Szakszerű jogászi fejtegetés helyett egy példával fogom a helyzetet illusztrálni. Tegyük fel, hogy egy külföldi bányatársaság bányászatra alkalmas területeket keres. Ez esetben kettős út áll előtte: vagy már meglevő jogosítványokat vesz meg, vagy új koncessziót kell kérnie. Azonban a régi bányajogok a bányatörvény intézkedései folytán több, mint 80 százalékban elenyésztek, mert a törvény azok fenntartása tekintetében oly komplikált és költséges eljárást írt elő (validizálás), melyet a jogosultak, többnyire vidéki kisemberek viselni képtelenek voltak. Nem marad más hátra, mint új koncessziót kérni. Ez az eljárás azonban oly bonyolult, költséges és a bürokratizmus és önkény oly akadályait és béklyóit tartalmazza, hogy nem csoda, miszerint a külföldi tőke elfordult attól az országtól, hol ilyesmit törvényerőre emelni lehetett Ennek a koncesszionálási eljárásnak legkevesebb 5 fázisa van, addig, míg a reflektáns bányakihasználási engedélyhez jut Elsősorban csak oly területre kérhet engedélyt, mely az Institutul Geologic véleménye szerint arra alkalmas. (Nota bene ez az Institutul geologic 1900-ban alakult abból a petroleumbizottságból, melynek tagjai voltak Bratianu Vintila és a híres Mrazek). Ennek az Institutul Geologic vélemény alapján deklarálja a kérdéses területet a Consiliul Superior de Mine bányászatra alkalmasnak. Ezek után azonban a boldog reflektánsnak kutatási engedélyt (prospecţiunea) majd kizárólagos kutatási engedélyt (permis exclusiv de explorare) kell szereznie, csak ezek után kérvényezheti a koncessziót az ipar- és kereskedelemügyi minisztériumtól. A kérvény az illetékes bányahatóságoknál nyújtandó be, mely felterjeszti a minisztériumba. A minisztérium visszaküldi, a bányahatóság helyi szemlét tart stb. stb. Megjegyzendő, hogy ezen tortúra dacára sem lehet az illető társaság biztos abban, hogy a koncessziót megkapja-e, mert a törvény szerint az állam kizárólagos joga a bányászatra jogosítottat megválasztani. Ha tehát valamely társaság oly szerencsés, hogy eljutott odáig, hogy kérelme koncesszionálás előtt áll, ha szakértői vizsgálatok, szemlék, próbák, tervek, különböző eljárásokra már kiadott jó pár százezer lejt, ki van téve annak (meg is történt a liberális éra alatt), hogy az engedélyt más kapta meg. Mindehez járulnak még a következő csekélységek: az alaptőke 60 százalékának román polgárok kezeiben kell lennie, a koncesszió iránti kérvényekhez bizonyíték csatolandó a tőke „eredetének“ kimutatása tekintetében, a legfőbb vezetőnek románnak kell lennie. Havi jelentések az üzem működéséről, a koncesszió megvonása mint bizonyos (de még csak körül sem irt) vétségek szankciója, a koncesszió határozott időre szól (hogy mennyire a törvény elő nem írja), lejárta után az üzem egész berendezése kártérítés nélkül az állam tulajdonába megy át stb. stb. Mintha e törvény direkt azon szellem által volna vezéreltetve, hogy külföldi tőke ne merjen az országba jönni! Mert a petróleum értékben elsáncolódott liberális tőket, mely a háború után a külföldi. Hitertüsen német érdekeltséget kisomlolta (Steaua Românii, Deutsche Erdei Gesellschaft, etc.) jónak clja külföld előtt becsapni az ajtót, hogy nyugodtan üljön a zsákmányon. A gazdasági szükségszerűség azonban a merészetes törvény törhetetlen erejével keresztül vágja magát. A külföld: kölcsön tárgyal sokkal kapcsolatban épp az a kormány volt kén, léten a külföld jóindulatát kérve, Canossát járni, mely ezen nacionalizált,sea bürkeit, valóságban az. »b in liberális pana má( rpjffforefniu" *■■•** f' Elérkezett azonban az ideje annak, hogy az elkövetett hibák jóvátétessenek. Az alkormány tudja azt, hogy az ország gazdasági helyreállításának elengedhetetlen feltétele: a külföld segítsége, a megreformálandó törvények között szerepel elsősorban a bányatörvény. Mit jelent a bányászat fellendítése Romániának, elsősorban Erdélynek? Jelent munkaalkalmat a nép százezrei részére, fogyasztást a kereskedelemre, állami jövedelmet adóban, vasúti fuvarban, állami részesedésben (redevencában), elhelyezkedési lehetőséget jelent a közép és hivatalnok osztály részére és jelent, last not least a nemzeti bank részére aranytartalékot. Kívánjuk és reméljük, hogy Erdély fiai ezt az új korszakot fogják hozni, el fogják hozni Erdély aranykorát. - i 1928. november 21. Csak tavasszal várható a vámtarifa revíziója Bukaresti szerkesztőségünk telefonálja: Madgearu ipar- és kereskedelemügyi miniszter beható vizsgálat tárgyává tette a vámtarifát s Cezar Popescuval, az iparügyek vezérigazgatójával folytatott megbeszélései után elrendelte, hogy minél komolyabb és alaposabb tanulmányozással készítsék elő a vámpolitika revízióját. Evégből kiegészítik az eddig gyűjtött adatokat s e hó 25-án országos értekezletre hívják egybe az iparügyi felügyelőket. Ezenkívül monográfiákat készítenek a papírcukor, cement, vas- és textilipar jelenlegi helyzetéről és lehetőségeiről, továbbá pontos jelentéseket kérnek be külföldi kereskedelmi attaséinktól a fontosabb ipari termékek világpiaci árairól, hogy megállapítható legyen, mely külföldi iparcikkek verik mesterségesen, azaz dumpinggel a mieinket? Kikérik aztán még a Kereskedelmi és Iparkamarák, az Tlgir és a kereskedőszervezetek véleményét is és országok szerinti import-statisztikát készíttetnek a Statisztikai Hivatallal. Ezek az előmunkálatok legkésőbb február elsejéig befejeződnek s akkor kerül sor annak a megállapítására, milyen fokú védelemre van szükségük az egyes belföldi iparágaknak és a végleges vámrevízióra. — Urológia, vese-, hólyag és végbélbetegségeknél a természetes „Ferenc József" keserűvíz gyorsan csökkenti a székelési zavarokat. Kórházi bizonyítványok elismerik, hogy a Ferenc József víz biztos és kellemes hatása következtében állandó használatra rendkívül alkalmas. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerüzletekben. Amaro— 3 - kötőgépek ahUiaus (NbMEfORSZ46) védjegyű legtőkés kisebb moellek minden nat»yságba árból kaphatók, bámulatos olcsó áron s ínyári lerakatban . Manuel és Weissmann Bucuresti. Strada Sf. Wimeri 4. -- "RTOfAIV"1 V.18- és rézbutorgy.ha ajánlja saját készitményű vas-és rézbútorait, kórház és szanatóriumok berendezését, műtőasztalokat és műszerszekrényeket, vas és fakerelű sodronybetétek . Eziért a legolcsóbb gyári áron, dúsan felszerelt raktárjegyzéket kívánatra küldünk és remtekágya L £ l"- I. BPSS, SMail R 15. (AullOÜ L-11.) A,a$l*,oM