Brassói Lapok, 1929. március (35. évfolyam, 48-73. szám)
1929-03-10 / 56. szám
1929. március 10. "yr'fMWttwr.^ we«r ~ 1 iii ii «i »nun ii'ii I" ■*nm A. oldal, 96. sznm frwwwtww,TMK BRASSÓI LAPOK Háromtagú bizottságot’ küktek ki a jeenségi kérdésben beérkezett indítványok kományozására Streemannt és Dandurandot kibuktatták a bizottsági ta£ok közül — Lenriye’ország ffoncsolta el az ötösbizottság tervét — A Manchester Guardian szerint a kisantant álamok közös tronkba tömörültek a kisebbségi kérdés rendezése ellen Genf, március 8. A Népszövetség szerda délelőtti ülése tizenegy után kezdődött meg s csak jelentéktelen ügyeket tárgyalt. Az elnök bejelentette, hogy a kisebbségi vitát a délutáni ülésre kell halasztani, mert a jogi szakértők javaslatainak tanulmányozására kiküldendő tanácsbizottság összetételére vonatkozólag nem sikerült egyöntetű állásfoglalásra jutni. A szerdai nap legfontosabb problémája tehát ennek a bizottságnak az összeállítása volt Amint ismeretes, először öttagú bizottság megalakítását vették tervbe, amelyben helyet kapott volna a javaslattevő Dandurand kanadai delegátusa és esetleg még Németország. Ezt a megoldást tartották célravezetőnek azok, akik a kisebbségi kérdésben a liberálisabb álláspontot foglalták el. Ezen a véleményen volt a jogi szakértők nagy része is. Az ötös bizottság kiküldése azonban nem sikerült. Hírek szerint a terv elgáncsolása Lengyelország „érdeme..“ Zalesky a legélesebben kikelt az ellen, hogy a bizottságban Dandurand és Stresemann is helyet kapjanak Ez volt a két szemben álló álláspont második nagyobb összecsapása, aminek mindkét részről nagy jelentőséget tulajdonítottak. A bizottsági tagságnak ugyanis egyformán nagy elvi és anyagi jelentősége van. Ez a bizottság fogja összegezni s aztán a nagytanács elé terjeszteni a jogi szakértők indítványát. A kisebbségi kérdés barátai és ellenségei így egyformán lényegesnek tartották, hogy kik kerüljenek bele ebbe a bizottságba. A faltörő kos szerepét megint Lengyelország játszotta azon az alapon, hogy neki külön differenciái is vannak Németországgal. A kisantant államok újra csak háttérben maradtak. Közvetlenül nem voltak érdekeltek, a kérdés elvi részét pedig elintézte helyettük Lengyelország. Zalesky fellépése a későbbi táviratok szerint teljes sikerrel járt. Az öttagúnak tervezett bizottság három tagja olvadt le s nem kapott benne helyet sem Stresemann, sem Daudirand. A hármas bizottság tagjai a japán, a spanyol és az angol delegátusok lettek. A vezérszólamot természetesen Chamberlain fogja vinni ennek a bizottságnak a tárgyalásain. A francia álláspont tehát másodszor is győzelmet aratott. Az angol sajtó a kisebbségek mellett. Az angol sajtó kisebbségbarát hangja állandóan erősödik, mintha Chamberlain genfi szereplését akarná helyrehozni, vagy befolyásolni. A Manchester Guardian minden egyes száma hatalmas cikkekben tartja napirenden a kérdést. Legutóbbi vezércikkeién ezt írja: harmincmilliónyi kisebbségben valtott ki keserű csalódást a Népszövetség halasztó magatartása. Aztán a francia lapokból szedett hő idézetekkel mutatja ki, hogy a kisantant államok közös frontot alakítottak ki a kisebbségi eljárás reformját célzó törekvések ellen meg kell állapítani. — írja a lap , hogy a háború következtében megnagyobbodott államok valósággal fellázadtak a kisebbségekkel szembeni kötelezettségeik ellen. Törekvéseik kézzel fogható: folytatni akarják a jogászi szőrszálhasogatást, a tanács befolyásolását és egyéb cselszövényeiket a kisebbségvédelem teljes kijátszására. A Times megelégedéssel konstatálja, hogy végeredményében mégis sikerült nemzetközi kérdéssé tenni a kisebbségvédelem problémáját s ez csak jó eredményt hozhat. A Daly Expressz szerint Stresemann beszéde utópisztikus álom, amelyben a „kisebbségi oroszlán jóbarátságban él a szövetségi báránynyal.“ Ez a lap jegyzi meg kissé keserűen azt is, hogy Chamberlain visszautasította a kanadai javaslatot s igy a népszövetségi gyűlések közönségének élénk örömére a britt birodalom összeütközésbe került egyik domíniumával. Ez már külön angol fájdalom. Megegyezés a jugoszláv optánsperben A szerdai nap Magyarországnak mégis hozott valami eredményt, Valkó külügyminiszter hosszas és beható tárgyalásokat folytatott Kumandi jugoszláv delegátussal a hírek szerint megegyezésre jutott vele, hogy a magyar —jugoszláv optánskérdést még ebben a hónapban békésen letárgyalják Belgrádban. m venevriTr F* BSTSfl (Hulii! HOZW ipj ! Péntek, szombat, vasárnap : Leánycsapda című hatalmas filmújdonság lesz vetítve. A főszerepben : Hans Stüve, Vivian Gibson, Suzy Vernon. — A film között: ilss Marguerita Dufresne, Franciaország szépségkirálynője lép fel személyesen fiz ezüstb?r!an ■ című fényrevüben, ilyet Brassó még nem látott. Dacára, hogy az attrakció maga eseőként 150 dollár, az igazgatóság csupán a páholyjegyek árát emelte néhány lejjel. Jön: 1 tifiSzafss fuSlí’ Ivan Mosjoukinnal a főszerepben «slíuEvh... ^tmamguammtwasmBmm suti vvTtz?Tmmy?ymtmTmymmTmvmTTTmvvTtTyrmmvrTvm Minden előkészület megtörtént a konkordátum ratifikálására de. Románia és a Vatikán között megkötött konkordátum ma már egészen más szituációba került. Erről egyáltalában szó sem lehet Az általunk kötött és az olaszok által letárgyalt konkordátumok között semmiféle összefüggés nincs és nem is lehet. A konkordátum ratifikálása idáig csupán azért késett, mert a belső vallási viszonyok nem engedték meg a konkordátum ratifikálását. Azonban e belső vallási kérdés nagyon rövidesen — talán pár nap múlva — már elintéződik és akkor semmi akadálya sem lehet a konkordátum ratifikálásának. — Tény az, hogy a ratifiálásra való összes formalitások már teljesen elkészültek, csak a kormány intézkedésére várnak, hogy a ratifikálásról szóló törvényt beterjesszék a parlamentbe. Bukarest, március 8 Katholikus egyházi körökben az utóbbi időben megint többrendbeli érdeklődés történt az irányba, hogy a még 1027-ben aláírt konkordátum mikor kerül ratifikálás alá. Erre a kérdésre, mely az összes erdélyi katolikusokat nagy mértékben érdekli a külügyminisztérimhoz közelálló körökből szereztük az alábbi teljesen megbízható információnkat: — A konkordátum — mint ismeretes — alá van írva és igy azon hírek, miszerint a ratifikálás tényét az húzta volna annyira ki, hogy a már aláírt szerződésen néhány pontot meg akartak volna változtatni, nem felel meg a valóságnak. Az aláírt konkordátumot, vagy ratifikáljuk, vagy nem — de azon már változtatni nem lehet. — Egy román újság mint nagy szenzációt tálalta fel olvasóinknak, hogy a Vatikán és a Quirinál kibékülésének következtében Románia részére is teljesen új helyzet következett TT1 TVVTtt7ÎW7V7VfVT?'7TTW?V?rVVVT7TTTTT7VV¥TVTTTtVT7VVTT VTTVWWVVTVV9 Cuza professzor követeli, hogy Simon Böskét fosszák meg a Miss Európa címtől Világpolitikai „szenzációk“ az ameri Bukarest, március 8. Az a tény, hogy az amerikai szépségverseny európai delegátusai közöt Simon Böske, a magyar küldött nyerte el a Miss Európa timét, a regáti sajtó elfogult és soviniszta részében már eddig is igen sok és mulatságos kedély hullámzásra adott alkalmat. A múlt héten például az egyik jobboldali orgánum nem kisebb szenzációval szolgált olvasóközönségének, mint hogy Simon Böske sikere csupán annak tudható be, hogy az elragadó miss közeli rokona Mr. Waleffnek, az ismert párisi újságírónak aki a szépségverseny európai előcsatározásait rendezi. A szóbanforgó napilap annyira jól volt értesülve, hogy még a rokonság mihériségét is meghatározta, így tudni vélte azt, hogy Waleff és Simon Böske anyja unokatestvérek, tehát Miss Europa édes unokahuga a nagy rendezőnek. Természetesen nem kell külön hangsúlyoznunk, hogy úgy ez, mint a többi hasonló értesülés egyszerű kacsa csupán, melyekkel legfeljebb a kuriózum kedvéért szabad foglalkozni. S éppen ebből a szempontból különös figyelmet érdeml a legtribb Simon Böske-szenzáció, melyet Cuza professzor hivatalos lapja, az Apărarea Naţionala bocsát világgá. A kiváló professzor a cikk bevezető része mai szépségversennyel kapcsolatban ben hangsúlyozza, hogy Magyarországon Simon Böske megválasztása a legkínosabb hatást keltette, mivel Simon Böske a zsidó. S ez a kínos hatás annál inkább érthető mivel közmeggyőződés szerint a zsilri, melynek zsidó tagjai is voltak, nem ítélt pártatlanul. Ezután a professzor követi, hogy Simon Büskét, mivel nem európai fajból származik, fosszák meg a Miss Európa címtől s ehelyett Miss Palesztinának nevezzék, s ezt a követelést Cuza azzal is indokolta, hogy a keresztény közvélemény általánosságban tiltakozik Simon Böske „cimbitorlása“ ellen. Ez a tény viszont három dologra enged következtetni. Először arra, hogy világszerte erősödőben van a cuzizmus. ■ Másodszor arra, hogy Magyarországon különösen rokonszereznek a Cuza elnöklete alatt álló Nemzetvédelmi Liga programulával, amely liga tudvalevőleg a legélesebb harcot hirdeti a kisebbségek ellen. Harmadszor azt, hogy a nemzetközi szépségverseny nem egyébb titokzatos zsidó operációnál, aminek bizonyítéka , a párisi zsűri csalárd ítélete." • Eddig a mulatságos cikkecske, melynek kommentálási jogát átengedjük az olvasó részére.