Brassói Lapok, 1933. december (39. évfolyam, 277-300. szám)
1933-12-06 / 280. szám
11 Amíg a Turul cipőgyárból Dermata-üzem lett, eltűnt a nyugdíjalap Hogyan lesz a 6 millióból 600 ezer lej Jacobi Kálmán dr. szeplőtlen hazafisága a 6 milliós nyugdíjalap árnyékában Temesvár, december 5. 1915-ben a temesvári Turul cipőgyár tisztviselői és alkalmazottai elhatározták, hogy nyugdíjegyesületet alakítanak. Az elhatározás végrehajtásának nem volt különösebb akadálya, mert az igazgatóság is hozzájárult, mindössze egynéhány kikötése volt: a nyugdíjegyesület elnökét és alelnökét, a vezetőség két tagját, a gyár igazgatósága jelöli ki, iletve delegálja. Hogy azonban még ennek a kikötésnek ellenére se érhesse meglepetés a Turul igazgatóságát, belefoglalták az alapszabályokba azt is, hogy a nyugidjegyesület vezetőségének határozata ellen a gyár igazgatóságának vétójoga van. A tisztviselőknek nem nagyon volt kedvére ez az antiszociális alapszabálytervezet, amely minden autonómiájától megfosztotta a nyugdíjegyesületet, de kényszerhelyzetben volt és még egy ilyen torz nyugdíjegyesületet is jobbnak tartottak a semminél. 1915-től 1924 ig ezeknek az alapszabályoknak az alapján működött a Turul cipőgyár tisztviselőinek és alkalmazottainak nyugdíjegyesülete, mikor 1924- ben megjelent a jogi személyiségekről szóló törvény, amely egyszerre új helyzetet teremtett. A törvény alapján a Turul nyugdíjintézete is kérte a jogi személyiséget, de a temesvári törvényszék I. sz. tanácsa 5265 —925. szám alatt kiadott végzésében megtagadta a jogi személyiséget a nyugdíjegyesülettől, azon a címen, hogy alapszabályai nem egyeztethetők össze a törvény szellemével, amely megköveteli az autonómiát. A törvényszék egyben utasította a nyugdijegyesületet új alapszabálytervezet kidolgozására. Erre azonban már nem került a sor. Eltűnt minden és csak most, nyolc év után kelt életre, mint a modern tisztviselőélet egyik regényes fejezete, — egy szövevényes per kapcsán. AMÍG A TURULBÓL DERMATA LESZ— A nyugdijegyesület vagyonát a gyár kezelte, még pedig, mint kölcsönt Szerepelt az évi mérlegekben és az igazgatóság kamatot fizetett utána a nyugdijegyesületnek. Az 1927. évi mérlegben a nyugdíjalap 3 millió 609.000 lej volt, 1928-ban 4.367.000, ezzel szemben 1929-ben, mikor már a nyugdíjegyesület vagyona 6 millió lejre szaporodott, — a vagyon a mérlegben már egy bánival sem szerepelt. HATMILLIÓ ELTŰNIK A MÉRLEGBŐL Ez az év azonban nemcsak arról volt nevezetes, hogy eltűnt a nyugdíjintézet 0 milliója a mérlegből, hanem ebben az évben ért véget az a rivalizálási folyamat, amelyből a kolozsvári Renner-gyár — a mai Dermata — került ki győztesen. A temesvári Turul cipőgyárat néhai Vest Ede báró hozta le Mödlingből, mint Frankl Alfred G. m. b. H. alapítását. A gyárnak hetvenkét fiókja volt, a főtelepei Temesváron, Budapesten és Zágrábban. Ebből a virágzó vállalatból alakult ki a nem kevésbé virágzó Turul cipőgyár. A konjunktúrában az egyik főrészvényes az Anglo—Austrian Limited volt, amely beolvadt a Kreditanstaltba, a lovag Anhaul, a temesvári Jacobi, az aradi Rosenbergcsaládok és a kolozsvári Renner-gyár. A Renner gyár igazgatója, Farkas Mózes dr. előtt már akkor a Bata-művek lebegtek ideálként, meg akarta szerezni a hegemóniát a romániai cipőgyártás fölött, tehát rávette, hogy a bécsiekkel szemben, álljonn mellé a Jacobin Rosenberg-csoport. A terv sikerült, de akkorrára sikerült nemcsak a bécsi részvényeseket, hanem a Turult is kikészíteni. 1929-ben nyilvánosságra került, hogy a gyárnak horribilis veszteségei vannak és az is, hogy ezek a veszteségek 1926-ból datálódnak, de ennek ellenére állandóan nyereséget mutattak ki, amíg végre 1929-ben az állandó nyereség — 40 millió lej nyílt veszteségben ragyogtak a mérlegben. ELOLVADT A 6 MILLIÓ LEJ Ekkor Jacobi Kálmán dr. a nyugdijegyesületnek az igazgatóság részéről delegált elnöke, gyűlésre hívta össze a nyugdíjegyesület igazgatóságát. Bejelentette, hogy az alapszabályok értelmében kimondják a nyugdíjegyesület feloszlatását és minden tag visszakapja a befizetett pénzét. Erre az alapszabályok jogot adnak az igazgatóságnak, mert a gyár megszűnés előtt áll és az alapszabályok szerint ugyanakkor megszűnik a nyugdíjegyesület is. Fogadják el tehát az ajánlatot, mert ellenkező esetben az alapszabályok 32. szakasza alapján a vagyon vagy egy másik hasoncélú intézményre, vagy pedig a munkaügyi minisztériumra száll, így, ha nem fogadják el az igazgatóság ajánlatát, a nyugdíjalapra a román állam teljes joggal ráteszi a kezét. A tisztviselők nem merték visszautasítani az ajánlatot, többek között azért sem, mert abban reménykedtek, hogy a Turul megszüntetése esetén a Dermata-művek átveszik őket s igy hozzájárultak, hogy az ajánlatot az 1930 januári közgyűlése elé terjesszék. 1929 december 1-én lezárták a gyár üzleti mérlegét, ebben a 6 milliós nyugdíjalap már nem szerepelt. A januári közgyűlés után eddig a 6 milliós nyugdíjalapból kifizettek 40 tisztviselőnek és alkalmazottnak — 600.000 lejt! Mind a negyvenen hallgattak a jobb jövő reményében, ami rövidesen be is következett. Be, csak kissé másként, mint ahogy a negyven ember elképzelte, még ennek az évnek márciusában, tehát rá két hónapra a gyár tisztviselőinek és alkalmazottainak 90 százalékát elbocsátották, a gyárat pedig átvitték Kolozsvárra. Nem volt már se nyugdíjalap, se állás. [ 1933. december 6. BRE BOIWAP Romániában több lesz egy milliomossal. Miért ne lehetne éppen Ön az ? Kísérje figyelemme! a II. húzásait december 7-ikén és 8-ikán. De mindenkinek a zsebében legyen em sorsjegy, amely teljes életére sorsdiánlt. Békét! Jacobi, a chevalier sans peur et sans reproche... De az ügyek ilyetén megoldásába nem mindegyik nyugodott bele. Ezek közül Wittrich Vilma tisztviselő, aki 1917-óta volt tagja a nyugdíjegyesületnek, elhatározta, hogy törvényes útra tereli a nyugdíjegyesület ügyét. Wittrich Vilma 17.500 lejt kapott nyugdíjbefizetés címen vissza, holott a 6 milliós nyugdíjalapból 150.000 lej jár neki. Bűnvádi feljelentést tett Jacobi Kálmán dr. nyugdíjegyesületi elnök, Kirschner Ferenc igazgató, nyugdíjegyesületi alelnök, a nyugdíjegyesület öt igazgatósági tagja és végül a Turul cipőgyár ellen hűtlen kezelés címén, de ugyanakkor polgári kerestet indított a 150.000 lejért is. A bűnvádi feljelentés még nem került tárgyalásra, a polgári pert most tárgyalta a temesvári törvényszék lile dr.Budescu tanácsa. Wittrich Vilmát Brebera Vencel dr. képviselte, míg a gyár részéről Faur Jones dr. és Jacobi Kálmán dr. jelent meg. Ez a részletezés, amint az alábbiakból kitűnik, igen fontos. Brebera dr. ismertette a fent vázolt előzményeket és kérte a bíróságot, állapítsa meg az alperesek anyagi fellősségét. A gyár képviseletében Faur dr. ellenezte ezt, mert szerinte, a nyugdíjalap de jure most is létezik. Különben is a gyár Kolozsváron van, tehát mondja ki a temesvári törvényszék illetéktelenségét és tegye át az ügyet a kolozsvári törvényszékhez. Ezek után állott fel Jacobi Kálmán dr., még Mi lesz idén az nélküliekkel? Ez évben Aradon megfeledkeztek a nyomorenyhítő akcióról A politikai rezsimváltozás izgalmaiban észre sem vettük, hogy lassan, de biztosan bevonultunk a télbe. Mindennek ellenére, Aradon semmit sem hallunk még a munkanélküli segélyakcióról. Idén télen — jólleht már karácsonyfelé haladunk, — még nem csak hogy szervezett, hivatalos munkanélküli akció nem indult ebben a városban, de jótékonysági akcióról sem igen hallhatunk a munkanélküliek megsegélyezésével kapcsolatosan. Arad ezer és ezer munkanélküli családja kétségbeesetten startol a tél borzalmas vesszőfutására. A koldusok ellepik a várost, éhes, fáradt, vánszorgó alakok könyörögnek alamizsnáért. De a napi politika, a keservesen nyikorgó politikai verkliszavak elnyomják a szerencsétlenek jajveszékelését. Érdemes és érdekes megfigyelni szombatonként az aradi üzleteket. Hallgatólagos megállapodás értelmében az aradi koldusok hétköznap nem háborgatják a kereskedőket. Egyszer egy heten, szombaton jönnek csak alamizsnáért. Sorba jönek, egymásnak adják a kilik ezek a jellegzetes fgurák, kik ilymótri tven banis és egylejes alamizsnákból sze-res „keresetre“ tettek szert és igy, bármilyen gyatrán, de el tudják tengetni az életüket. De hányan vannak, hány százan azok, akik nem jönnek el sem szombaton, sem hétfőn, sem csütörtökön a külvárosi nyomortanyák odúiból, akik éhezve, vacogva, fázva kínlódják át az éjszakát. A munkanélküli tömegek nem koldulnak alamizsnát, hanem maguk ráhagyva nyomorognak, küzdenek az éhenhalással. . . Tisztelettel és szerényen javasolnánk az illetékes hivatalos és félhivatalos köröknek: pillantanának talán túl a maguk vezette árnyékon és indítanák meg végre idén Aradon a nyomorenyhitő akciót. — A bíróság felmentette Baumgarten László tanárt. Csíkszeredáról jelentik: Megírtuk már annak idején, hogy Baumgarten László Csíkszeredái róm. kath. gimnáziumi tanárt kommunista tevékenység vádjával letartóztatásba helyezték. A széleskörű érdeklődést keltett ügyben most ítélkezett a törvényszék, amelynek során a tanárt, bűncselekmény hiányában ,mentették és elrendelték azonnali ábra helyezését. 7. oldal Még nem késő, milliomos lehet! Vegyen osztálysorsegye ! Húzás december 1-ikén és 8 én Brassó körzeti tőelárusító : Brassó, Weiss Mihály u. 5 Telefon 399. Ne mulassza el megújítani sorsjegyét! szenzációsabb részlettel szolgálni az amúgy is elég érdekes részletekkel szolgáló perhez. Jacobi dr. Breberának azon előterjesztésére léten vált, amely szerint ő — Jacobi — kijelentett©, hogy a nyugdíjegyesület vagyonára az állam teljes joggal ráteheti a kezét, ha nem fogad-* ják el az igazgatóság ajánlatát. Erre reflektált Jacobi a következőkben: „ Én, a román koronarend lovagja, a Meritul Industrial I. osztályának tulajdonosa, román tiszt és ha hazafi, nem tűröm, hogy egy Brebera adjon nekem patriotizmusból és lojalitásból leckét. Egy Brebera, akiről köztudomású, hogy azért lépett ki a magyar pártból, mert annak kisebbségi politikáját nem tartotta elég irredentának. Jacobi Kálmán karrierje kétségtelenül nem a rendjelek jegyében indult. Ellenkezőleg: úgy indult, hogy Jacobi Kálmán nagyon jó barátja volt Kun Bélának, amikor Kun a kolozsvári munkásbiztosító igazgatója volt, így került Jacobi is a munkásbiztosítóhoz és ezzel a progresszív mozgalmak vezetői közé. Elnöke volt a sokezer tagot számláló Magántisztviselők Szakszervezetének és végül a Károlyi kormány érdemeinek jutalmazására kinevezte kormánybiztos-főispánnak. Amilyen buzgón szolgálta Jacobi a progresszív eszméket, legalább olyan erővel fordult ellene, amikor mint gyárigazgató szembekerült egykori harcostársaival. Még igazgatótársai is soknak tartották néha, amit ezen a téren végzett és ugyanígy nem akadt egyetlen igazgató sem a Turulnál, aki vállalkozott volna a 6 miliós nyugdíjalap fenti elintézésére. Jacobi vállalta. Talán ezt akarta Brebera dr. elmondani, amikor felállott, hogy Jacobinak válaszoljon, de alighogy elkezdte. — Ami az imént elhangzott ünnepélyes hűségnyilatkozatot illeti... de tovább nem juthatott, mert az elnök meg-vonta tőle a szót s igy mindörökre válasz nélkül maradt a progressziv mozgalmak egykori vezérének történelmi jelentőségű nyilatkozata. Asztalos Nándor ÜDE NŐK KEDVELT PUDERE pouori FORINI