Brassói Lapok, 1934. november (40. évfolyam, 250-275. szám)
1934-11-01 / 250. szám
un.uta fr.GHBOHOaB XL. évfolyam Főszerkesztő 250 szám. Szele Béla dr. ELŐFIETÉSI ÁRAK: Belföldre: A kézbesítő kézbesítési dijával és a pénzbesedő inkasszó-dijával egyetemben 74 lej. BraSsóban 70 lej. nnk fizPt m plof lyptési rlu hS» Ipt _ Prtvtm kc.Ucit/.LL/s i ac l-« #» «.. „ ir^.i,vb..r.....i..ati ......... ... . . _ Csütörtök 1934. évi november ! Ha az előfizető közvetlenül a «adóhivatalt J. L. e canno.. tseudare: a kez nősítő kézbesítési dijával és a pénzbeszedő inkasszó-dijával egyetemben 74 lej. Brassóban 70 lej. Ha az előfizető közvetlenül a «l adóhivatalnak fizet, az előfizetési díj 108 lej. - Fostás Kézbesítéssel és közvetlenül a kiadóhivatalnak fizetve, az előfizetési díj havonta 60 lej. — A firldidre: negyedévre Vili lej félévre MX lej, egész évre 1200 lej - Magyarországon negyedévre 12 pengő, félévre 24 pengő, egész évre 40 pengő - HIRDETÉSEK dija hirdetési oldalon 4 lej páros (bal) szövegoldalon 4 lej párailag ljobbiszövegoldalon 4 lej négyzetcentiméterenként Hirdetési dijak előre fizetendők. Szerkesztőség és kiadóhivatal Brasov Str Kegele Carol 4b 58 telefonszámok kiadóhivatal 82 szerkesztőjéér 4 III pl sápadt hálát A Garda-tó fölött röpköd a világ leggyorsabb embere, bizonyos Agello nevezetű olasz pilótatiszt. Ez a gyorsröptű férfiú háromezer lóerős motorjaival, több mint hétszáz órakilométert tudott elérni, vagyis jó tizenkét perc alatt innen Bécsbe repülne, ha pedig elegendő benzint vihetne magával, akkor két és egynegyed nap alatt kényelmesen körülrepülné a földgolyót, éppen a derekánál, ott, ahol a legköpcösebb. Csuda ez, kérem , ilyen csodák szenzációja fel szokta idézni a kitűnő Verne Gyula emlékét és szörnyülködve emlegetjük azt a különbséget, ami a gyorsaság terén ötven év óta tapasztalható. A bátor Fog Filensnak — ha jól emlékszem a világutazó lord nevére — nyolcvan nap kellett akkor e csodához, akkor valóban csoda volt, hogy ennyi idő alatt körülbelül negyvenezer kilométert be tudott futni. Ma jó két nap alatt, legalább elvben, teljesíthető ugyanez és ettől a teljesítménytől én is szívesen el lennék ragadtatva, ha a viharszárnya, illetve minden maximális szálsebességnél száz percenttel gyorsabb Agello nem egy zárt körpályán, a Garda-tó fölött emésztette volna fel ezeket a kilométereket, így nem sokat érek az egész csodával, míg ha ezt a csodagépet arra próbálnám használni, hogy rasjta messzi népeket látogassak és lelkek közt hidaljak át röptével távolságokat, akkor ehhez a géphez is csak ugyanannyi útlevél, vízum, átmenő, kimenő, bemenő, engedély, vámtanusítvány és a sandán gyanakvó hatóságok olyan széleskörű megnyugtatása kellene, mint akár egy régi konflishoz, amivel esetleg külföldi utazásra indulnék. Vagyis a gyorsaság egyre tündöklőbb csodája csat idehaza, zárt körben érvényes, mert a civilizáció gondoskodik róla, hogy az emberi szolidaritás fejlesztésére ne legyen használható. Mentői gyorsabban juthatok el távoli embertestvéremhez, annál nehezebb lesz elindulnom. Fog Fileas még csak fölállott a klubfotelből és már uton volt, igaz, hogy nyolcvan napig kellett aztán törődnie. Agello pedig, aki kevesebb óra alatt teljesítené ugyanezt, majdnem nyolcvan napot eltölthet az utazás diplomáciai és rendészeti előkészítésével. Nem lehetetlen, hogy jövőre ezer, sőt a sztratoszférában akár tízezer órakilométer csodáját is bámulhatjuk, de az teljességgel bizonyos, hogy ugyanekkorra kitalálnak olyan akadályokat,paraelvek elhárításához egy fél esztendő is kevés lesz. A civilizáció egyre termeli a mentői nagyobb és könnyebb boldogsághoz segítő csodákat és ezzel párhuzamosan azokat a nehézségeket amelyek az embert ezektől a csodáktól elzárják. Mentől remekebb életet termel a technika, annál kevesebb ember jut hozzá és el tudom képzelni, hogy kitalálják azt a csodát is, amely legyőzi a halált, de ezzel párhuzamosan elkészül az a masina is okvetlenül, amely egy gombnyomásra lemészárolja az egész halhatatlan emberiséget. Nem csak úgy a vakvilágba mondom ezeket, mert tessék elolvasni a lapokban, hogy mit írnak Robert E. Cornish amerikai doktor úrról. Ez az áldott ember mindenáron holtakat akar feltámasztani s e célból kivégzett bűnösök hulláihoz szeretne jutni egyelőre olyanokhoz, akiket csak éppen tíz perce öltek meg és nem nyakkitöréssel, csak valami szívbénitó módon. A feltámasztás, vagyis a halhatatlanság, még nem tökéletes. Cornish doktor injekciói csak bizonyos, egyelőre szűken mért kedvező feltételek mellett érvényesek, de ha valóban lehet a meghalt szívet felébreszteni, azután a meghalt agyvelő feltámasztása sincs többé kizárva. Egyszóval a halhatatlanságot már csakugyan próbálgatjuk, de ugyanakkor a halál tökéletesítéséről is történik párhuzamos gondoskodás. Gyönyörű olasz légi hadgyakorlatok zajlottak le az imént és pedig százpercentes sikerrel, mert amíg az angol és francia hasonnemű kísérletekből az sült ki, hogy a támadás sikerül, tehát a védelem csődöt mond, ezen az olasz manőveren a támadás is sikerült, de éppen úgy sikerült a védelem is. Civilre fordítva ez annyit jelent, hogy elpusztul a megtámadna város, de elpusztul a támadó légiflotta egyaránt s a technika csodái valóra váltják annak a két bősz oroszlánnak meséjét, akik egymást falták fel olyan akkurátosan, hogy csak a farkuk bojtja maradt meg örök emlékezetül. Látjuk tehát, hogyha Cornish doktor végképpen fel is találja a halhatatlanságot , civilizáció már eleve garantálja, hogy páciensei közül senki se marad életben. Csodálatos a haladásnak e száznyolcvan fokban divergáló kettes iránya. Egyre teremnek a legszebb technikai vívmányok s a termelés szinte már a teremtésig fokozódik, de ugyanilyen tempóban csökken a fogyasztás, mert a termelés elfogyasztja a fogyasztót, hogy termelhessen s mire a javak úgy felszaporodnak, hogy mindenkinek jutna belőlük, akkor mára nem lesz senki, aki ury peták árát tudna vásárolni. Úgy látszik, ez törvény, valami felsőbb akarat, úgy rendeli, hogy mikor Agello, az olasz pilóta, egy nap alatt ki tudna szállani Amerikába s a javak kicserélésének korlátlan lehetőségei mutatkoznának, ugyanakkor hajószámra döntik a tengerbe az eladatlan kávét és az emberiség ráfanyalodik a cserekereskedés kétségtelenül legnehézkesebb és legkörülményesebb formáira. A civilizáció legyőzi a természetet és megszerzi a boldogság minden eszközeit, aztán ezekkel az eszközökkel, ezzel a hatalommal ki is irtja az emberiséget. Úgy látszik, a háborút sokáig nem fogjuk kiheverni, mert az olyan gusztust csinált az embernek az üléshez, hogy csakugyan jobb, ha Agello gépe csak a Gardató fölött kering, hiszen, ha szabadon szállhatna más népek városai fölé, ott okvetlenül bombákat eregetne, nem pedig az emberiesség testvéri üzneteit. Jobb elzárkózni, mert a találkozás szükségképpen háború és jobb, na nem engedjük az embert élni hatalmával, mert ez a másik emberre hálá. Már azt se látom véletlennek, hogy egy berlini tudós a poloskairtás céljaira felfedezte a Thanatos Flavidus nevű pókfajtát, amely népszerű házibogarainkat könyörtelenül feltalja. Nem új Tiggszart ajánl, hanem egy másik állatot, a Sápadt Halál nevűt, egy pókot, akit egyelőre nem tudnak háborús célra használni. Az összes emberalkotta rovarirtószerek ugyanis mind az ember ellen kellenek s az embernek a maga védelmére nem marad más, csak a Tharvatos Flavidus. Egy pók, aki nem az embert eszi meg, hanem a poloskát, mert nem ember, hanem féreg. Az ember egyetlen menekvése ez. Csak a féreg segít az emberen. A sápadt halál. Jasi, október 31 Inculetz belügyminiszter, aki tegnap este Jasiba utazott, ma fogadta a helybeli újságírókat és kérdéseikre válaszolva, igen érdekes kijelentéseket tett a kormány munkájáról és a politikai helyzetről. Közölte velük, hogy az őszi ülésszak során a kormány néhány jelentős törvényjavaslatot szándékszik a parlament elé terjeszteni, így: a közigazgatási és szakkamarai reformtörvényeket, a szövetkezeti törvény módosításáról szóló tervezetet, a miniszteri felelősségről és a költségvetés csökkentéséről szóló törvényjavaslatokat. Elmondta, hogy a közigazgatási reform megalkotása érdekében felkereste az ellenzéki pártok vezéreit, akiknek hozzájárulását kérte a tervezethez. Argetoianuval és Filipescuval a közeli napokban fog tárgyalni. Reméli, hogy a pártok nem fogják megtagadni a kormánytól őszinte támogatásukat. Az újságírók kérdésére kijelentette, hogy nincs szükség a két liberális párt egyesülésére. A hatalmon levő párt elég erősnek érzi magát arra, hogy minden ilyen természetű támogatás nélkül közmegnyugvásra irányítsa az ország sorsát. — Pártunk élén — mondta a belügyminiszter — Bratianu Dinu áll akit vezérünknek ismerünk és tisztelünk. Az állítólagos „elmökválságról“ elterjedt hírek tehát nélkülöznek minden alapot. Kormányunk változatlanul bírja az uralkodó bizalmát, az országban pedig mindenütt rend és nyugalom van. Politikai körökben Inculetz nyilatkozatát kapcsolatba hozzák Bratianu Dinu és Tatarescu keddi tanácskozásával. A miniszterelnök ez alkalommal mintegy 2 óra hosszat tartózkodott a liberális párt elnökénél. Minden jel arra mutat, hogy a megbeszélés során a kormánypárt két vezető emberének több lényeges kérdést sikerült tisztáznia, annyira, hogy, hírek szerint, a baloldali magatartásáról ismert H- csoport november 4-ikiasi gyűlésén Bratianu is megjelenik, illetve akadályoztatása esetén üdvözlő levelet kiiki a Tatarescu személye körül tömörült fiatalokhoz. Megbízható helyről úgy értesülünk, hogy a történtek után a H-csoport a gyűlésen csak arra fog szorítkozni, hogy erélyes tiltakozását juttassa kifejezésre a Bratianu Györgygyel tervezett fúzió ellen. Megbízható helyről úgy értesülünk, hogy a történtek után a H-csoport a gyűlésen csak arra fog szorítkozni, hogy erélyes tiltakozását juttassa kifejezésre a Bratianu Györgygyel tervezett fúzió ellen. A belügyminiszter nyilatkozott Iaşiban „Az országban rend van is nyugalom, a Kormány pedig bírta az uralkodó bizalmát” Milyen törvényeket terjesztenek a parlament elé A román szakszervezetek főtitkárának súlyos kritikája az eddigi kormányok stápioitt politikáidról Hútsmilliórd lejt menekítettek ki a román piac forgalmánál Bukarest, október 11. A kisantant-államok jegybankkormányzóinak bukaresti értekezletén igen fontos megállapítások hangzottak el a három ország gazdasági helyzetével kapcsolatban. Dimitrescu szerint a világpiacon bekövetkezett áresések tekinthetők a mai bajok legfőbb okozójának Romániában a válság jelei először 1930-ban mutatkoznak. A külföldi hitelek megvonásának első következménye az volt, hogy megbomlott a fizetési mérleg egyensúlya, ugyanakkor a román piacnak a szükséges devizákkal való ellátásában is zavarok kezdtek mutatkozni. Mindezekhez hozzájárult a tőkék kimenekítése. A román piac forgalmából kivont pénzt közel 6 milliárd lejre lehet becsülni. Ez az állandóan súlyosbodó helyzet tette szükségessé az utóbb hozott megszigorító intézkedéseket. Karel Englis, a cseh nemzeti bank kormányzója kijelenti, hogy Csehszlovákia sohasem gondolt arra, hogy letér az aranyalapról. A viszonyok azonban arra késztették, hogy különleges helyzetének megfelelő megoldásokhoz folyamodjék. Ezután letárgyalták a napirenden levő pontokat, nevezetesen: a három országot érdeklő külkereskedelmi, clearing és kompenzációs kérdéseket, az idegenforgalom ügyét és a három ország üzleti kapcsolatainak a problémáját. A három bankkormányzó kedden reggel Ploestibe utazott. Onnan kirándulásra mentek és meglátogatták a prahovavölgyi petróleumvidékeket. Délben egy órakor autón Szinaiába utaztak, ahol az uralkodó közös kihallgatáson fogadta őket. Az értekezletet szerdán délelőtt folytatják. A PARASZTÁLLAM ÉS AZ ALKOTMÁNY MÓDOSÍTÁSA Costachescu egyetemi tanár, akinek a parasztállam tervéről tett érdekes nyilatkozatát néhány nappal előbb közöltük, a sasi újságíróknak kijelentette, hogy