Brassói Lapok, 1939. december (45. évfolyam, 278-302. szám)
1939-12-01 / 278. szám
s oldal talmaz, mint az élet. A jeles tanulóknak általában csak igen-igen kicsiny százaléka szokta beváltani a szülők és tanárok hozzáfűzött reménységeit. Sokkal több a kallódó „jeles” idekinn az életben, mint az olyan esetleg „elégséges” osztályzatú tanuló, akit jellemtulajdonságai, egy vagy más téren csak később megmutatkozó kiválóságai, az élet iskolájában nemritkán kitűnő, sőt kimagasló érdemjeggyel ékesítenek. Utaljunk a Petőfiek példájára? Vagy beszéljünk a Balázs Ferencekről, akik az iskolai pályán nem a legjobb osztályzatot, hanem a legtágabb látókört kívánták megszerezni, hogy hazajővet a legkisebb egyházközség szűk körében végezzenek csakugyan apostoli tevékenységet? Alapjában nagyon kényes kérdések ezek és paragrafusokba vajmi nehezen szoríthatók. Tudják ezt azok is, akik hosszú évek vajúdásai után most végre dűlőre kívánták juttatni. Ugyanilyen kényes a lelkészi áthelyezhetőség dolga is, amit a hozzászólók bőségesen és sok oldalról megvilágítottak. Mi nem óhajtjuk kiszélesíteni ezt a vitát, de meg kell vallanunk: nem érezzük reformnak ezt a reformot, mert valahogyan nagyon halványan a mai idők inkább szűkítő, mint tágító szelleme lebeg fölötte és körülötte. Erélyes és tapintatos egyházvezetés e probléma scyllái és caribdusei között évszázadokon át el tudta kormányozni az erdélyi kálvinisták hajóját. Igaz, hogy napjainkban a tömegek kezelése nemolyan egyszerű és érzelmek, indulatok nem egy lelkészválasztás alkalmával sokkal alaposabb tevékenységet sejtenek a józan megfontolásnál, de ugyanezeknek az érzelmi együtthatóknak az áthelyezés lehetővé tétele is tág kaput nyit úgy az egyházközségek, mint az egyházmegyékéletében. Lehet, hogy a legfelsőbb fórum igazságot szolgáltat majd, de addig hosszú az út és nagyon hasonlít a kálváriához. Kálvin tanításai az egyházi életet atöbb szabadság elvére kívánták átépíteni a Szentírás újszövetségi szellemében. Igaz, hogy a hatalmas reformátor éppen saját egyéniségében nélkülözte a megértésre való készséget ez elvek gyakorlati alkalmazásával szemben. A több szabadság éppen a genfi gyülekezetben a legnagyobb erkölcsi szigorral párosult. A mi mostani erdélyi egyházi életünknek vannak emberi gyarlóságra valló belső sebei, amelyek csakugyan kurálást igényelnek, de ha választani kellene az orvosszerek között, mi mégis inkább a Szentírás szelleme, mint Kálvin jelleme szerint gyógykezelnék önmagunkat. Magáról megfeledkező gyülekezettel vagy megtévelyedő lelkésszel szemben a régi egyházalkotmány sem szűkölködik gyógymódokban. Ezen a régi egyházalkotmányon rést ütni súlyos felelősséggel járó, kockázatos vállalkozás. A püspök és a közgyűlés együttesen vállalják ezt a felelősséget és ezt a kockázatot s így utólagos aggodalmaskodásoknak kevés jelentősége van, aminthogy kinyilvánításuk sem tartozik a leghálásabb feladatok közé. A kálvinista újságírónak e nehéz időkben kifejtett egyéni felelősségérzése azonban úgy diktálta, hogy ezt a hangot és ezeket az aggodalmakat nem szabad elhallgatnia. És következetlenség volna átsiklani a teológia 5-ik évének bevezetésénél megtalált új megoldási forma fölött. Vallottuk és helyeseltük Makkai Sándornak azt a felfogását, hogy ennek az ötödik évnek inkább gyakorlati gazdasági ismeretekkel, mint elméleti oktatással kellene hozzájárulni a papképzés teljességéhez. A mostani megoldás: kompromisszum, mely lehet, hogy a felfogások háborgásaira elcsöndesítő olajat önt, dea Makkai által előre látott lényeget csak igen kis mértékben és másodlagos jelentőséggel szolgálja. Melyikre lett volna inkább szükségünk a kisebbségi életben? Mi azt hisszük, a korábbi, a gyakorlatibb természetű elgondolásra. Az idő fogja eldönteni, egyedül az idő, hogy kinek volt igaza. Nagyobb üzlethelyiséget keres belvárosban, kilépéssel is Sámuel Divatház, Brassó. IP. BL december 1 „Szabaddá tesszük a tárgyilagos bírálatot“ — jelentette ki programnyilatkozatában Tatarescu miniszterelnök A kormány kisebbségi törvény útján kívánja rendezni a romániai kisebbségek belséelét Bucuresti, november 29. Lapunk előző számában ismertettük Tatarescu miniszterelnök programnyilatkozatát. A kormányfő többek között kijelentette, hogy szabaddá teszi a kritikát és lehetőséget nyújt arra, hogy a közvélemény becsületes ellenőrzést gyakoroljon. Ezzel kapcsolatban szó szerint a következőket mondotta: — Új utasításokat adtam ma a cenzúrahivatalnak, hogy engedje meg a kormány határozatainak tárgyilagos bírálatát és a panaszok köpését, bárhonnan is jöjjenek azok. Meggyőződésünk, hogy egy olyan rendszerben, amelyben a közvélemény nem gyakorol ellenőrzést, virágzik a hatásköri túllépés és a visszaélés. Ezért a becsületes ritikát és az érdektelen vitát úgy tekintjük, mint a kormánnyal való együttműködés szükséges tényezőjét. Nem akadályozzuk meg sem a bírálatok, sem a panaszok közzétételét, mert semmit sem akarunk elrejteni az ország elől. Ha hibázni fogunk, ezt becsületesen be fogjuk vallani. Ebben a szellemben akarunk kormányozni és a közigazgatást irányítani A kormányzási tevékenység álalános irányvonalainak megjelölése során az új kabinet kisebbségi pollitikájáról ezeket jelentette ki: " Maradéktalanul végrehajtjuk azokat az intézkedéseket, amelyek — az állandó állampolitika keretén belül — az etnikai kisebbségek jogegyenlőségének, valamint hitük, nyelvük és felekezeteik megtartásának biztosítására hivatottak. Helyzetük rendezését külön kisebbségi törvény útján hajtjuk végre. Hangoztatta a miniszterelnök, hogy ezzel egyidejűleg azonos bánásmódot akar biztosítani az ország határain kívül élő románok részére is. GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI PROGRAM A továbbiakban kijelentette a kormányfő, hogy a kormány országos tervet készít a mezőgazdaság és ipari termelés maximumra való fokozása érdekében, valamint a nemzeti munka megszervezésére egy ötéves terv keretében, amelynek célja a mezőgazdaság észszerűsítése és gépesítése, valamint az ország minden gazdagságának megfelelő értékesítése lesz. Ennek a programnak a végrehajtásánál közreműködik majd az egész államgépezet, a megye és község, beleértve a papot és tanítót is. A tanítókat fokozatosan berendelik majd mezőgazdasági ismereteik kiegészítésére és minden községnek lesz egy agronómus tanítója. A kormány gazdasági függetlenségre törekszik mindazokban az ágakban, ahol a belföldi termelés fedezni tudja az öszszes szükségleteket. A kender, len és gyapot termelését, valamint a textilnövények ipari feldolgozását nemzeeti problémává kell tenni. Olyan pénzügyi és költségvetési politikát akar megvalósítani a kormány, amely biztosítja a közérdekű szükségletek kielégítését, a nem nélkülözhetetlen kérdések és az összes nem produktív beruházások kikapcsolásával, öt éven át a közhatóságok csakis produktív beruházásonkat vehetnek fel a költségvetéseikbe. Az adókivetések és közterhek igazságosabb elosztását fogják jelenteni, amely fokozatos lesz a létminimum védelmétől a nagy jövedelmek egyre növekedő megadóztatásáig. Ugyanakkor intézkedések történnek az adóeltitkolás megakadályozására. A román valuta védelme a gazdasági és pénzügyi politika egyik legfontosabb gondja lesz, hogy ezáltal a nemzetgazdaságnak biztosítani lehessen azt a nyugalmat és biztonságot, amelyre a fejlődéshez szüksége van. Végül a közvagyon leltározása és helyes kezelése, valamint a telekkönyvek országos bevezetése egészíti ki a kormány gazdasági programját. Alfrie és Chamberlain vitáin a békecélokról a munkáspárti vezér szerint nemcsak új Európát, hanem új angliát is kell teremteni s Indiára is ki kell terjeszteni a szabadságjogokat Chamberlain szerint nem Anglia imperialista, hanem a jelenlegi Németország London, november 29. (Rador) Az angol alsóház új ülésszakának tegnapi megnyitóülésén, miután az elnök felolvasta a trónbeszédet, Attlee őrnagy, a munkáspárti ellenzék vezére szólalt fel s kijelentette, hogy Anglia mindenképpen végét veti a támadásnak a egyszers mindenkorra kiküszöböli a nemzetközi anarchiák A világ nem élhet az utóbbi évekbeli Állandó aggodalomban. A jövő békét a legyőzöttekkel és semlegesekkel való együttműködésben kell megalkotni. A világ jövő szervezetében minden nemzetnek megnyilatkozási szabadsága kell legyen s egyazon esélye a neki szükséges nyersanyagok megszerzésére. Ezzel szemben le kell mondaniok az erőszaknak, mint politikai eszköznek a használatáról. S hogy ez a szervezet tartós legyen, le kell mondani az abszolút felségjogról is s el kell ismerni egy nemzetközi tekintélyt, hogy az végrehajthassa határozatait. Le kell majd mondani az imperializmusról is s mindenkinek meg kell adni a szabadságot — Chamberlain — mondta Attlee — rádióbeszélőben az uj Európáról, mint valami távoliról és képzeletbeliről beszélt Már pedig a jelenlegi válság a civilizáció válsága. Kíméletlen orvoslásra van szükség. A békét idejében kell előkészíteni. A népeknek azt a jogát, hogy maguk határozzák meg kormányzatukat, nemcsak Európára kell korlátozni, amint Chamberlain mondta, hanem ki kell terjeszteni az egész világra, például Indiára is. A háború után nemcsak új Európának, hanem új Angliának is kell keletkeznie. A többi között nacionalizálni kell a bányákat és a szállítási eszközöket Befejezésül Attlee hangoztatta, hogy minden brit polgár megteszi kötelességét s az angol katonák tudják, hogy a békéért, szabadságért és a társadalmi igazságért harcolnak. Azok a feltételek, amelyek közé Németország politikája Európát annyi idő óta helyezte, lehetetlenné tettek minden hahatást a világ életviszonyainak a megjavítása útján. Ezért kényszerítettek bennünket a németek a háborúra. — Ezt a háborút nem bosszúálló szándékokkal indítottuk — folytatta a miniszterelnök — s ezért nem szándékszunk bosszú békét kierőszakolni. De mindenekelőtt véget kell vetnünk annak a fenyegetésnek, amely annyi év óta Európára ránehezedett. Ha ezt valóban sikerül megtennünk, ha a bizalom visszatér Európa területére, akkor csak kevéssé kétlem, hogy megoldhatjuk a problémákat a világ többi részében is. Azt tartom, hogy a helyzet kulcsa Európában van s ha itt megszűnik a feszültség, a világ többi része már nem nehéz kérdés. — Attlee úr azt mondta, hogy az imperializmussal is fel kell hagyni, de nem határozta meg, mit ért imperializmus alatt s hogy ma melyik ország folytat imperialista politikát. Nem tudom, mit akart mondani ezzel. De ha az imperializmus a faji felsőbbrendűség hangoztatását, a többi nép politikai és gazdasági szabadságának elnyomását, a többi országok kincseinek az imperialista állam javára való kizsákmányolását jelenti, akkor kijelentem, hogy ezek nem Anglia, hanem Németország jelenlegi kormányának a jellemvonásai. Angliában, bármi volt is a múltban, eszünkben sem volt a brit birodalmat az általam felsorolt elvekre alapítani. Több éve általában dogmaként van elismerve, hogy gyarmatbirodalmunk igazgatása elsősorban azon a meggyőződésen alapszik, hogy azt mindenekelőtt az illető ország népének érdekében gyakoroljuk. Attlee-nek azzal az állításával foglalkozva, hogy a háború a legkedvezőbb idő a szocializmus bevezetésére, Chamberlain hangsúlyozta, hogy az angol kormány magatartása nem teljesen merev, számos szociális reformot valósított meg . Egyelőre azonban nem tudjuk, milyenek lesznek a feltételek a háború végén, sem pedig, hogy eddig milyen változások következnek be s ezért nem alkothatunk már most egy olyan tervet, amely akkor használható legyen. Egy tanulságot azonban levontunk: elsősorban azzal törődjünk, hogy megnyerjük a háborút. Szükség van minden bátorságunkra, szívósságunkra és hazaszeretetünkre, hogy elérjük háborús céljainkét Ne kövessük el azt a hibát, hogy semmibe vegyük ellenségünk erejét A miniszterelnök azzal a reménnyel fejezte be beszédét, hogy annak idején szerencsésebben valósítják meg a békecélokat mint az előző bábom végeztével. Chamberlain válasza Ottlee-nek Chamberlain miniszterelnök beszélt ezután. Mindenekelőtt rámutatott, hogy a tengeren élet-halál harc folyik. — Sajnos — mondta —, ma egy olyan ellenség ellen harcolunk, amely, úgy látszik, nem tartja be a becsület szabályait a széttép minden egyezményt, mihelyt az nem szolgálja céljait. A szövetségesek ezért kénytelenek voltak a közzétett kormányhatározathoz folyamodni. (A német kiviteli cikkek nyílt tengeren való elkobzása.) Elismerjük, hogy ezek az intézkedések nehézségeket s talán veszteségeket fognak okozni a semlegeseknek, de minden lehetőt el fogunk követni, hogy a semlegeseknek minél kevesebb kárt okozzunk, természetesen állandóan szem előtt tartva a német kivitel megszüntetésének szükségességét. Szándékosan tettük ez intézkedések napját december 4-ikére, hogy a semlegeseknek elég idejük legyen felkészülni rájuk. Attlee felszólalására válaszolva a miniszterelnök ezt mondta: — Sajnálom, hogy Attlee urat rádióbeszédem kiábrándította. Hinni akarom, hogy a világ többi része nem érezte ugyanezt a kiábrándulást Sokan számításba vették, hogy a háború utáni békecélokat nem fogalmazhatja meg csupán Anglia, hanem más országokká is meg kell azokat tanácskozni. Ki kell kérnünk a domíniumok és szövetségeseink tanácsát Megeshetik, hogy a legyőzötteket is bevonjuk ezekbe a tanácskozásokba, mielőtt elhatározzuk, hogyan kell megszervezni az új és jobb világot . A háborús célokra vonatkozólag van egy megjegyzés, amely szerint nem lett volna szükség háborúra ahhoz, hogy az emberek szellemében megszülessék egy jobb világ megteremtésének eszméje.