Brassói Lapok, 1940. július (46. évfolyam, 146-171. szám)

1940-07-21 / 163. szám

XL­VI. évfolyam 1 63. szám Petesfis szerkesztő: K­ak­assy Endre. — Laptul­a­jdonos. Főszerkesztő: KACSÓ LAN() B. L." Kiadóvállalat Részvénytársaság. Felelős igazgató. Előfizetési árak: Belföldre havonként 80 lej, kézbesítéssel 84 lej. — Külföldre negyedévenként 450 lej. Magyaro­k:50 lej, páros (bal) szövegoldalon 7.50 lej, páratlan (j°bb) szövegoldalon 8.50 lej négyzet centiméterenként. Keretes­re fizetendők. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bračov, Str. Regele Carol 56—58. — Telefon: Bračov — Vasárnap 1940 julius 21 I jegyezve: G. Č. 920/1938. Trib. Bračov.) — negyedéveidként 15 P. — Hirdetések dija hirdetési oldalon S­ zter^flfy'g ® lej négyzetcentiméteresként. Hirdetési dijak elő­­'*'е»аод&^19­65, kiadóhivatal 15.10. ECYÜN­ Ne fogadja senki türe­lmetlen kézle­gyintéssel, hogy ezt már hallottuk, ha újra és újra ismételjük napjaink legfontosabb követelményét: nyugalom­ra és fegyelmezettségre van szükség éle­tünk minden megnyilatkozásában. És ezenkívül a legszorosabb népi tömörü­lésre. És a népi tömörüléseknek egymás közötti megértésére és a lehetőség sze­rinti összeműködésére. Bármi történjék is a nagyvilágban, nekünk közelebb kell kozdenunk egymáshoz a három nép e történelmi földjén, amelynek történelmét magunk alakítottuk, sajátos szellemi le­vegőjét a magunk szellemi erőfeszítései árán termeltük ki. Kultúrája ma olyan nekünk, minrt a mindennapi betevő falat s levegője nélkül aligha tudnánk lélek­­zeni. Van mit féltenünk s e magunkat féltjük, ha egymást féltjük. „ Újra ideges remegés borzolja végig Európát. Talán ösztönös valami ez, ami­nek okát, vagy legalább magyarázatát admni nem is tudjuk. Valami érik, valami készülődik s ennek az erejét érezzük idegzetünkben. Lehet az is, hogy tudjuk, mi az a nagy esemény, ami minden pil­lanatban esedékes s ami kétségkívül döntő hatással lesz egész Európára, tehát a mi életünkre és jövőnkre is. Németor­szág készen áll az Angliával való nagy leszámolásra. Talán ennek a kitörés előtt álló nagy történelmi viharnak a villamosságtól telített levegője neheze­dik reánk és tesz valamennyiünket nyug­talanná, ingerlékenyebbé. Veszélyes idő­járás az ilyen, mert feldúlhatja azt a belső lelki és szellemi egyensúlyt, a­me­lyre pedig igen nagy szükség van ak­kor, ha valóban végigvág rajtunk a vi­har szele. A képes beszéd néha igen jó arra, hogy megérzékeltessünk valamit, ami­nek a kimondására még nincs kiérett szavunk, megfelelő kifejezésünk. Most mégis kerülni szeretnék ezt a megoldást, mégha küzködnünk is kell a szavakkal. A csendes, higgadt beszédre van most szükség, bárha botladozik is. Erőszakkal is halkra kell fogni a hangot, hogy a feszültséget, a nyugtalanságot, az inger­lékenységet zsilipek közé szorítsuk. Ha közben a távoli dörgések __ hangja el­nyomja a szót, akkor inkább elhallga­tunk. Mert a fontos, a mindennél fonto­sabb: a nyugalom és a higgadtság. A három nép történelmi földjéről be­széltünk az imént s nem kell közelebbi megnevezés, hogy megértsük egymást. Erről a földről azonban komolyan csak akkor beszélhetünk, ha egyaránt számon tartjuk azokat a népeket is, a­melyek rajta élnek s amelyeknek azzal kell kiérdemelniük egymás megbecsülé­sét, hogy érte is élnek. Azért viszont, hogy valóban ezért a földért élhessenek, h­ogy megtarthassák ennek a földnek minden anyagi értékét és hogy csvábib elleszítessék azokat a szellemi értéke­ket is, amelyek talán valóban csak itt születhettek meg,­­ egymásért is kell élniük. Együtt és egymásért, hogy ön­magukért élhessenek. A belső béke egyet jelent a biztonsággal mindegyikünk szá­mára. Vigyázni kell a szenvedélyekre. Meg kell fékezni, ketrecbe kell zárni őket, mint a fenevadakat. Gúzsba kell kötni az ingerlékenységet, mert nagy veszedelmeknek nyithat utat. El kell hallgattatni a bujtogató szót, mert rosz­­szat akar, mert idegen célokat szolgál­hat. Ki kell oltani indulat-szikrákat, me'r! г’'-ce okozhatnak, amelyek írta Kacsó Sándor mindannyiunk biztonságát fenyegetik. A legjobb önvédelem is a nyugodtság, a békére való szilárd eltökéltség. Ennek az érdekében meg kell keresni minden olyan kis pontot, felületet, gondolatot, szándékot és tervet, ahol az érdekek ta­lálkoznak. És a sok kis találkozó érdek fölött ott kell látnunk állandóan a leg­nagyobb érdeket: békésen, egymás ve­szélyeztetése nélkül és minden értékünk megmentésével kell eljutnunk abba az új elrendezésbe, amelyet az alakuló tör­ténelem szánt nekünk. Úgy látjuk, alig is­ vitathatnék, hogy rajtunk kívül álló és fölöttünk zugó történelmi erők való­sítják meg előttünk egyelőre ismerelten szándékaikat. Az a három nép, amely ezen a földön egymás mellett él, kü­lön­­­kü­lön aligha befolyásolhatja a történen­dő­ket. Együtt talán ezen a téren is ér­het el eredményeket. Ennél is fontosabb azonban, hogy bármi jöjjön is, a törté­nések folyamata és milyensége minden bizonnyal ennek a három népnek a ke­zében van Ha ez a három nép egymás­sal szembe nem kerül, egymást meg nem dúlja, el sem árulja, ki nem szolgálat ja f­­elszabadul­ szenvedélyeknek, ekkor úgy vonulhat el fölöttünk mindenféle vihar, hogy kunyhóink épen maradnak, értékeink megmenekülnek s a közös jobb jövő épitő anyagává válhatnak. Nem tudhatjuk, hogy mit tartogat szá­munkra a történelmi sors, de valószí­nűbb az, hogy egymásra utaltságunk egyre fokozódik még, mint az, hogy kü­­lön-külön, egymástól függetlenül, vagy tán egymás ellenére tudnék jól elren­dezni a sorsunkat. Ilyen esetet még nem termelt ki a történelmünk, de sok fi­gyelmeztetéssel szolgált már arra, hogy mindannyian bajt látunk csak, ha egyi­künk árulójává válik annak a földnek, amelyért élnünk kell, ha valóban rajta akarunk élni. Súlyos történelmi felelős­séggel tartozunk most egymásnak, egy­aránt fel kell ismernünk az érdekközös­séget. Szerencsére a külső nagyhatalmi érdekek is, az ország belső nagy érdeke is, erre szorí­. De minden belső szorítás­nál erősebb és sokkal, de sokkal értéke­sebb, ha megbonthatatlan belső szolida­ritás jön létre közöttünk most és abban a tudatban, hogy a mi belső békénk első­sorban a mi nagy vagyonunk s önma­gunknak védjük és mentjük meg vele, h­a a mentésre szükség lesz. Ezért kell újra és újra hangoztatni: nyugalom,, fegyelmezettség és béke le­gyen minden itt élő népcsoportban. És nyugalom, fegyelmezettség és béke le­gyen az együttélő népcsoportok között. Nincs helye most szenvedélyességnek és le kell nyelni minden ingerlékenységet, mert közös veszélyt jelent minden meg­gondolatlan gyujtogatás. ..................................................................■»■■■ .. ... Könyvtár Виэдрззу IV ish­­­ere . i­s*61­9 taxa pedala platíram­ numera? conf. aprobarii No. 24.454/1939 A váratlanul összehívott birodalmi gyűlés előtt Az olasz lapok szerint megszűnt az európai viszály békés megoldásának lehetősége A német főváros ünnepélyes fogadtatásban részesítette a francia hadszíntérről győztesen hazatérő berlini és brandenburgi hadosztályt A nemzetközi feszültség, amelyet a ten­gelyhatalmak küszöbön álló angliai táma­dása idéz elő, a mai nappal tetőpontjára há­gott. Ismét nagy események előestéjén ál­lunk. Egyes külföldi rádióállomások határo­zott formában közüik, hogy Ciano gróf olasz külügyminiszter pénteken repülőgépen Ber­linbe érkezett. Ugyanakkor péntek estére összehívták a német birodami gyűést, ame­lyen Hitler kancellár beszédet mondott. A vezér beszédéről és döntő fontosságú kije­lentéseiről lapunk más helyén számolunk be. A német birodalmi gyűlést tudvalevőleg csak történelmi eseményekkel kapcsolatban szokták összehívni. A közeli órák talán már választ adnak arra a kérdésre, hogy milyen fordulatot hoz ez a mostani hétvég. A német főváros ujjongva ünnepli a fran­ciaországi harctérről győztesen hazatérő berlini és brandenburgi hadosztályt, amely­nek legénységéhez Göbbels birodalmi minisz­­ter üdvözlő és buzdító beszédet intézett. Közben pillanatig sem szünetel a német és angol légi haderő tevékenysége. Az an­gol kormány végső erőfeszítéssel készül a döntő küzdelemre és egy angol tiszt kije­lentése szerint a Gallipolinál történt partra­szállás gyerekjáték volt, ahhoz a nehézsé­gekhez képest, ami a németekre vár az ang­liai partraszállásnál és az új, úgynevezett „Churchill-vonal“ áttörésénél. Nincs más megoldás, csak a katonai ? (Róma, Rador) Az olasz lapok egyön­tetű megállapítása szerint Churchill legutóbbi beszéde után megszűnt a le­hetőség az európai viszály diplomáciai után való megoldására. Nincs tehát más megoldás, mint a katonai, Angliának viszont viselnie kell a legsúlyosabb kö­­­vetkezményeket. (Stockholm, Rador­ , DNB jelenti: A News Chronicle „Churchil­l-vonal’-nak nevezte el az új angol védelmi vonalat. Egy angol tisz ezzel kapcsolatban ki­jelentette, hogy a Gallipolinál történt partraszállás gyerekjáték volt ahhoz, a­mi a németekre vár az angliai partra­szállás megkísérlésénél. (Berlin, Rador) A DNR közli: A fran­ciaországi háborúból győztesen hazatérő berlini és brandenburgi hadosztály zene­karokkal az élén, a berlni templomok harangzúgása közben vonult be a bran­denburgi kapun keresztül a német fővá­rosba. A hadosztály­­díszfelvonulását a berlini utcákon a birodalom főhatóságai és óriási tömeg nézte végig. A vezér, a birodalmi kormány és a fővárosi lakos­ság, valamint Fromm tábornok, a tarta­­lékhadsereg vezetője és a német haderő nevében Göbbels­er birodalmi miniszter és Berlin körzetvezetője üdvözölte az első hadosztályt. A történelem folyamán ed­dig négy ízben vonultak át német csapa­tok a brandenburgi kapu alatt, de soha még ilyen fényes fogadtatásban nem volt részük, mint mostan. A Pariser Platz két oldalán hatalmas emelvényeket állítottak fel, míg a tér hátterét hatalmas sassal, a birodalom jelképével díszítették. Az ál­lam, a hadsereg és a párt képviselői szá­mára fenntartott díszemel­vényen ültek a hősi halált halt berlini katonák szülei még- előttük­ a hadiipari­­üzemek munká­sai, valamint a német és külföldi sajtó képviselői foglaltak helyet. A háború sebesültek és ápolónők számár­a szintén i­diszemelvényen tartottak fenn helyet. GÖBBELS BESZEDI (Berlin, Rad­or) A DNR jelenti: D Goebbels, az 1. hadosztálynak a birodal­mi fővárosba való diadalmas bevonulása alkalmával üdvözlő beszédet intézett­­ katonákhoz s abban a többek között eze­ket mondta: — Ellenségeink kényszeritették ránk ezt a háborút, hogy széttörhessék tán

Next