Brassói Lapok, 1940. július (46. évfolyam, 146-171. szám)
1940-07-21 / 163. szám
XLVI. évfolyam 1 63. szám Petesfis szerkesztő: Kakassy Endre. — Laptulajdonos. Főszerkesztő: KACSÓ LAN() B. L." Kiadóvállalat Részvénytársaság. Felelős igazgató. Előfizetési árak: Belföldre havonként 80 lej, kézbesítéssel 84 lej. — Külföldre negyedévenként 450 lej. Magyarok:50 lej, páros (bal) szövegoldalon 7.50 lej, páratlan (j°bb) szövegoldalon 8.50 lej négyzet centiméterenként. Keretesre fizetendők. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bračov, Str. Regele Carol 56—58. — Telefon: Bračov — Vasárnap 1940 julius 21 I jegyezve: G. Č. 920/1938. Trib. Bračov.) — negyedéveidként 15 P. — Hirdetések dija hirdetési oldalon S zter^flfy'g ® lej négyzetcentiméteresként. Hirdetési dijak elő'*'е»аод&^1965, kiadóhivatal 15.10. ECYÜN Ne fogadja senki türelmetlen kézlegyintéssel, hogy ezt már hallottuk, ha újra és újra ismételjük napjaink legfontosabb követelményét: nyugalomra és fegyelmezettségre van szükség életünk minden megnyilatkozásában. És ezenkívül a legszorosabb népi tömörülésre. És a népi tömörüléseknek egymás közötti megértésére és a lehetőség szerinti összeműködésére. Bármi történjék is a nagyvilágban, nekünk közelebb kell kozdenunk egymáshoz a három nép e történelmi földjén, amelynek történelmét magunk alakítottuk, sajátos szellemi levegőjét a magunk szellemi erőfeszítései árán termeltük ki. Kultúrája ma olyan nekünk, minrt a mindennapi betevő falat s levegője nélkül aligha tudnánk lélekzeni. Van mit féltenünk s e magunkat féltjük, ha egymást féltjük. „ Újra ideges remegés borzolja végig Európát. Talán ösztönös valami ez, aminek okát, vagy legalább magyarázatát admni nem is tudjuk. Valami érik, valami készülődik s ennek az erejét érezzük idegzetünkben. Lehet az is, hogy tudjuk, mi az a nagy esemény, ami minden pillanatban esedékes s ami kétségkívül döntő hatással lesz egész Európára, tehát a mi életünkre és jövőnkre is. Németország készen áll az Angliával való nagy leszámolásra. Talán ennek a kitörés előtt álló nagy történelmi viharnak a villamosságtól telített levegője nehezedik reánk és tesz valamennyiünket nyugtalanná, ingerlékenyebbé. Veszélyes időjárás az ilyen, mert feldúlhatja azt a belső lelki és szellemi egyensúlyt, amelyre pedig igen nagy szükség van akkor, ha valóban végigvág rajtunk a vihar szele. A képes beszéd néha igen jó arra, hogy megérzékeltessünk valamit, aminek a kimondására még nincs kiérett szavunk, megfelelő kifejezésünk. Most mégis kerülni szeretnék ezt a megoldást, mégha küzködnünk is kell a szavakkal. A csendes, higgadt beszédre van most szükség, bárha botladozik is. Erőszakkal is halkra kell fogni a hangot, hogy a feszültséget, a nyugtalanságot, az ingerlékenységet zsilipek közé szorítsuk. Ha közben a távoli dörgések __ hangja elnyomja a szót, akkor inkább elhallgatunk. Mert a fontos, a mindennél fontosabb: a nyugalom és a higgadtság. A három nép történelmi földjéről beszéltünk az imént s nem kell közelebbi megnevezés, hogy megértsük egymást. Erről a földről azonban komolyan csak akkor beszélhetünk, ha egyaránt számon tartjuk azokat a népeket is, amelyek rajta élnek s amelyeknek azzal kell kiérdemelniük egymás megbecsülését, hogy érte is élnek. Azért viszont, hogy valóban ezért a földért élhessenek, hogy megtarthassák ennek a földnek minden anyagi értékét és hogy csvábib elleszítessék azokat a szellemi értékeket is, amelyek talán valóban csak itt születhettek meg, egymásért is kell élniük. Együtt és egymásért, hogy önmagukért élhessenek. A belső béke egyet jelent a biztonsággal mindegyikünk számára. Vigyázni kell a szenvedélyekre. Meg kell fékezni, ketrecbe kell zárni őket, mint a fenevadakat. Gúzsba kell kötni az ingerlékenységet, mert nagy veszedelmeknek nyithat utat. El kell hallgattatni a bujtogató szót, mert roszszat akar, mert idegen célokat szolgálhat. Ki kell oltani indulat-szikrákat, me'r! г’'-ce okozhatnak, amelyek írta Kacsó Sándor mindannyiunk biztonságát fenyegetik. A legjobb önvédelem is a nyugodtság, a békére való szilárd eltökéltség. Ennek az érdekében meg kell keresni minden olyan kis pontot, felületet, gondolatot, szándékot és tervet, ahol az érdekek találkoznak. És a sok kis találkozó érdek fölött ott kell látnunk állandóan a legnagyobb érdeket: békésen, egymás veszélyeztetése nélkül és minden értékünk megmentésével kell eljutnunk abba az új elrendezésbe, amelyet az alakuló történelem szánt nekünk. Úgy látjuk, alig is vitathatnék, hogy rajtunk kívül álló és fölöttünk zugó történelmi erők valósítják meg előttünk egyelőre ismerelten szándékaikat. Az a három nép, amely ezen a földön egymás mellett él, különkülön aligha befolyásolhatja a történendőket. Együtt talán ezen a téren is érhet el eredményeket. Ennél is fontosabb azonban, hogy bármi jöjjön is, a történések folyamata és milyensége minden bizonnyal ennek a három népnek a kezében van Ha ez a három nép egymással szembe nem kerül, egymást meg nem dúlja, el sem árulja, ki nem szolgálat ja felszabadul szenvedélyeknek, ekkor úgy vonulhat el fölöttünk mindenféle vihar, hogy kunyhóink épen maradnak, értékeink megmenekülnek s a közös jobb jövő épitő anyagává válhatnak. Nem tudhatjuk, hogy mit tartogat számunkra a történelmi sors, de valószínűbb az, hogy egymásra utaltságunk egyre fokozódik még, mint az, hogy külön-külön, egymástól függetlenül, vagy tán egymás ellenére tudnék jól elrendezni a sorsunkat. Ilyen esetet még nem termelt ki a történelmünk, de sok figyelmeztetéssel szolgált már arra, hogy mindannyian bajt látunk csak, ha egyikünk árulójává válik annak a földnek, amelyért élnünk kell, ha valóban rajta akarunk élni. Súlyos történelmi felelősséggel tartozunk most egymásnak, egyaránt fel kell ismernünk az érdekközösséget. Szerencsére a külső nagyhatalmi érdekek is, az ország belső nagy érdeke is, erre szorí. De minden belső szorításnál erősebb és sokkal, de sokkal értékesebb, ha megbonthatatlan belső szolidaritás jön létre közöttünk most és abban a tudatban, hogy a mi belső békénk elsősorban a mi nagy vagyonunk s önmagunknak védjük és mentjük meg vele, ha a mentésre szükség lesz. Ezért kell újra és újra hangoztatni: nyugalom,, fegyelmezettség és béke legyen minden itt élő népcsoportban. És nyugalom, fegyelmezettség és béke legyen az együttélő népcsoportok között. Nincs helye most szenvedélyességnek és le kell nyelni minden ingerlékenységet, mert közös veszélyt jelent minden meggondolatlan gyujtogatás. ..................................................................■»■■■ .. ... Könyvtár Виэдрззу IV ishere . is*619 taxa pedala platíram numera? conf. aprobarii No. 24.454/1939 A váratlanul összehívott birodalmi gyűlés előtt Az olasz lapok szerint megszűnt az európai viszály békés megoldásának lehetősége A német főváros ünnepélyes fogadtatásban részesítette a francia hadszíntérről győztesen hazatérő berlini és brandenburgi hadosztályt A nemzetközi feszültség, amelyet a tengelyhatalmak küszöbön álló angliai támadása idéz elő, a mai nappal tetőpontjára hágott. Ismét nagy események előestéjén állunk. Egyes külföldi rádióállomások határozott formában közüik, hogy Ciano gróf olasz külügyminiszter pénteken repülőgépen Berlinbe érkezett. Ugyanakkor péntek estére összehívták a német birodami gyűést, amelyen Hitler kancellár beszédet mondott. A vezér beszédéről és döntő fontosságú kijelentéseiről lapunk más helyén számolunk be. A német birodalmi gyűlést tudvalevőleg csak történelmi eseményekkel kapcsolatban szokták összehívni. A közeli órák talán már választ adnak arra a kérdésre, hogy milyen fordulatot hoz ez a mostani hétvég. A német főváros ujjongva ünnepli a franciaországi harctérről győztesen hazatérő berlini és brandenburgi hadosztályt, amelynek legénységéhez Göbbels birodalmi miniszter üdvözlő és buzdító beszédet intézett. Közben pillanatig sem szünetel a német és angol légi haderő tevékenysége. Az angol kormány végső erőfeszítéssel készül a döntő küzdelemre és egy angol tiszt kijelentése szerint a Gallipolinál történt partraszállás gyerekjáték volt, ahhoz a nehézségekhez képest, ami a németekre vár az angliai partraszállásnál és az új, úgynevezett „Churchill-vonal“ áttörésénél. Nincs más megoldás, csak a katonai ? (Róma, Rador) Az olasz lapok egyöntetű megállapítása szerint Churchill legutóbbi beszéde után megszűnt a lehetőség az európai viszály diplomáciai után való megoldására. Nincs tehát más megoldás, mint a katonai, Angliának viszont viselnie kell a legsúlyosabb következményeket. (Stockholm, Rador , DNB jelenti: A News Chronicle „Churchill-vonal’-nak nevezte el az új angol védelmi vonalat. Egy angol tisz ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a Gallipolinál történt partraszállás gyerekjáték volt ahhoz, ami a németekre vár az angliai partraszállás megkísérlésénél. (Berlin, Rador) A DNR közli: A franciaországi háborúból győztesen hazatérő berlini és brandenburgi hadosztály zenekarokkal az élén, a berlni templomok harangzúgása közben vonult be a brandenburgi kapun keresztül a német fővárosba. A hadosztálydíszfelvonulását a berlini utcákon a birodalom főhatóságai és óriási tömeg nézte végig. A vezér, a birodalmi kormány és a fővárosi lakosság, valamint Fromm tábornok, a tartalékhadsereg vezetője és a német haderő nevében Göbbelser birodalmi miniszter és Berlin körzetvezetője üdvözölte az első hadosztályt. A történelem folyamán eddig négy ízben vonultak át német csapatok a brandenburgi kapu alatt, de soha még ilyen fényes fogadtatásban nem volt részük, mint mostan. A Pariser Platz két oldalán hatalmas emelvényeket állítottak fel, míg a tér hátterét hatalmas sassal, a birodalom jelképével díszítették. Az állam, a hadsereg és a párt képviselői számára fenntartott díszemelvényen ültek a hősi halált halt berlini katonák szülei még- előttük a hadiipariüzemek munkásai, valamint a német és külföldi sajtó képviselői foglaltak helyet. A háború sebesültek és ápolónők számára szintén idiszemelvényen tartottak fenn helyet. GÖBBELS BESZEDI (Berlin, Rador) A DNR jelenti: D Goebbels, az 1. hadosztálynak a birodalmi fővárosba való diadalmas bevonulása alkalmával üdvözlő beszédet intézett katonákhoz s abban a többek között ezeket mondta: — Ellenségeink kényszeritették ránk ezt a háborút, hogy széttörhessék tán