Polgári Leányiskola, Budafok, 1911
annyiszor megénekelt, tanújele még a sír kövén is rajta van: „A legszeretettebb atyának és a legszeretettebb anyának“. Munkácsy Mihály, a világhírű, legnagyobb magyar festőművészét, Gyönyörű síremlékét Teles Ede készítette, a vértanúk sírját, akiket az 1848 utáni években végeztek ki, amiért hazájukat szeretni merték, Ciarba Miklós, legkiválóbb magyar publicista sírját, Kisfaludy Károly, az elsőrendű magyar író, a magyar drámairodalom atyjának sírját, Szilágyi Dezső, a kiváló magyar jogász és államférfiét, Klapka György, a vitéz 48-as tábornok, Komárom hős védője sírját, Erkel Ferenc, a magyar zenevilág legkimagaslóbb alakjáét, a Hymnus komponistájáét, Kerkápolyi, a zseniális államférfi és nemzetgazdászét, Salamon Ferenc, a kiváló történetíró és esztétikusét, Deák Ferenc, a „haza bölcséét“, aki egyike a magyar nemzet világtörténelmi nagy alakjainak. A 67-es kiegyezés megalkotója, s így az újkori Magyarország egyik megalapítója, hazánknak egyik legválságosabb idejében vezére, az egész művelt világ akkori kortársai között is egyike a legnagyobbaknak, Szigeti József, a kiváló nagy színész és drámaíróét, Kaik Miksa, kitűnő publicistáét, akitől Erzsébet királyné magyarul tanult, Kossuth Lajosét, a lángeszű, a művelt világon legismertebb magyar államférfi, az utolsó, tehetségben a legelső magyar szabadsághős, az újkori szabadeszmék magyar előharcosa, a magyar jobbágyság felszabadítója, akit a magyar nép ma is Kossuth apánknak nevez. A mai Magyarország megteremtésének egyik főmunkása Mauzóleumán a láncot eltépő Bécs felé néző oroszlán működésének gyönyörű szimbolisztikus kifejezője, Arany Jánosét, Petőfi Sándor mellett legnagyobb magyar költő; ők ketten teremtették meg költészetünkben a nemzeti irányt (a klasszicizmust s romanticizmusz helyett), Petőfi a lírai és Arany az epikai költészetben. Petőfinél felettlébb a lángész eredetisége, Arany zsenije mellett a legművésziesebb magyar költő. Arany működését legjobban jellemzi hűséges barátja Petőfi „Mit én nem egészen dicstelenül kezdek, folytasd te barátom teljes dicsőséggel“, Vörösmarty Mihályét, ki a magyar irodalom egyik legkiválóbb alakja, a Petőfi és Arany Jánost megelőző kor, a magyar reformkorszak legnagyobb költője, Kisfaludy Károly halála után a magyar irodalom vezére, aki Petőfit már végső kétségbeesésében megmentette, felfedezte és útjait egyengette; a magyarok imájának, a Szózatnak halhatatlan költője, Táncsics Mihály szabadsághősét, akit a nagy napon, 1848 március 15-én, szabadított ki a nép börtönéből.