Tóth Endréné (szerk.): Budapest Enciklopédia. 3. bővített, átdolgozott kiadás (Budapest, 1981)
alábbi házak udvarain találhatjuk meg: Múzeum krt. 9-11., Ferenczy I. u. 26-28., Magyar u. 12-14., Múzeum krt. 21., Magyar u. 28., Múzeum krt. 23., Múzeum krt. 29., Múzeum krt. 31-33., Bástya u. 1., Veres Pálné u. 42., Királyi Pál u. 13/b., Bástya u. 15- 18., Tolbuhin krt. 16. Ez utóbbi helyen térkép- és metszetgyűjtemény mutatja be a várfalak vonalát, míg az elsőnek említett falszakasz a várfal leghosszabb, legépebb és jórészt szabadon álló szakasza. A helyenként 2,5 m, a Magyar u. Múzeum krt. 21. között 80-90 cm vastag és 8 m magas, de alul beépített várfalak tetején legtöbb helyt megmaradtak a védőfolyosó védőpártázatai is, amelyek egyeznek a visegrádi Alsóvár, a kolozsvári városfal és a budai királyi vár Mátyás kori építkezéseivel. A pesti városfalak dunai kezdőpontját és töréspontjait erősebb, átlag 22 m átmérőjű rondellák erősítik (Alsó-dunai, Krautschneider, Magas, Hatvani, Szabó, Új Világ, Kecskeméti, Czéles, Lipót rondellák). A pesti városfalnak a középkorban csak három kapuja volt: a Váci kapu (a mai Váci utca elején), az Egri vagy Hatvani kapu (a mai Astoria aluljárónál) és a Kecskeméti kapu (a mai Kálvin tér helyén); mindegyik előtt erős rondella fokozta a védelmet. G. L. PÉTERFFY-PALOTA (V., Pesti Barnabás u. 2.) Az egyemeletes barokk saroképületet 1755-től építtette Péterffy János ítélőtáblás ülnök Mayerhoffer András építésszel. A 2+3+2 A Hatvani kapu. Varság Jakab vázlata Kötbér Jakab kocsigyártó cégéréhez; tollrajz, 1835 Az egykori Péterffy-palota a Kötő (Pesti Barnabás) utcában; fénykép 1910 körül 299