Tóth Endréné (szerk.): Budapest Enciklopédia. 3. bővített, átdolgozott kiadás (Budapest, 1981)
B Váci utca. Benne lüktet legelevenebben a főváros élete. A másik ilyen jelentős üzlet utca a Váci utcával párhuzamos Petőfi Sándor utca, és a kettőt összekötő kis utcákban is számos üzlet élénkíti a Belváros képét, életét: Régiposta utca, Párizsi utca, Haris köz és Kígyó utca, valamint a Párizsi udvar fedett üzleti galériája. Szintén kiemelkedő jelentőségű a Kossuth Lajos utca. A pesti „city” két központja a Felszabadulás tér és a Vörösmarty tér. Amint láthatjuk, a „city” a történeti Belvároshoz képest északra tolódott el, a régi Lipótváros belső részére, míg a Belváros déli részének szűk utcáiban csendesen megindult az elöregedés folyamata. A lefokozódás folyamatának csak legújabban vetett gátat a főváros, amikor a Belvárost jelentős és építészetileg értékes új épületekkel gazdagította (a Chemolimpex székháza a Deák F. u. és Bécsi u. sarkán; a Duna-Intercontinental Szálló egyébként vitatható magasságú épülete, a Főposta új épülete stb.). Kellemes és üde színfolt a Petőfi tér ideálisan egyszerű kialakítású kertje. A Belváros egy részének gyalogosvárossá való átalakításával, a Haris köz érdekes üzleti utcájában az egységes homlokzatnak visszaállításával, a galériaszerű század végi udvarok kihangsúlyozásával (Párizsi udvar) fokozzák a Belváros kulturált hatását, vonzerejét. Nyereséget jelentenek az új belvárosi szobrok - a Március 15. téren szökőkút, Tarr István szoborcsoportozatával, a Kígyó utcai díszkút Ferenczy Béni Fiúaktjával és a klasszicista „Nereidák kútjának” visszahelyezése a Ferenciek terére. De nyeresége a Belvárosnak a háborús-sérült Kálvin téri Neptun-kút restaurálás utáni elhelyezése az Engels téren és a rendkívüli mértékben felduzzadt közlekedés rendezésére követett urbanisztikai módszerek, amilyenek a Kossuth Lajos utca - Erzsébet-híd vonalában legutóbb (1975-77) épített aluljárók, a Veres Pálné és a József Attila utcai árkádosítások. Mindez a közlekedés korszerűsítését segítette elő anélkül, hogy a Belváros történelmi városmagjának atmoszféráját szükségtelenül megbontaná. G. L. BELVÁROSI SZÍNHÁZ 1916 novemberében nyílt meg Modern Színpad néven s irodalmi színvonalú kabaréműsort játszott. 1918 májusában kapott engedélyt egész estét betöltő darabok adására, s ekkor vette fel a Belvárosi Színház nevet is. Első igazgatója Bárdos Artúr volt, aki A Párizsi udvar 1900 körül, fénykép