Tóth Endréné (szerk.): Budapest Enciklopédia. 3. bővített, átdolgozott kiadás (Budapest, 1981)
Kronológia
KRONOLÓGIA 1944 márc. 19. Budapestet német csapatok szállják meg. —Ápr. 3. Az első légitámadás Budapest ellen. — Okt. 6. Felrobbantják Gömbös Gyula szobrát a Döbrentei téren. — Okt. 29. Megkezdődnek a Budapest felszabadítására irányuló hadműveletek. — Nov. 4. A Margit-híd felrobbantása. — Dec. 8. Nyilasok kivégzik Kiss János altábornagyot, Nagy Jenő ezredest és Tarcsay Vilmos századost. — Dec. 25. Szovjet csapatok körülzárják Budapestet. — Dec. 30. A szovjet parlamenterek, Osztyapenko és Steinmetz kapitány meggyilkolása. — Dec. 31. Az újpesti vasúti híd felrobbantása. 1945 jan. 16. A Ferenc József- (Szabadság-) híd felrobbantása 14 óra 32 perckor. — — Jan. 18. A Lánchíd, Margit-, és Erzsébet-híd felrobbantása. Pest felszabadulása. Jan. 26. A Várban kivégzik Braun Évát, Rónai Ferencet és a Vörös Brigád több tagját. — Febr. 13. A főváros teljes fölszabadulása. — Ápr. 1S-tól a „Hunnia” filmgyár újra működik. — Máj. 7-től újra működik a lakihegyi adóállomás. — Jún. 16. Újra megindul a fogaskerekű. — Júl. A Sváb-hegyet Szabadság-hegynek nevezik el. — Okt. 6-7. Pontonhíd épül a Boráros térnél. — Okt. 29. — Háborús főbűnösök perének tárgyalása a Zeneakadémián. — Nov. A Petőfi-pontonhíd építése. — Országgyűlési választások. 1946 jan. 20. A Kossuth-híd felavatása. — Febr. 1. A Köztársaság kikiáltása. — Febr. 5. Szálasi bűnperének tárgyalása a Zeneakadémián. — Márc. 7. Munkástüntetés a Baloldali Blokk mellett. — Aug. 20. Életbe lép a forint pénznem. — Az újjáépült Ferenc József- (Szabadság-) híd megnyitása. — Szept. 18-21. A MKP III. kongresszusa. — A felszabadulási emlékmű építése. 1947 aug. 31. Országgyűlési választások. — Szept. 6. Munkástüntetés. — A Vérmezőt az állam a fővárosnak engedi át. — Nov. 13. Pokolgépes merénylet a Városházán. 1948 márc. 15. A Kossuth-díjak első kiosztása. — Jún. 13. A MDP I. kongresszusa. — Szept. 12. Az újjáépült déli összekötő vasúti híd felavatása. — Úttörővasút épül (1951-ig). — Első nemzetközi zenei „Bartók Béla”-verseny. 1949 febr. 1. A Petőfi-adó külön rádióműsort ad. — Márc. A Függetlenségi Népfront megalakulása. — Tavasszal próbafúrásokat végeznek az új földalatti vasút építkezésével kapcsolatban. — Máj. Országgyűlési választások. — Szept. 13. Megszűnik a „Budapest Székesfőváros” elnevezés; új név: Budapest főváros. — Nov. 20. Az újjáépült Lánchíd megnyitása. — Fővárosi Tervező Iroda alakul. — A Magyar Írószövetség megalakulása. 1950 jan. 1. Életbe lép a Nagybudapesti törvény (1949. XXVI. tc.) — Ápr. 1. Új pontonhíd nyílik meg a Petőfi- (volt Horthy-) híd mellett. — Jún. 15. A főváros ideiglenes tanácsának megalakulása. — Aug. 21. Földrengés. — Megnyílik a Ferihegyi repülőtér. — Első tanácsválasztások. 1951 febr. 24. márc. 2. A MDP II. kongresszusa. — Átépül az Erkel Színház nézőtere. — Megépül a csepeli gyorsvasút. — A Hajógyári-szigeten folytatják a római helytartói palota feltárását. 1952 Újjáépül a Petőfi- (volt Horthy-) híd. 1953 febr. 25. A TIT létesítése. — Aug. 20. Megnyílik a Népstadion. — Megépül a MTI székháza (I., Fém u.). 1954 márc. 24-30. A MDP 111. kongresszusa. — Júl. 18. Árvíz, 8,05 méteres vízállás.— Szept. 25. II. tanácstörvény a feladatkörök részletes meghatározásával. — Megnyílik a Táborvárosi Múzeum (III., Korvin Ottó u. 63.). 1955 máj. 21. Az újpesti vasúti hidat átadják a forgalomnak. — Megkezdik a Fiastyúk utcai, Hévízi úti, Nagy Lajos Krály úti, X. ker. Üllői úti és a csepeli lakótelep építését.