Berza László (szerk.): Budapest Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1993)
U
Új Kórház számú tanteremben folyt a tanítás, mint a háború előtt. Fontos feladat volt a közművek mielőbbi helyreállítása. A vízcsőhálózat sérüléseinek kijavítása még a harcok közben megkezdődött. 1947-ben a Vízmű újra elérte az 1944. évi vízszállítási kapacitást. 1947-ben ismét összekapcsolták az újjáépített Szabadság hídra felszerelt négy 650 mm-es csővezetékkel Pest és Buda vízvezetéki hálózatát. Az erősen megsérült Gellérthegyi-medence helyreállítása ekkor még nem történt meg. A 3 éves terv időszakában kapcsolták össze a budai és pesti hálózatot az újjáépített Margit hídra felszerelt két 600 mm átmérőjű csővezetékkel, így lehetővé vált a békásmegyeri vízműtelep gépeinek nagyobb fokú kihasználása, valamint a túlterhelt Váci úti 1200 mm-es főnyomóvezeték tehermentesítése. Az Óbudai Gázgyár berendezéseinek helyreállítását az 1945. év elején kezdték el, s ugyanakkor hozzáfogtak a csőtörések megszüntetéséhez és a hiányok pótlásához. 1945. márc. 30-án megkezdődött a gázszolgáltatás a gyár környékén. Pestre a gázt a felrobbantott Boráros téri híd roncsain épített fahídon vezették át először, majd gázvezetékeket tartó kötélhíd létesült a felrobbantott Margit híd pillérein. Ez lehetővé tette, hogy 1945 jún.-ában már a pesti oldalon is meginduljon a gázszolgáltatás. A teljes helyreállítás 1949-ben fejeződött be. 1945. márc. 14-én kezdték meg a főv. csatornahálózatának helyreállítását. A teljes helyreállítás 1947 ápr.-áig tartott. Az 1945. év végéig 115 helyen, összesen 1700 fm hosszban a csatornahálózatot átépítették, és a 11 200 fm hosszú csatornaszakaszból 3330 m 3 törmeléket és egyéb szennyező anyagot emeltek ki és szállítottak el. A szivattyútelepeken a gépi berendezések és a megsérült épületek kijavítását elvégezték.A villanyáram-termelés és -szolgáltatás 1945 májában indult meg a kelenföldi erőműtelepen. Az ostromot követően már az első félévben 5 kazánt és 6 gépegységet hoztak üzemképes állapotba 30 ezer kW teljesítménnyel. 1947-ben pedig a kazánok és áramfejlesztő gépek teljesítőképessége 16o%-os volt. 1949-ig a főv. egész területén újjáépítették a villamos kábeleket és légvezetékeket. A villamosvasutak vágányhálózatát és a felsővezetékeket 1946. I. negyedév végéig csaknem teljesen helyreállították, s ugyanakkor a háború előtti kocsiállomány 75%-a üzemképes állapotban volt. A romok eltakarításával egyidőben megindult az utak kijavítása és újraépítése is. Az első útépítések a Boráros téri szükséghíd, a margitszigeti pontonhíd, valamint a Kossuth híd hídfőinek kialakításához kapcsolódtak. Nagyobb arányú útépítés a 3 éves tervidőszakban indult meg. Ekkor építették át a Kerepesi út egy szakaszát; a Nagykörúton, Kiskörúton, Thököly úton, Üllői úton, Orczy úton, Kálvin téren és a Nyugati téren pedig a villamosvágányok középre helyezésével az útburkolatokat is újrakövezték. A legsürgősebb karbantartási munkákon felül mintegy 24 700 m2 útburkolat helyreállítása és 187400 m2 burkolat felújítása történt meg. Mintegy 53400 m2 új útburkolat is épült. A Duna-hidak újraépítésével egy időben a csatlakozó forgalmi tereket (Boráros tér, Gellért tér, Fővám tér) is átépítették. A templomok közül 1947-ig a belvárosi templom, a Batthyány téri és a cisztercita templom háborús sérüléseit kijavították. A Mátyás-templomon és a tabáni templomon elvégezték azokat a munkákat, amelyekkel ezeket a nagymúltú és történelmi nevezetességű templomokat meg lehetett menteni a további pusztulástól. A teljes helyreállítás fokozatosan történt meg. A Bécsi kapu téri ev. templom újjáépítése 1947. márc. 16-án kezdődött el. A helyreállítás 1949 végéig befejeződött. Az árvízvédelmi rendszerben keletkezett háborús rombolásokat gyors ütemben megszüntették. A leomlott partfalakat, a mellvédek folytonosságát helyreállították, a hídroncsok nagyobb részét kiemelték, az árvízvédelmi telepeket újjáépítették és az elpusztult felszereléseket pótolták. 1947-ben már újra védőképessé lettek az árvízvédelmi berendezések. írod. Fabritzky Antal: Feltámad a romváros (Bp., 1947)Új Kórház: —r Szent István Kórház Új köztemető. Rákoskeresztúri temető (X. Kozma u. 8-10.): a főv. legnagyobb köztemetője. A Kerepesi temető szűkké válása miatt létesítették a pestszentlőrinci és a rákoskeresztúri határ mentén. 1886-ban 429 holdnyi területen nyitották meg. 1933-tól több ízben bővíteni kellett, ma már kb. 600 holdra terjed ki. A városi tanács a megnyitáskor a felekezetek számára vegyes temetkezést rendelt el, csak a katonaság részére szakítottak ki külön parcellát. Ezt csak a II. vh. után számolták fel. Külön parcella maradt azonban az olasz (katonai) és a török (mohamedán) temető. Az ~ mellett külön temető létesült az izraelita hitközség halottai számára (X. Kozma u. 6.). Ez a Chevra Kadisa vezetése és felügyelete alatt áll, míg az ~ a Főv. Temetkezési Int. kezelésében működik. 1968-ban az ~ mellett halotthamvasztót is létesítettek. 1989. jún. 16-án ünnepélyes keretek között itt temették el Nagy Imrét és társait. 1992-ben az ~ben állították fel Jovánovics György Mártírok emlékműve c. alkotását. Újlak (II., III. ker.): a középkori Szentjakabfalva helyén a török pusztítások után német telepesek által alapított Neustift (Újlak) nevű falu. 1706-ra megépült plébániatemploma, amelyet később többször A Nemzeti Pantheon az Új köztemetőben 556