Berza László (szerk.): Budapest Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1993)
U
váratott magára, a budai oldalon azonban igen jelentős hálózat alakult ki: megépült az Albrecht (Hunyadi János) út (1852) és az Alagút (1857), így az addig meglehetősen elzárt Krisztinaváros közvetlen kapcsolatot nyert a Lánchídhoz. A Margit hídra vezető egykori Fegyvergyár u. (Szent István körút) már a Nagykörút egy része; a budai oldalon megoldatlan problémák maradtak. A Ferenc József (Szabadság) híd a Mészáros u. (Vámház körút) fontosságát emelte ki; a budai oldalon aránylag kedvező kapcsolat létesült azzal. Az Erzsébet híd pesti kapcsolatai a régi Belváros szép belső városképeinek feláldozását és teljes átépítését eredményezte, ennek ellenére a megoldást csak a harmadik átépítés (1964) hozta részben meg. A budai oldalon csak az eredeti híd megépítése után 60 évvel alakult ki - rendkívüli áldozatokkal - megnyugtató helyzet. A Horthy Miklós (Petőfi) híd már a Nagykörút folytatásaként épült meg, a budai oldalon megfelelő csatlakozásokkal; sok vitát kiváltott és már átépített pesti hídfője azonban teljes átépítést igényelt. Az 1871. évi városrendezési terv előtt már élt a Sugárút és a Nagykörút (a pesti oldal legmélyebb pontjain vezető útvonal, melyet Reitter Ferenc hajózócsatornaként, majd a főgyűjtőcsatorna legkedvezőbb nyomvonalaként javasolt) és néhány más főútvonal gondolata is. Az ekkor kiírt tévpályázat alapján létrejött terv rakta le a Hungária körút alapjait a Dunától a Dunáig, de egyelőre az óbudai (Árpád) híd nélkül. A belső igen jelentős, áttörésből származó kiegészítést kapott: az Úri (Petőfi Sándor) u. meghosszabbítását, vagyis a mai Bécsi utcának a Kristóf tér-Deák Ferenc utca közötti szakaszát. Ezzel a Belváros új főútvonala alakult ki. A pesti városkapukat a 18. sz. végén bontották le, a budai vár kapuit az egyesítés idejében. A négy kapu meghatározó jellegű volt a Vár egész közlekedésére. Kettő (a Tabánba vezető Vízi kapu és a Krisztinavárosba vezető Logodi v. Fehérvári kapu) helyett új kapcsolat létesült; a Hunyadi János utat elzáró kaput és a Bécsi kaput a közúti kapcsolat meghagyásával bontották el. (A mai Bécsi kapu a harmincas évekből származó újjáépítés.) Az Erzsébet hídról É és Ny felé haladó forgalmi utak - a volt Árok utca (Krisztina körút) és a nap-hegyi hágón át vezetett Hegyalja út gondolata 1909-ben realizálódott, funkciójukat azelőtt a régi Tabán kis u.-i látták el. Az elképzelésnek megfelelő mértékű megvalósításra jóval később került sor. Egyes távolsági utakat-a régi bécsi utat (1., ma 10. sz., 1931), a balatoni (7., ma 70. sz.; 1935), a szegedi (5., ma 50. sz.; 1935), majd a Szentendre-esztergomi utat (11. sz.)a két háború között már korszerűen kiépítették. A balatoni út Bp. területén nagyrészt teljesen új nyomvonalon épült. A budai hegyvidék egyes útjait - pl. a Budakeszi v. a Jánoshegyi utat — szintén korszerűen építették ki. Hosszú tervezgetés után megindult (1938) és ezzel abba is maradt az Erzsébet sugárút (Madách Imre út) kiépítése. A harmincas évek két, a belső ~rá vonatkozó elképzelése — a Fórum (Kálvin tér—Kiskörút—Deák tér, 1932) és a Várostengely (Kálvin tér-Petőfi Sándor utca-Szabadság tér, 1937) reprezentatív kiépítése ugyan nem valósult meg, de napjainkban mindkettő a legfontosabb forgalmi útvonalak sorába tartozik. A 60-as években hazánk belépett a távolsági utakra vonatkozó nemzetközi egyezménybe. -* Autópálya 1966 óta érinti Bp.-et; az M1 (Hegyeshalom-Bécs) csatlakozó szakasza nyílt meg elsőnek, utána következett a belőle kiágazó M7, mely a balatoni (7., ma 70. sz.) út forgalmának túlnyomó részét átvette. - A Hegyalja utat és a hozzá csatlakozó Budaörsi stb. utat a harmincas években, a budaörsi repülőtér építése alkalmával a kor igényeinek megfelelően építették ki. A hatvanas években az autópályára és az Erzsébet híd újjáépítésére való tekintettel két lépésben ismét átépítették az útvonalat, most már gyorsforgalmi útvonallá, egyben csatlakoztatták a főv. első nagy többszintű csomópontjához, az Erzsébet híd budai hídfőjéhez. Hasonló jellegű gyorsforgalmi út a Ferihegyi repülőtérre vezető út (1940-41), mely bizonyos mértékig szerényebb, viszont fő iránya már teljesen szintbeni keresztezések nélkül épült. Az ~on belül aránylag kisebb szerep jut az utolsónak épült -all. vh. alatt megkezdett és 1950-ben megnyílt -, akkor csak fél szélességben kiépített Árpád hídnak, mely a Hungária körút É-i szakaszának módosításával csatlakozik az ~hoz. - Bp. területének megnövekedésekor (1950) az ~ főútvonalai újra, a volt peremvárosokat és községeket bekötő utakkal egészültek ki. A II. vh. óta eltelt idő súlyos feladatává vált, hogy a megnövekedett és többnyire szintben fekvő vasúthálózat keresztezéseit a forgalom sebességi igénye és a növekvő forgalommal együtt fokozódó balesetveszély miatt kétszintűvé kell átépíteni, és a meglevő vasúti -valul- és felüljárókat szűk voltuk miatt át kell építeni. Ilyen volt pl. a Dózsa György úti aluljáró átépítése (1951), az albertfalvai új felüljáró (1966), a Hungária körút (1969) és a Kacsóh Pongrác út felüljárója (1970) stb. Nagyarányú, teljesen komplex út- és közműfelújítást jelentő útkorszerűsítés eredménye az első, forgalomtechnikai szempontból korszerű útvonal: a Rákóczi út mai formája (1959) v. a legnagyobb, négyszintű (1. Rottenbiller u.-i felüljáró, 2. a többi út, 3. gyalogaluljáró, 4. metró) csomópont, a Baross tér (1970). Az Andrássy út belvárosi forgalmának megoldatlanságát szüntette meg a József Attila u. korszerű forgalmi úttá való átépítése (1963), így a Lánchíddal kedvező kapcsolat jött létre. Az Andrássy út másik vége az M3 autópályához kapcsolódik a Róbert Károly körútnál lévő nagyforgalmú csomóponttal. Az autóközlekedés növekedésének hatására az ~ átrétegződött: egyes részeinek a forgalma emelkedett, sőt csúcsórás kapacitása kimerülőben van, más részei kiestek a járműforgalomból, több u.-t és teret gyalogforgalmú utcává építettek át. A Belvárosba átmenő forgalmat, a hidakra vezető útvonalaktól eltekintve, alig bonyolít le. A pesti oldalon a Rákóczi úton és a Kiskörút egy részén megszűnt a villamosvasút, így ezek kapacitása megnövekedett. Az É-D-i forgalomban jelentős szerepet kapott a két alsó rakpart, amit a budai oldalon É felé továbbépítettek a Mozaik u.-ig (1981), itt kapcsolódik a Szentendrei úthoz. D felé a Petőfi hídhoz való csatlakozását építették ki. Az Óbuda É-D-i forgalma szempontjából jelentős Bécsi utat és Pacsirtamező u.-t szintén rekonstruálták. A budai úthálózat 577