Budapest, 1892. január (16. évfolyam, 2-31. szám)
1892-01-02 / 2. szám
__lesz ajlésen alapul, a Parlamentarismus ezen alaptörvényének negációja. (Élénk helyeslés.) Több választáson át éreztük a hivatalos korteskedés súlyát, közelről láttuk az elgázolt szabadságot, hallottuk annak feljajdulását, de igazságot nem találtunk. (Úgy van !) És várjon az, amit a kormány most cselekszik, egyébb-e mint kísérlet arra, hogy a nemzeti akarat szabad nyilvánulását kijátszhassa. (Zajos helyeslés.) Megrövidíti a nemzet felvilágosítására, az eszmék fejlesztésére fordítható időt, mert mindezekben csak káros agitációt lát, holott épen ez az alkotmányos életnek lényege, nem átall a téli idő veszedelmeire, az elterjedt betegségekre számítani, hogy a nemzet hangosan ne szólhasson. (Zajos helyeslés.) Akik a parlamentarismusnak minden egyéb törvényét így folytonosan megszegik és erre alapítják hatalmukat, azoknak nincs joguk követelni, hogy a parlamentarismusnak csak épen az az egyetlen törvénye legyen szent és sérthetetlen, mely nekik kedvez, t. i. a többségi akaratnak feltétlen érvényesülése. Ez meg lesz minden erőszakos rendszabály nélkül akkor, amikor a parlamentarizmusnak eddig lábbal tiport többi törvényei valósággá váltak. (Élénk helyeslés.) — A tüzérség újjászervezése. A tegnapelőtt kiadott »Normal-Verordnungsblatt» közli a tüzérségnek ő felsége által elfogadott új szervezetét, amelyet a leszállított békelétszámban levő tizennégy ütegosztály létszámszaporodása követeli meg. A tizennégy Üteg- Osztály, 29 számtól folyólag 42-ig, mint önálló ütegosztályok sorakoznak a többi, 1-től 29-ig menő önálló ütegosztályokhoz. A lovasütegek szervezete egyelőre változatlanul megmarad. A vártüzérség számára egy felügyelőt neveznek ki véglegesen, továbbá minden egyes vártüzérzászlóalj negyedik századát 4 tisztre és 66 emberre emelik. A tábori tüzérség immár 14 tüzérezredből és 42 önálló ütegosztályból áll, amihez egy önálló hegyiüteg-osztály járul, háborúban. Békeidőben minden hadtest-tüzérezred az ezredkarból, az első és második ütegosztályból (3—3 üteggel) a lőszerparkkeretből és a pótkeretből áll. E tüzérezredek közvetlen kötelékébe tartoznak még az 1., 2., 4., 5., 6., 7., 11), és 11. ezredeknél még egy-egy lovas ütegosztály, egyenként két üteggel (a 6 ágyúval), továbbá az 1—3, 6—14 hadtest-tüzérezred kötelékébe még 1—1, azaz összesen 12 hegyi üteg, egyenként 4 ágyúval. Az egységes löveg behozatala a közös hadseregnél tehát ezzel ténynyé vált Az osztrák-magyar hadseregnek tehát van gyalogsági hadosztály-tüzérségben 126 ütege, 1008 ágyúval, hadtesttüzérségben 74 ütege 592 ágyúval, hegyitüzérségben 30 ütege 120 ágyúval, keskenynyomatávú tüzérségben 4 ütege 16 ágyúval, lovas tüzérségben 16 ütege 96 ágyúval, összesen 1648 darab 9 centiméteres tábori ágyúja és 120 darab 70 centiméteres hegyi ágyúja. A kormánypárt bucsuzása. A mamelukok szokásos új évi tisztelgése a kenyeret és mandátumot adó miniszterelnöknél most a választások küszöbén az egymástól s a miniszterelnöktől való bucsuzás szomorú ünnepévé vált. Fújták ugyan a választási riadót, de az elhangzott beszédek alaphangja a küszöbön álló küzdelmek nehézségenek érzése volt. Elbúcsúztak egymástól s a miniszterektől. Vajha ez a búcsú egyszersmind valamennyiökre nézve az uralomtól s a hatalomtól való bucsúzás lenne. A mai beszédekkel is megmutatta az úgynevezett szabadelvű párt, hogy a megbuktatásra méltó, hogy megbuktatását kívánja a haza és a szabadság érdeke. A képviselőházi szólásszabadság ellen tör most a kormánypárt, ezt tűzte ki feladatul a jövő országgyűlésre. Ily szellemben beszélt Neppel, így Bokros, igy Fáik s igy Szapáry miniszterelnök. A szólásszabadság elleni rendszabályokon kívül, amelyeket nemcsak a házszabályok módosításával akarnak elérni, hanem más, meg nem nevezett módokon is, Szapáry több közigazgatási javaslat tárgyalását tűzte ki a jövő országgyűlés programmjául. A tanítók s a tisztviselők fizetéséről s a választási ügyekben való kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslatokat azonban törölte Szapáry a jövő országgyűlés munkarendjéből. A feloszló országgyűlésre való benyújtásuk tehát nem volt keSzapáry azt mondta, hogy 1867 óta már 7 választáson ítélte el a választó nemzet e párt politikáját s reméli, hogy most is úgy lesz. Ez nem igaz. A függetlenségi párt ereje mind a hét választáson egyre szaporodott s a függetlenségi képviselők számának állandó szaporodásából nem lehet azt következtetni, hogy a közösügyes politika jogosultsága növekedett. Most a választókon a sor a függetlenségi 48-as képviselők számának újabb szaporításával újabb csapást mérni a nemzetrontó közösügyes rendszerre s Szapáry »szabadelvű« politikájára. Az országgyűlési kormánypártnak a fővárosban időző tagjai ma délelőtt féltizenegy óra előtt a szabadelvű körben gyülekeztek össze. Podmadesky Frigyes pártelnököt Keppel Ferenc üdvözölte, hangsúlyozva azt, hogy a párt nehéz küzdelmeknek néz elébe. Podmaniczky Frigyes báró válaszában az elmúlt esztendőnek a szabadelvű pártra nézve mozgalmas és válságos eseményeiről szólott. Ezután a párttagok átmentek Budára a miniszterelnöki palotába. Egybegyültük után belépett a miniszterelnök éljenzéssel fogadva Vele együtt beléptek Fejérváry Gáza báró, Baross Gábor, Csáky Albin gróf, Szilágyi Dezső, Josipovich Imre és Bethlen András gróf miniszterek.Wekerle Sándor betegség által volt akadályozva megjelenésében és Szőgyány László az udvari újévi üdvözlések alkalmából Bécsben maradt. Bokros Elek tartotta Szapáryhoz az üdvözlő beszédet. Bokros a függetlenségi pártot támadta a közigazgatási javaslat megbuktatásáért. Az országgyűlés további tartalmának létjoga ezzel megszűnt. E tény után — így szólt Bokros a miniszterhez — e tény után sem reánk sem az országra nézve nem volt meglepetés, hogy ki kényszerítve és jogosítva éreztétek magatokat hogy ő Felségének az országgyűlés feloszlatását ajánljátok. Az első ötéves időszaknak első fele áldatlan személyi küzdelmek közt folyt le, második részében pedig a kisebbség erőszakosságának voltunk tanúi, így tehát sajnálattal bár, de el kell ismerni, hogy az első ötéves ciklus nem felelt meg az alkotásához kötött várakozásoknak. Ellenfeleink támadásaiknak egyik legélesebb fegyverét abból kovácsolják, hogy azt hozzák fel ellened és ellenünk, hogy mi a párt hatalmi és létérdekét mindenek felett védjük Teljes nyíltsággal beismerjük igenis, hogy a párt fenmaradásának, hatalmának érdekeit védjük, (úgy van, úgy van.) S ebben semm titkolni, semmi szégyelnivalót nem látunk. (Úgy van, úgy van.] Bármennyire bízunk is mi a nemzet ítéletében úgy mint egyesek mégis mindannyian ki vagyunk téve annak a lehetőségnek, hogy választóink bizalma nálunknál érdemesebbeket fog felkeresni. Éppen azért a pártnak ezen ünnepélyes tisztelkedése alkalmával mi mint egyesek, egyúttal búcsúzunk — habár reméljük, hogy a búcsú közülünk számosakra nézve csak a viszontlátásig szól. Szapáry Gyula gróf miniszterelnök a következőleg válaszolt: Tisztelt barátaim és képviselőtársaim! Helyesen jegyezte meg a párt tisztelt szónoka, hogy az év fordulója az idén sokkal fontosabb időszakot képez hazánk politikai életében, mint máskor, mert összeesik ez egy országgyűlési ciklus befejezésével és egy országgyűlés összehívásával (Halljuk! Halljuk!) s azért ma nemcsak az a feladatunk, hogy viszszatekintsünk a lefolyt év eseményeire, hanem visszatekinthetünk a lefolyt országgyűlés működésére is.(Halljuk ! Halljuk !) Midőn a jelenlegi kormány 1890 március havában elfoglalta állását és én a kormány nevében programmunkat a ház elé terjesztettem, két irányban jeleztem a kormány tevékenységének szükségét. (Halljuk ! Halljuk !) Az egyik a helyes pénzügyi és közgazdasági politika követése, a másik a szükséges belreformok létesítése és keresztülvitele. (Helyeslés) Nem lehet ugyan feladatom, hogy a lefolyt országgyűlés működéséről bírálatot és eseményeket mégis fel kell ez alkalommal említenem. (Halljuk ! Halljuk!) Az egyik a pé ügyi egyensúly helyreállítása, mert, hogy hazánk viszonyai megszárduljanak, ahhoz egyik főkellék volt pénzügyünk rendezése. Nehéz volt. barátaim feladat, mert három feladatot kellett egyszerre teljesíteni. Sok évi elmaradásunk után gondoskodni kellett azon beruházásokról, melyek szükségesek voltak arra, hogy az állancultur missiójának megfeleljen. (Úgy van!) Tekintettel az európai helyzetre nagy befektetéseket kellett tennünk harcképességünk emelésére és ezen feladatok mellett kellett egyidejűleg helyreállítanunk a pénzügyi egyensúlyt. Ezen feladatok közül némelyik ellentétben állott a másikkal és összeegyeztésük nem volt könnyű. Áldozatkészségre és kitartásra volt szükség, hogy ezen munkával megküzdjünk. (Úgy van !) A nemzet életképességének fényes bizonyítékát adta az által, hogy a feladatot megoldani sikerült s az érdemet azon országgyűléstől, mely ezen eredményt létesítette sem megtagadni, sem elvitatni nem lehet (Ugyvail. A másik kimagasló és korszakalkotó esemény a kereskedelmi szerzőrlések megkötése. Egy éve annak, ha helyzetről nyert tájékozás után e helyről ntam azt, hogy főtörekvése a kormánynémetországgal uj kereskedelmi szerzi lépni, és hogy eziránt minden oldal, őszinte a kívánság, hogy a helyzetet iszedés megkötésére lehető kedvezőnek ! A tárgyalások rövid idő múlva megiitítattak s a kedvező hangulat oda vitte azi hogy nemcsak a Németországgal kötendő ződzs alapján létesítettek, de megvet alapja mindazon kereskedelmi szerződése, melyeket most megkötöttünk. Rendes körülmények között két közt is elég nehéz a külömböző érdek, kiegyenlíteni, most azonban sikerült hat állan, külömböző érdekeit kiegyenlíteni s mindezt, aránylag rövid egy évi tartam alatt. Az is nevezetes, hogy a szerződéseket hat állam parlamentje néhány heti idők alatt egyidejűleg tárgyalta. Ez nagyfontosságú esemény. (Úgy van!) Lehetnek ugyan egyes érdekeltségeknek kifogásai a szerződés egyes tételeire nézve, de maga az a körülmény, hogy hat állam megegyezése sikerült s hogy ezen egyezmény által kereskedelmi viszonyaink 12 évre biztosítva vannak, az érdekelt államok közgazdasági viszonyaiban korszakot alkotó esemény. (Úgy van !) Ha a lefolyt országgyűlés az ország konsolidációjára szükséges egyik feladatának az anyagi téren megfelelt, a jövő országgyűlésre más, és oly fontos feladat vár, és ez az ország fejlődésére szükséges belreformok létesítése s ezek között első helyet foglal a közigazgatás reformja. (Élénk helyeslés. Közigazgatási reform alatt nemcsak azt az egy törvényt értem, mely a vármegyék közigazgatásának rendezéséről szól, melyet a légúti,... ülésszakon beadtam, mert bármily fontos is, ez az összes közigazgatási reformnak csak egy részét képezi. Sőt nem tekintem a kérdést akkor sem megoldottnak, ha ezen törvényjavaslattal egyidejűleg a közigazgatási bíráskodásról szóló törvényjavaslat is beadatik. Már az általam benyújtott törvényjavaslat indokolásánál kifejtettem, hgy a törvényeknek egész sorozata szükséges, közigazgatási reform teljes keresztülvitelére Halljuk ! Halljuk !) A vármegyeiközigazgatáson és a közigazgatási bíráskodáson kívül, itt van a városi törvényhatóságok kérdése, (Helyeslés) a községek rendezése, (Helyeslés) a gyámsági és gondnoksági ügyek szabályozása, (Helyeslés) a tisztviselők jogviszonyainak megállapítása. (Helyeslés) Már ezen felsorolt törvények is elég anyagot nyújtanak arra, hogy a többi törvényhozási teendők mellett, nem egy évi ülésszakot, hanem egész országgyűlési ciklust igénybe vegyenek, pedig ezekkel nincs kimerítve a közigazgatás rendezésére alkotandó törvények sorozata. (Úgy van.) A közigazgatás rendezésére vonatkozó e javaslatok tárgyalása fogja a legközelebb országgyűlés egyik legfontosabb teendőjét képezni. És habár a törvényhozás folyó teendő