Budapest - Köztársasági Ujság, 1918. október-december (42. évfolyam, 229-306. szám - 1. évfolyam, 1-37. szám)

1918-12-07 / 19. szám

1918 december 7., szombat. KÖZTÁRSASÁGI ÚJSÁG Veszteségi precedensek az okkupációban. Ausztria akkor is magyar vért pazarolt. — Óvatos csehek. — Osztrák tejkvéta. (A Köztársasági Újság tu­dósitójától.) Hogy mennyit vesztett Magyarország eb­ben a rettenetes h­áboruban, azt egyelőre még nem "tudjuk. Bizonyos, hogy aránytalanul nagy a mi vérveszteségünk és statisztikai adatok nél­kül is könnyen megállapt­hatjuk, hogy irtó­zottal kell gondolnunk az elmúlt öt eszten­dőre, amely annyi daliás magyar életet, annyi magyar vért emésztett föl. A vértengerbe bő égésén omlott a, kiuzep­­rázott, edd­g elnyomott magyarok p­ros vére és nem-e kell átkozódva visszaemlékeznünk arra az undorító jelenetre, amikor Wekerle az igaz­ság nyomasztó súlya alatt a letűnt Házban bejelentette, hogy a Piavenél és a Montellánál több hadosztály, főleg magyar ezredek har­coltak h­ősiesen, és hogy a­ magyarok összes vesztes­ége százezer ember. Egy kis statisztika került a kezünkbe, amely a boszniai okkupáció alatti magyar vesz­teségek néhány elfeledett számadatát tartal­mazza-Xelli érdektelen, ha ezeket a kis adatokat közreadjuk, hadd maradjon fenn, hirdetve: milyen kiszolgáltatott áldozata volt ez a sze­gény ország a bűnös és most félrerugott Habs­burg kir­áyi háznak és annak az Ausztriának, amelytől egy impozánsan szép moz­dulattal végre végleg elszakítottuk magunkat. A feltalált és rég elfeledett kis statisztika szerint Magyarország és Ausztria első együtt vívott háborújában az 1878—79-iki boszniai hadjáratban a magyar ezredeknek hetven százalékkal nagyobb veszteségük volt, mint az osztrák ezredeknek. Ebbe­n az akkori harci módszer szerint vívott háborúban magyar részről a 6, 19, 23, 26, 29, 32, 33, 37, 38, 44, 46, 48, 52, 53, 60, 61, 68, 69, 70, 72 és ezeknek az ezredeknek minden tar­taléka részt vett. "Ugyancsak ebben a háborúban véreztek a­ második vadászzászlóalj, a második huszár­ezred és a­ második ulánusezred. Ezzel szemben az osztrákok részéről csupán a 16-ik gyalogezred. A veszteségi kimutatás 7418 embert mutat ki. . Ebből az akkori arányok szerint igen nagy veszteségből elesett: 5006 ember, betegségben meghalt 2233 ember, amiből magyar volt 4188 katona,­ osztrák 3220. Százalékokban a magyar veszteség 56.64% míg az osztrák csupán 43.54%. •És amíg Magyarország ilyen óriási vesz­­­­eségekkel fejezte be az együttes háborút, addig az Ausztriával közösségben élt más nem­zetek nevetségesen kis veszteségeket szen­vedtek, így Tirolnak csupán összesen 8 ha­lottja, 17 sebesültje és 1 eltűntje volt. Szilézia vesztesége m­ég érdekesebb : 1 ha­lott és 3 sebesült. Csehország már ebben a háborúban is hű ■maradt tradícióihoz: összes vesztesége halot­­takkal, sebesültekkel és foglyokkal együtt 239 ember. N. M. PALOZSNAKY TAMÁS A N­AGYEREJŰ KANTOR Irta: AÁKOSI VIKÍ09. Díszes kiállítású 194 oldalas könyv, , ára IS kor. Postai szállítással 85 fillérrel több. Megrendelhető lapunk kiadóhivatalában, Budapest, IV. ker, Sarkantyúé.utca 3 szám -***r L­EGÚJABB. --------^ i 9 i «—■ --------— Forradalmi események Berlinben. Berlin, dec. 6. (Saját tudósítónk távirata.) Berlin ma ismét forradalmi események szín­helye volt, amelyek azonban a baloldaliak radikalizmusa ellen irányultak és a kormányra, kedvezően folyt­ak le. Mintegy húszezer katona jelent meg a birodalmi kancellári épület előtt egy Spiro nevű katona vezetése alatt. Spiro beszédet intézett a katonákhoz s kijelentette, hogy Németország szörnyű helyzetében ka­tasztrófának néz elébe, melyet csak minden erő egyesítése és minden egyes egyénnek az összes­ség java alá rendelésével lehet áthidalni. Köve­telte a nemzetgyűlésnek már december husza­dikára való egybehívását, a munkás- és katona­­tanács végrehajtó­ bizottságának felmentését és végül Ebert népbiztosnak a köztársaság elnökévé való kikiáltását. A dörgő tetszéssel fo­gadott szavak után Ebert megjelent az épület előtt és a következőket mondotta: Programmunkat nem kísérletekkel, hanem a birodalom törvényhozása útján akarjuk ke­resztülvinni. A nemzetgyűlést csak akkor lehet egybehívni, ha minden katona hazatért. Kérte a gyűlést, hogy legyenek türelemmel, m­íg dec. 16-án az összes német munkás és katonataná­csok ülése nem dönt a nemzetgyűlés össze­­­hívásának időpontja felől. Egy fiatal diák erre a szellemi munkások nevében kijelentette, hogy teljesen csatlakozik Ebert nyilatkozatához. Egy tengerész így szólt: A scatoliák nem akar­nak egyebet, mint nyugalmat, békét, kenyeret és munkát. Majd ismét Spiró kezdett beszélni. Most azt a világos kérdést intézem Ebert úrhoz: Őt most kikiáltottuk köztársaság elnökének. Eleget tesz-e ezen meghívásnak, igen vagy nem! Ebert nyugodt és emelt han­gon így válaszolt: A hozzám intézett felhívás­nak nem­ tudok és nem akarok eleget tenni, anélkül, hogy előbb ne beszéltem volna a kors­s lányon ülő barátaimmal. Ez rendkívül fontos ügy, amely fölött egyedül a népmegbízottak­­ tanácsa dönthet. A tömeg ezután teljes rend­ben föloszlott. A gyűlés vége fele egy oda érkez 'e­zett katona azt jelentette, hogy a végrehajtó­­bizottságot letartóztatták. Enre egy csapat a Friedrichstrassen keresztül a képviselőház felé vonult. Az oranienburgi kapunál gárda­csapatok állták útjukat. A gépfegyvereket rög­tön működésbe helyezték. Az esti órákban el­terjedt hírek szerint az összeütközésnek tizenkét halottja van. Liebknechtnek és a környezetébe tartozóknak különböző nyilatkozatai szerint bizonyosra vehető, hogy a Spartacus-csoport puccsot tervezett a kormány ellen. Berlin, dec. 0. A Wolff-ügynökség je­lenti : A Germánia-termekben tartott munkanélküliek gyűlésének résztvevői a gyűlés után tüntető felvonulást rendeztek Amikor a tüntetők a Chaussee- és Invali­­den­ úthoz közeledtek, a házakból gépfegy­verekkel tüzeltek reájuk, minek következté­ben 11 ember meghalt és számosan megsebe­sültek. A" lövöldözések egészen a Stettin­i pályaudvarig tartottak, ahol két halott és több sebesült maradt az utón. Eddig még nem tudják, kik kezdeményezték a véres zavar­gást. Parisban lesz az újabb konferencia. Genf, dec. 6. (Saját tudósítónk távirata.) Az antant minisztereinek legközelebbi kon­ferenciáját december 16-ára Párisba várják Azt hiszik, hogy addig az olasz-délszláv viszályt sikerül egy modus vivendihez juttatni. A spanyol járvány veszedelmesen terjed. Két hónap alatt 32 000 megbetegedés, 2300 haláleset. — fiz iskolák január 7-ig zárva maradnak. A fi járványbizottság mai i­lése, Ma végre a tiszti főorvos hivatalosan meg­állapította és a járványbizottságnak jelentést is tett róla, hogy a spanyol járvány veszedelme­sen terjed a fővárosban. Ennek a sajnálatos ténynek a felismeréséből azonban a tiszti fő­orvos nem vonta le azokat a konzekvenciákat, amelyek a megdöbbent lakosságot megnyug­tatnák abban az irányban, hogy hatósági intéz­kedésekkel mégis csak sikerülni fog gátat vetni a pusztító ragály továbbterjedésének. Javas­latai primitívek és mindössze arra szorítkoznak, hogy a főváros iskoláit január hó 7-ig tartsák zárva. Az eddig a fővárosban fennálló korlátozó intézkedéseknek az ország egész területére való kiterjesztését pedig a­­kormánytól kérik. Baross Ernő dr.-nak radikális javaslatát — 3—5 napig tartó általános zárlat elrendelését — a bizottság elvetette. . . A járványbizottság ma Folkusházy Lajos alpolgármester elnöklésével ült össze. Szendy Károly dr. jelentései után Szabó Sándor tiszti főorvos tett jelentést arról, hogy októberben 21.499, novemberben pedig 9440 spanyol betegedés történt a főváros területén. A halálozás száma októbe­rben: 1455, novemberben 810. A két h­ónap alatt 32.000 ember betegedett meg és 2300 ember halt meg spanyol járványban. A statisztikából látható, hogy októberben erős volt a járvány, azután lecsökkent, novem­ber végén pedig baj­ó­erőre kapott. Sajnálattal állapítja meg, hogy a járvány állandóan emel­kedik. Ennek okát a­­katonák és menekültek ide­­ös­önlét­ében, a munkáialan tömegek ácsorgá­­s­­ba­n látja el. 6 .­ bach: A hatóság intézkedései az iskolák és­ mozik bezárásán kivül nem valósultak meg, mert a­­ nagy tömegek hullámzása nem szűnik. A vil­lamosokon borzalmas a közlekedés. A" szemét" fuvarozás hiányos, mert nincs elég kocsis. Indítványozza, hogy az iskolák január 7-ig le­gyenek lezárva. A belügyminiszterhez feliratot kell intézni az irányban is, hogy a spanyol járvány elleni védekezést különösen a Budapestet körülvevő törvényhatóságokban és általában az egész ország területén egységesen szabályozzák-Boross E­nő dr. 3—5 napig tartó általános zárlatot javasol, a gyárak, műhelyek, hivatalok bezárásával, kivéve a legfontosabb közüzeme­ket. A­­ villamosközlekedésnek­ a perifériákra *,adó csökkentését szintén szükségesnek tartja erre az időre.­­ A tiszti főorvos statisztikájában a­­kotonai megbetegedések és halálozások, kiknek a száma szintén igen jelentős, szintén s­incsen benne. Az utazásnak hatósági engedélyhez való kötése iránt tesz javaslatot, esetleg a személyforgalom teljes eltörlésével.­­ •­­ / Ezután a bizottságnak majd minden tagja, fölszólalt. Feltűnést keltett Derlóczy Zsigmond dr. kórházigazgató fölszólalása, aki szerint minden hatósági intézkedés hiábavaló, a bajon csak az egyéni védekezés segít. Végül elfogadták a következő javaslatokat: az iskoláknak január 6-ig bezárólag való zárvatartását azzal, hogy a főváros azonnal sür­gős fölterjesztést intéz a kultuszkormányhoz, melyben hivatkozva arra, hogy múlt heti föl­­terjesztésére még csak válasz sem érkezett, követeli az egyetemek ellen tett intézkedések­nek az egész ország területére való kiterjesztését, továbbá az iránt, hogy a kormány a népet a legszélesebb körben világosítsa föl az egyéni védekezés fontosságáról. Székely Vladimir indítványát a serdü­letlen­­korúak mozibajárásának­ meg­gátlására vonat­kozólag elfogadták, másik indítványát, mely a mozik szellőztetési idejét aláírta­ leszállítani, a tiszti főorvos boncsis&jjfa után elvetnék

Next