Köztársasági Ujság, 1919. február (2. évfolyam, 31. szám)

1919-02-05 / 31. szám

Budapest, 1811* szerda, február I­­II. (XIIH.) évfolyam, 31 $zm. Előfizetési árak: Egész évre K 00.— Negyed tm K 15.— Fél évre K 30— Egy hőre K 8.50 Egyes szám ára 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP Filleles aaafkaaM* DR. JABINYI-FÖZESSÉRY ISTVŐ Szarkotztömeg Ga Kiaddhivalats Sulispest. IV., Sarkantyus-utcs 3. *1411*. tSLSFCmSZAWORt ianitt­i 8—37. (Minittc**­. 9­00. »jpomat: 73­3*. Ugocsa non coronas. Székesfehérvárott, a Czirákyak, Ester- Mayak a a­ Károlyiak ősi fészkében puccs­­szerűen, összeült a megye törvényhat­ósági bizottsága, s Károlyi József gróf indítvá­nyára. kijelentette, hogy teljes bizalmatlan*­r­oggal viseltetik ,az öss­zkormány iránt, megvetését fejezte ki az egész mai rendszer ellen e Bovetette, hogy a régi képviselőházat azonnal hívják­­egybe és újra mobilizálják a régi hadsereget, hogy ez védje m meg a szólásszabadságot a vörös terrorral szeiu- s rejje" V. Mi nem vagyunk hajlandók ezt a h­atá­­rozat­ok, sem komolyan venni, sem annak jelentőségét tulajdontani. Sőt egyá­talán nem tartjuk komolynak."Négy évszázad óta mosolyogva és gumival emlegetjük Ugocsát, az összes magyar vármegyék közt az? egyetlent, amely nem jelent meg I. Fer­dinánd király koronázásán, hanem a meg­hívó levélre azzal a lakonikus válasszal felelt: Ugocsa non coronat. Ugocsa nem vett részt az 1527-diki koronázáson, de fiáért J­erik­uánd­ból, mégis magyar király f­ia Habsb­erceg háza mégis négyszáz ,év törvényes uralkodója­ volt az országnak. Most Fejér v­ár­megye törvényhatósági bi­zottsága vállalkozott arra a szerepre, hogy egyetlen legyen, amely bizalmatlan a köz­társasággal szemben s mely a régi rend vissza­állítását követeli. Nevetséges dolog volna, ha ezt a határozatot súlyosabban mér­legeln­ők, mint elődeink Ugocsa vár­­megye válaszát mérlegelték. Főleg nem szabad ezt a határozatot úgy fölfogni, mintha ez valami nagy, bátor cselekedet volna. Mintha ez volna az a csóva, amelyre mindenki áhítozva várt, hogy lángra lobbantsa a mai rendszerrel elégedetlen s a mai rendszertől irtózó köz­hangulatot. Ilyen közhangulat nincs és semmi esetre sem fog ez a határozat vissz­hangra találni. A milliók és milliók, akik évszázadok óta várták a fölszabadu­­lást és emberi jogaik elismerését, akik a születésnek, a magas hivatalnak és a nagy tőrdének kedvezményes és kiváltságos elő­nyeit nem élvezték, ezek ezerszer annyian vannak s ezek éppen azért csinálták meg a forradalmat, hogy a régi rendszert meg­buktassák, a régi bálványokat ledöntsék. Ezek a milliók nem sokat törődnek azzal, hogy a­­Csolrákyak, a Károlyiak, az Ester­házyak s csatlósaik bizalmatlanok-e az uj rezsimmel szemben, hanem el vannak tö­kélve arra, hogy azokat a reformokat, me­lyeket a demokratikus haladás érdekében­­szükségesnek tartanak, végre is fogják hajtani. Nem volna, értelme, hogy akár a kor­mány, akár a nemzet, most egyszerre túl­ságos­­jelentőséget tulajdonítana annak, hogy egy magántársaság, egy érdekszövet­kezet, mely magát elavult törvény jogán megyegyülésnek nevezheti, mit határoz. E mögött a társaság mögött nincs a nemzet; ők maguk vannak, mert csak a maguk jogát védik s csak azt is akarják védeni. A forra­dalom éppen rajtuk akar végig gázolni, ezen az egész osztályon. S a féreg is vergő­dik, ha reá taposnak, mielőtt végé­vénye­­sen kiadni a páráját! Megírtuk annak idején, hogy: a­­szmbok Adorján községben vérfürdőt rendeztek. Szerb katonák erőszakot követtek el védtelen nők el­len, mire a felháborodott nép két vagy három szerb katonát megölt. Erre a szerbek körül­zárták a falut s felgyújtották. Hogy hány ma­gyar élet pusztult el ott, azt nem lehet tudni, csupán abból lehet köv­etk­e­ztetni némileg, hogy Szegedről kétszáz ín.koporsót rendeltek az adorjáni áldozatok temetésére. Az egé­ss világ, égyék legnagyobb bűntette, az emberiség zokogó .­.«egyene az, amit a szer­­bek itt elkövettek. S úgy látszik, a szerbek példája nagyszerű hatással lehetett, mert, íme, egy prágai lapjelentét­ szerint a csehek hasonló radikális «munkára« készülnek. Előre megír­juk, mivel ők is bejelentik s a kulturvin­ghoz fordulunk már most., ‘ hofey cSeWb. in,^ fojtsák még. akkor, amikor még nem EosS:­­ A «Venkov« cimü cs»l lap ezt írja-, hogy » magyar lapok izgatása, Komáromban csodá­latos módon megyáltóstatta a helyzetét. A magyar lapok Jib­or­­szerint a cseh-szlovák ka­tonasághoz ultimétum­ot intéztek, hogy négy* vennyolc óra alatt­ hagyja, el a várost. A város magyar lakossága­ azt­­várja, hogy a magyar katonaság a Jrdárnlő • léig’tével a mi katona* ragunkat már fogja­­ támadni és készülődik, h­gy rávesse magát', a c.- bekre. A városban fojtó a­ hangulot'. A lakogság az utcákon cso­­portosul és fenyegető magatartást tanúsít a cseh katonákkal szem­ben, fiziciák és ököllel fenyegetik őket. Sok estolen­t már le is tartóz­tattak. Ha egy cseh katonát agyonlőnének, vagy támadásra kerülne a sor, nem lehetne el­kerülni a régi-etlenetesebb vérfürdőt, amely persze a magyarok rovására fog végződni, mert a mi katonáinkat a folytonos izgatások felbőszítették és bajos lesz­ őket visszatartani. Ha ez­­­ekö­vetkezik, akkor a kiontott magyar vérért a magyar lapok izgatása és a cselrellenes agitáció lesz fe­lelős. Myitrányal tör­vén­yszéki elnököt neveztek ki a csehek az eddigi­ helyettes polgármester személyében. Úgy látszik, szomorú dolgok foly­hatnak ott is, legalább,­is arra vall az alábbi különös hír. MyVár­ról­ azt jelentik ugyanis, hogy Batthyány Vilmos gyióf -nyitrai püspök és a nyitrai káptalan tagjai, valamint Bertovits István úr. helyettes, polgármester Stefan cseh százados előtt letették a cseh­szlovák államra a fogadalmat. A mai pozsonyi iju­p pro n. csejj-tósok nagy cécóval készültek, 20.000 parasztot ren­deltek író jól a­ magyarokat rá akarták kény­szeríteni arra, hogy­ házaikét ,cseh-tót­ő zász­lókkal diszítsék fel, de a magyarok a felszólítást nem teljesítették. Hasonlókép nem lehetett ki­venni egyet­len pozsonymegyei-m magyar községet sem arra, hogy deputációt küldjön Brober cseh miniszter tiszteletére. . .A cwh-s­ót kormány- legyon alá e­gysien való tiltakozásuk jeléül ma reggel az összes magya­­vasutasok, a posta és távírda alkalmasoktak, a villm­osottsutak személyzete és­­a gyári szívír­­kásák sztrájkba­­léptek. A c­h­iói kormány széleskörű élte­rtv­éz­­kedéseket­ tett. A vasúti forgalmat erősen kor­látozták és cseh-tőt személyzettel­ látják­: el.­­ Ma délelőtt tíz órakor érkezett mag, Po­­­zsonyba Szobar Lőrinc őr. cseh miniszter nagy, kísérettel. A Plébán­ia-utra diadalkaput állítottak fel s itt volt a, tulajdonkérő­ni h,jr* - telve fogadás. Uirxal ftlfluck a ■«.* ,h - szlovák nej­­zet gyűlés üdvözletét tolmácsolta, beszé­det tartott Sittnek mi­niszte­re is. Egy órakor Vankét volt, este a­ nemzeti, tzinnázban div­­o­enána. Holnap Hz órakor­­ a volt 72. közös gyalogezred leteszi az esküt mint cseh-sl­ovák estid, a. viasya.’-. sr^bad^yliarA-Ml is­mert Hurbi­n zászlóra. ' ' ‘ A csehekkel különb­an megállapodás tor* f etTtyHbf gg­»* 1 .­­ a cseh és magyar foglyokat szám szerint kölcsönösen kicserélik. Elsősorban az Ipoly menti és göm­öri­­ származásu­ magyarokat cserénk ki, a tükpek ellené­ben kiad­ák a Hatvanban fogva tartott­­ 50 ecetet. A­ cseh fogságba került­ magyarok !­­személyi adatait Salgótarjánban írják össze, s ott lesz a fogolycsere.­­ A szerbek Szabadkán népszámlálást ren­­­­deznek és persze minden eszközt felhasznál­­­­nak arra, hogy olyan népszámipólási adatokat és eredményt tüntessenek­­fel,, amelyek­ a magyarság ottani viszonyait kedvezőttlen szín­­ben tüntetik fel. A népszámláló­ biztosok min­denkitől megkérdezik, hogy tud-e horvátul és ha a válasz igenlő vagy ha csak azt vála­szolja, hogy ért horvátul, akkor a mám nem magyarnak veszik fel és hasonlóképen csel­kednek, ha az illető csak valamit ért­­szerbül, bunyevácul vagy horvátul.­­ Ha valakinek horvát hangzású neve van, ha a legtisztább szinmagyar is, mégis nem magyarnak tüntetik feh­á­r A .Muraköz küldöttsége járt ma .Szratszy Dénes miniszterelnöknél. A küldöttség memo­randumot hozott, mely fölpanaszolja a Eötvös attrocitásokat és megállapítja, hogy ez a nép mindig . . y . Magyarországhoz tartozónak vallja magát. A küldöttség k­épkorm­ányzatot­ kért a Muraköz részére. A miniszterelnök I mun­aközkieskitt­­séghek azt válaszolta, hogy haladéktalanul közölni ’fogja kérelmüket fzandid fegyver­­szüneti bizottsággal és reméli,’ hogy a párisi határozatnak, amely, a­ Murakön,kiürítésére is vonatkozik, föltétenül érvényt fog­ szerezni. Ma délután,a szerbek teljesen el­árták Új­szegedet Szeged város­ától. Dividus törpsekam­­ssa­ i főszakabíró kinevezte Új­lápseged kózság elöljáróságát, hogy az új község megkezdhesse működését. A község új vezetőségének le kell tenni a Jugoszláviához való hűségesküt. A szerbek­­Új-Szeged­en megkezdték a pénz lebé­­lyegezését. Nyolc v­rofi rendőr Üp Szegeden maradt és azok teljesítik a biztonsági s­zzolgá­­latot. . . y . ./i 1i 1­o­r Vérontásra készilin ércsekek Komáromban? a szerbek borzalntos vérengzése Bolorjánban, - lépjenek közbe a ku­lfur­­népek ! - S nyitrai püspök hüségesküt tett a cselét államra. - Szerb népszámlálási módszer Szabadkán,­­ G­yuraköz Magyarországh­oz akar tartozni. - Újszeged szomorú napjai.

Next