Budapest, 2015. (38. évfolyam)
11. szám november - Kassai Ferenc: Energiamegtakarítás, rezsicsökkentési lehetőségek a fővárosban
BUDAPEST Energiamegtakarítás, rezsicsökkentési lehetőségek a fővárosban szöveg: Kassai Ferenc, fotó: Sebestyén László A fenntartható városfejlesztés alapvető feltétele az energiahatékonyság, a természeti erőforrások gazdaságos kihasználása, ehhez pedig elengedhetetlen az épületek energiahatékonyságának javítása. Magyarország energiafelhasználásának közel negyven százaléka az épületek energiaellátására fordítódik, melynek kétharmada a fűtés és a hűtés számlájára írható. Az Európai Unióban és így Magyarországon is egyre fontosabb a megtermelt energia minél hatékonyabb felhasználása. Hazánk gazdasági növekedését hátráltatja az alacsony energiahatékonyság, s ez az épületek energiatakarékos, fenntartható építése és felújítása révén javítható a legkisebb költséggel és a legnagyobb társadalmi és éghajlatvédelmi haszonnal. Erre figyelmeztet bennünket az elmúlt időszak tomboló hősége, az így jelentősen megnövekedett energia-csúcsfelhasználás. A hazai, mintegy négymillió lakást kitevő állomány legalább fele nem felel meg a korszerű funkcionális, műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek; a középületek esetében az arány sajnos még rosszabb, de igaz a megállapítás a családi házakra, társasházakra és panelépületekre is. Az európai energiahatékonysági előírások minden EU-országra érvényesek, ezért a magyarországi jogalkotás megfelelően szabályozta ezt a kérdést. Az épületeknek a 2016. január 1-jétől érvényes energetikai minőség szerinti besorolása, illetve az egyes kategóriák egymáshoz viszonyított részesedési arányai A hazai tapasztalatok szerint a lakosság még nem kellően motivált az energia ésszerű felhasználásában, nálunk mintegy kétszerese az indokoltnak. Fontos, hogy a polgárok gondolkodásmódja változzon, köztudott, hogy a fel nem használt energia a legjobb energia-megtakarítás, és a rezsicsökkentésnek is új dimenziója. És itt álljunk meg egy pillanatra. A globalizálódás hatására a nagy, iparosított technológiával épült lakótelepek ideje a II. világháború után jött el. Európa romokban hevert, elképesztő lakáshiány volt. Ugyanakkor a háború utáni természetes népességrobbanás is döntő tényezőnek bizonyult. A kezdeti kísérletek után a nagypaneles technika bizonyult a leghatékonyabbnak. Megkezdődött a hatalmas, nagy tömegeket befogadó lakótelepek építése. Magyarországon a legnagyobb lakótelepek Budapesten (Óbuda, Újpest-központ, Újpalota), valamint Pécsett és Miskolcon találhatók. Ezeknek a rendszereknek az alkalmazása 1962-ben kezdődött hazánkban, az utolsó ilyen házakat 1992-ben adták át. Legnagyobb számban az 1970-es években épültek. A lakótelepeket részben felszámolt nyomornegyedek, porig bombázott városrészek helyére, részben a laza településszövetben meglévő beépítetlen, ugyanakkor – a mai szemmel – rendkívül értékes területekre tervezték. Jellegzetességük, hogy önálló városrészt alkotnak, 4 vagy 10 emeletes házakból állnak. A telepeken alapellátó üzleteket, intézményeket is találunk. Általában zöldfelület is van, közös parkokkal, játszóterekkel. Ma Magyarországon mintegy 750 ezer paneles, illetve iparosított technológiával épült lakás található. Ez a szám a hazai lakásállomány mintegy 15 százaléka, 2,5 millió ember Az épületek 2016. január 1-jétől érvényes energetikai minőség szerinti besorolása: AA++ AA+ AA BB CC DD EE FF GG HH N JJ 10 2015 november