VI. ker. községi felső kereskedelmi iskola, Budapest, 1927

adta át. Műsoron szerepeltek cserkészmókák, énekek és játékok, továbbá a »Tüskedoktor«« és »Az éjjeli őrök« cserkész- és »A-t-b.« diákvígjátékok. A jövőben is, mint eddig, de fokozatosabban arra törekszünk, hogy minél teljesebb mértékben megfeleljünk kötelességünknek, hogy a cserkészeten át minél tökéletesebb polgárokat és önfeláldozóbb honfiakat neveljünk a szegény agyonsanyargatott Honnak. Köszönettel tartozunk mindannyian cserkészek azoknak, akik e szép feladatban segít­ségünkre vannak és lesznek. Segítsen minket minden cserkészszerető honfitársunk, hisz nemzetünk ifjú palántáit, a magyar jövendő biztosítóit, hivatott szép mozgalmunk fejlődésében irányítani, istápolni kell. Itt mondok köszönetet, úgy a tisztikar, mint cserkészgyerekeink nevében igazgató úrnak lángoló cserkész lelkesedéséért és a tanári tes­tületnek megértő cserkészszeretetéért. Ugyancsak köszönöm három kedves cserkészcsalád Woska Sándor, Török József és Wortta Ernő hozzá­tartozói munkásságát, akik hónapokon keresztül tervezték és hímezték új szászlóinkat s így lélekben ugyancsak részesei fáradságos munkánk szép eredményeinek. Tanulmányi kirándulások. Iskolánk növendékei az 1927/28. tanévben több nagyobb kirán­duláson vettek részt. E kirándulások irányának megállapításánál a tanári kar elsősorban olyanok mellett döntött, amelyeknél a kereskedelmi szakoktatás szempontjai érvényesülhettek a legjobban. De nem hiányoztak az inkább természeti kirándulások sem, amelyeknél a tájszépség, a szabad levegőn való tartózkodás örömei mellett a szakoktatás szempontjai a földrajzi tapasztalatok révén érvényesültek. Igyekeztünk továbbá kirándulásaink egymásutánjába bizonyos tervszerűséget is bevinni s tanítványainknak két-három évi ismétlődő turnusokban Csonkamagyarország — a régihez képest sajnos oly kevés tájképi — szépségeit és fontosabb iparvidékeit bemutatni. Kidolgozott programmunk sorrendjének megvalósítását a magyar középhegység pilisvörösvári és tatai, valamint a salgótarjáni és sajó­­völgyi szénmedencékre támaszkodó nehéz­ipar, üveggyártás, papíripar stb. megtekintésével kezdtük meg, beleillesztve természetesen e hegység szebb gyalogtúráit is. Idő-és helysorrendünk a következő volt: I. 1927 szept. 28—29-én kétnapos kirándulás Budapest-Szentendre-Dömöskapu (andesit kőbányaüzem megtekintése), Dömöstől hajóval vissza Budapestre. Résztvevő tanulók száma 70, négy kísérőtanár. II. Okt. 16—­18-án három napos tanulmányút Budapest-Ózd-Aggteleki cseppkőbarlang-Miskolc-Diós­­győr-Budapest. Résztvevő tanulók száma 69, öt kísérőtanár. III. Ápr. 11. egynapos kirándulás Budapest-Piszke, résztvevő tanulók száma 80, öt kísérőtanár. IV. Máj. 25-26-án kétnapos tanulmányút Budapest-Nagy­­bátony-Gallyatető-Parád-Salgótarján-Budapest. Résztvevő tanulók száma 52, négy kísérőtanár. A dobogókői kiránduláson kívül, amelynek sikerét az egész napi zuhogó eső, később sűrű köd erősen zavarta, a továbbiak minden tekin­tetben jól sikerültek. Ilyenkor bontakozik ki legjobban az a nagy fizikai

Next