II. kerületi Toldy Ferenc állami főreáliskola, Budapest, 1909
A reáliskolai latin nyelvi tanítás újjászervezése. Idestova egy negyedszázada annak, hogy a nagym. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a latin nyelvnek a reáliskolákban való rendkívüli tanításáról szóló szabályzatot kiadta s e nyelvnek ingyenes oktatásáról gondoskodik. Evvel a Minisztérium azokat a reáliskolai tanulókat kívánja támogatni, akik az 1883. évi középiskolai törvény értelmében a reáliskolai érettségi vizsgálaton felül a tudományegyetemre jogosító latin nnyelvi kiegészítő vizsgálatot akarnak tenni. v'.Vv A magyar törvényhozás volt az első, amely a reáliskolai tanulóknak az egyetemre való felvételét szabályozta. Már 1886-ban írhatta Trefort Ágoston, akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter, a Budapesti Szemlében (XLVII. köt. 132. 1.): „Nálunk legalább egy kérdés el van döntve, mely másutt még függőben van, tudniillik, hogy a reáliskolát végzett s ott érettségi vizsgálatot tett ifjak az egyetemnek minden fakultására mehetnek, ha utólagosan a latin nyelvből a vizsgálatot leteszik.“ A reáliskolai latin nyelvi tanfolyamok létesítésében is megelőzte Magyarország a külföldet, mert csak évek múltán történik ehhez hasonló intézkedés Ausztriában, Poroszországban és más német államokban. Hogy a latin nyelvnek a hazai reáliskolákban való tanítására mindeddig állandó szükség volt, az kitűnik a reáliskolai latin nyelvi tanfolyamokba évről-évre járó tanulók jelentékeny számából. Ennek megvilágítására szolgáljon az alábbi kimutatás, amelybe a rövidség kedvéért csak 3 reáliskolára vonatkozó adatokat vettem be. Ezek közül az első: fővárosi reáliskola, ahol gimnázium bőven van; a második, a pécsi, oly vidéki reáliskola, amely mellett még egy