Budapesti Hírlap, 1853. március (52-77. szám)
1853-03-02 / 53. szám
Pest, Szerda. Megjelenik e lap, hétfőt és a főbb ünnepek utáni napokat kivéve, mindennap. Előfizetési díj : Vidéken : fél évre: 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 20 kr. Helyben: félévre: 8 frt. évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásért 6 kr., többszörért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában, Lukács László könyvnyomdájában Országút Kunewalderházban, vagy a szerkesztőségnél ugyanott 2-ik emeletben, vidéken minden es. kir. postahivatalnál.— Az előfizetést tartalmazó levelek bérmentesitendők. HIVATALOS RÉSZ. Ő cs. kir. Apostoli Felsége gyors léptekkel előhaladó felgyógyulása már megengedi Felségének, hogy ismét a legfontosb kormányügyek elintézésének szentelje magát. De a még szükséges kímélet tekintetéből ő Felsége elhatározta, teljes felgyógyultéig, az ügyek rendes ellátása végett, kedves rokonát Vilmos Főherczeg ő és. Fenségét fölhatalmazni, a számára közelebbről kijelölt ügykörön belül Ő Felsége nevében kibocsátványok aláírására, melyek mint:Ő Felsége közvetlen határozatai tekintendők és teljesitendők. Távirati sürgönyök. A belügyminister Albert Főherczeg O csász. Fenségéhez tudám. 29-ik orvosi jelentés, ő cs. kir. Apostoli Felsége kórállapotának javulása folytonos haladásban van. — Bécs, febr. 28-án esti 7 órakor. 30-dik orvosi jelentés. Egy csendes és tartós álom bekövetkezte előtt, legkisebb izgalom sem állott be többé. A látási tehetségnek a szemlélt tárgy felére korlátoztatása, mint közvetlen következménye a történt agyrázkódásának, tetemesen alábbhagyott ugyan, azonban még egészen meg nem szűnt. Öcs. k. Apostoli Felsége kórállapotának javulása oly szabályszerűen halad, miszerint mától kezdve csak egy orvosi jelentés adatandik ki. Bécs, mart. 1-jén reggeli 7 órakor. Udv. tan. Seeburger, cs. k. házioros. Korm. tan. Wattmann lovag, cs. k. házi seborvos. Rendelet a cs. k. Főherczegségétől Magyarország hadi és polgári kormányzójától 1853-ki január 1-jétől 29,812 sz. a., melylyel a vallás- és közoktatási cs. k. ministeriumnak 1852 december 12-kén 12,893 sz. a. kelt kibocsátványa szerint a cs. k. Apostoli Felségének 1849 augustus 25-ki legfelsőbb határozványával szentesített alább következő törvény a gymnasiumi tanítóhivatalra jelöltek vizsgálata iránt, közzététetik. Ideiglenes törvény a gymnasiumi tanítóhivatalra jelöltek vizsgálata iránt. (Folytatás.) 7 §. c) Mennyiségtan , Természettan, Természetrajz. 1. Azon vizsgálandótól, ki a mennyiségtanból egész gymnasiumoni oktatásra jogosítványt akar nyerni, a összes elemi mennyiségtannak szám- és mértani részérőli biztos ismerete és átgyakorlása, fejtegető mértanbani gyakorlottság s a különbözeti számolásnak és az egészleti számolás elemeinek oly ismerete kívántatik, mely neki a számolásoknak jelesül a természettannál alkalmazását lehetővé tegye, s az elemi mennyiségtanra behatóbb értelmességet nyisson. 2. A mennyiségtannak algymnasiumban tanitásával jogosítványhoz, az elemi mennyiségtanra nézve kitűzött követelmények teljesítése elégséges. 3. Természettan tekintetében egész gymnasiumban oktatásrai képességhez kívántatik: a kísérlő természettannak s a vegytan főpontjainak biztos ismerete, belátással az abból teendő műtani alkalmazások gyakorabbjaira és érthetőbbjeire; továbbá a tudományosan bizonyító természettannak biztos ismerete, mennyiben ez az elemi mennyiségtannak segédeszközeire szoritkozhatik; végre jártasság a természettanhoz közel viszonyban álló csillagászatban és mathematikai földírásban,szinte az elemi mennyiségtan általi megalapításra szorítva. 4. A gymnasiumi oktatásra a mennyiségtanilag bizonyító természettannak, valamint a csillagtudománynak és mathematikai földirásnak ismeretét követelni nem kell. 5. Természetrajzból egész gymnasiumban adandó oktatásra megkivántatik: azon termények ismerete, melyeknek vagy az emberi életben valamely fontosabb hasznuk vétetik, vagy mielyek különösebb nevezetes tulajdonságuk által tűnnek ki, vagy végre melyek közönséges környezetünkben gyakori előkerülésük által ötlenek fel. Kell, hogy a jelölt az eléje adott ilynemű természeti testeket megismerni és meghatározni 53 Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. LAP. képes legyen. Továbbá kívántatik alapos ismerete azon régibb és újabb természetrajzi rendszereknek, melyek egy közönséges fajt találtak; ismerete a legfontosabb tényeknek a növények és állatok boncz- és élettanából, valamint azok geographiai elterjedésének s főleg az állati és emberi élelmérség összehasonlításából keletkező eredményeknek ; végre a földtanban uralgó főnézeteknek s a szemlélődéseknek, melyeken azok alapulnak, ismerete. (Folytatása következik.) Katonai rögtönbirósági ítélet. Ábrahám József, hamisan Uiszta, miszticzei Beregh m. sz. 38 éves, izrael., nőtelen, molnárszolga, volt honvéd, elhirált tolvaj, jan. 19-ről 20-ra forduló éjszakán a magánosan álló hathi korcsmában több föl nem adott czinkossal fejszével fegyverezve megjelent, félelemgerjesztő sürgetéssel kenyeret és pálinkát sajtolt ki, és miután társaival evett és ivott, fenyegetés közt ottani korcsmabérlőt, annak 16 éves fiát, s az ott éjszakázott závidfalvai bérlőt megmotozta , s aztán a kamrába menni kényszerűl, ezután 52 pftot, fehér ruhát, köntös darabokat és élelmiszereket rabolt s a rablott jószágot magával vive eltávozott, azóta Beregh megyében üzlet nélkül csavargott s f. é. febr. 11-én repedi lakosok által befogatott s f. hó 19-én este 6 órakor a kat. rögtönbiróságnak átadatott. Ennélfogva a megállapított tényállással megegyező hites tanúvallomások alapján rablás bűnében elmarasztaltatok, és a kassai cs. k. kat. ker. parancsnokság f. évi jan. 24-iki hirdetménye 3. §-a értelmében egyhangúlag kötél általi halálra ítéltetett s ez ítélet ma 12Vi órakor délután rajta végrehajtatott. Munkács, febr. 22. 1853. Cs. k. kat. rögtönbiróság. NEMHIVATALOS RÉSZ. Buda, mart. 2. Az ünnepélyek a nagyobb veszélynek 0 cs. kir. Apostoli Felségétől történt szerencsés elfordítása örvendetes alkalmánál fogva, már az egész országban tartatnak, és az azokróli részletes jelentések egyhangúlag bizonyítják, mily egyesült érzülettel dicsőittetik a Gondviselés keze, mely számunkra a lovagias Fejedelem drága életét megtartá. A már tudva levő küldöttségeken kívül, melyek Bécsbe siettek, hogy a legmagasb trón zsámolyánál tegyék le a hűség, hódolat és mélyen érzett részvét bizonyítványait — hasonló czéllal Nagy-Várad, Arad, Debreczen, Eger, Gyöngyös, Szolnokból, a jász- és kunkerületből, Esztergom, Érsekújvár, Győr, Ruszt, Szakolczából, a bányavárosokból, Mozson, Magyaróvárról stb. vannak e pillanatban küldöttségek részint már a császári székvárosban, részint útban ugyanoda. Úgyszintén további hódolati feliratok érkeztek és legfelsőbb helyre intéztettek névszerinti az egri érsek és egyházkerületi papságtól, a szolnokmegyei hatóság hivatali személyzetétől, "Weindorf községtől , a kisdedóvó intézeteket Magyarországban terjesztő pesti egylettől , az óbudai izraelita községtől , a pécsi megyei törvényszéktől , a veszprémi városközségtől , a debreczeni megyei és kerületi főtörvényszéktől, a nagyváradi latin szertartású székeskáptalan és az eperjesi főállamügyésztől, továbbá a sárosmegyei és kerületi bányatörvényszéktől, a székesfehérvári és esztergommegyei, az eperjesi kerületi főtörvényszéktől, —100 felirat Pest-Pilis megye községeitől, Szakolcza, Bazing városoktól Hidegkút, Lamacs , Losoncz , Besztercze , Marienthal, Stompfa, Zohor, Laab, és Hochstedtnő községektől (mind Pozsonm.) a veszprémi püspöktől, a nagyváradi romai kath. és görög kath. püspököktől, a dunai ev. ref. községek superintendensétől, a fehérmegyei 23 járásközségektől, a nagyváradi cs. kir. jogakadémia és cs. kir. gymnasium olvasó testületétől, a soproni kereskedői testülettől, Hevesmegye összes politikai és tör hondon, február 23. Jk Szégyen Angliára, hogy nem képes a nemzeti s vallásos elfogultságnak igáját valahára levetni nyakáról. Oly országban, melyben a haladás ösvénye fölött, mig egyik kezében a civilisatio szövétnekét lobogtatja szorgosan a védnemző, addig jobbjával a szabadság áldásait hintegeti, a botrány a sötét századok előítéleteinek nagy számban látni tanyáit. Angliának kegyes a végzete, s mégis népiségére felfuvalkodottan gőgös s elfogult, vallásában pedig, mely különben a lelkiismeret- s ítélet-szabadságnak vallása, zsarnokian türelmetlen az angol nép. — Mennyire bálványozza önnépiségét e nemzet, tudja mind az, ki körében lakik s politikai párhuzamok vonásához ért; arra pedig, hogy e nép még mindig a vallásos viták korát éli, elég közelebbről megtekintenünk ama két vallásos kérdést, mely épen most áll a közügyek színvonalán. — Az elsőnek az ismeretes Maynooth-féle státus-alapítvány a foglalatja, a második a zsidók jogképességére vonatkozik, amaz tegnap hozatott mr Spooner által, emez holnap fog jutni lord Russell által a parliament elé. — E két kérdés általános természete ismerve van, s tudatik, mily viszonyban állanak azok illető indítványozóikhoz.Lássuk mégis mindkettőt egyenként s közelebbről. A katholikus Izlandban nyolczszázezernyi font sterlinggel segíttetik évenként s tartatik fenn a közpénztárból a protestáns egyház, mig a katholikusoknak csak egy harminczezer fontnyi alapítványra fektetett papnöveldéjük van Maynoothban a státustól; s ez alapítványnak is viszszavétele az, mit évek óta, s pedig föltétlen s azonnali eltörlése az, mit ez évben is követel Spooner által az anglican egyházi story-párt. Különösen épületesek pedig az e czélra használt okoskodások. — Acquino tana szerint, úgymond Spooner, hitehagyott fejedelem elveszti uralkodói jogát alattvalói fölött; továbbá, Z-ik Gergely pápa föloldozást adott több ízben az alattvalói hűség esküje alól, s az „in coena Domini“ bulla értelmében Victoria királynő sem törvényes uralkodó, országának katholikus népsége fölött, végre Bellarmini-ként, eretneket szabad, vallásos meggyőződéséért, ha szükséges, halállal büntetni. Ezekből az anglicán egyháziak véleménye szerint világos,hogy ez országnak katholikus milliói, kiknek szemében Victoria eretnek uralkodó, nem lehetnek a trónnak s alkotmánynak hívei is,ezért öngyilkos a katholikus alapítványokat tevő status, főleg ha csak a katholikus papok nevelésére fordittatnak, kik egy idegen fejedelemnek, a római pápának vannak hűség esküjével lekötve. — Midőn ily okoskodások hozatnak fel a jelen században s az angol parliament elé, melynek mindegyik tagja tudja , legalább tudnia kell, hogy az angol anyaegyházi kanonokban is vadul kegyetlen, s k ik Gergely , Acquino, Bellarmini tanárnál szigorúbb s türelmetlenebb rendszabályokkal találkozunk, ha mindjárt azok, mint a hasonnemű katholikus egyházi törvények idővel erejöket veszték, csak csodálnunk lehet az anglican párt és szónokának arczátlanságát. Évenkint szőnyegre hozatik, s keserű vitát kelt a Maynooth-kérdés, mi csak úgy lehetséges, mert a vallásilag elfogult közvélemény, ellenparancsra nem érett meg. Tekintsük a második kérdést, mely jogképességet, a parlamentben ülést sürget a zsidók számára. Annak hírére, hogy lord Russell‘Szőnyegre hozandja a holnapi ülésben e tárgyat; a tory „National-club“ (nemzeti kör, lucus a non lucendo) izgató ellenfelhívást intézett az országhoz ; s míg a toryk harczkészen várják a holnapi ülést, a „Morning Herald“ már megkezdte az előőrsi csatát. Érdekesek, mert jellemzők, a zsidók jogképessége ellen felhozott okok is. „Mindenben szabad a zsidó országunkban, csak egy, mi fáj neki, hogy t. i. nem lehet parlamenti tag, nem pénzügyminister, s nincs örökösödési joga a britt koronához; szóval, hogy nem gyakorolhat hatalmat a keresztény nemzet fölött. De lehet-e, szabad-e hatalmat adni, vagy csak jogegyenlőségben is részesíteni azon osztályt, mely nem több mint kétszázad óta lakja ez országot, s igy utána áll, s alantabb hagyandó azoknál, kik e birodalom őslakosaitól erednek. S mi volna következménye a törvénynek, mely jogképességet adna, egy, a keresztény státusokra nézve príma facie ellenséges népfajnak ? Az, hogy az angol parlamentben, melynek keblében elég botrányt s bajt okoz a katholikus ír- dandár is, nem sokára egy zsidó ezred alakulna, mely egyesülvén a fenebbi dandárral, és segittetvén a külföldi zsidók pénze s igy befolyása által, sarkában rázná meg az országos alkotmányt, s kivetköztetné keresztény s protestáns jelleméből e nemzetet, melyet Istennek fia, drága szent vérén váltott meg!“ — S ez okok győzőleg hatnak az angol nemzetre, mely ha rokonszenvének melegével ápolta volna a zsidók jogképességi kérdését, ez régen törvénynyé vált volna, mint vált a szabadkereskedés elve, mely, mert azt akarta e nemzet, alapja jön a britt politikai s kereskedelmi rendszernek. Háromszor küldé fel az alsóház a lordok elé, a zsidók jogképességi törvényjavaslatát, s ez háromszor vettetett vissza, s ha most szőnyegre kerültének negyedik alkalmával keresztül vitetik, létesülését Aberdeen coalitionális kormányának fogja csak köszönhetni. Egy pártból alakult kormány, míg a kérdést e nemzet magáévá nem tette, azt keresztül nem vihetné. Ez az egy kérdés az , melyben a toryk „nemzeti köre“ csakugyan a nemzet többségének nevében szól, mert igaz, „hogy ha Rothschild nem volna, (kivel szövetségben lenni Russell lordnak érdekében áll) bizonyára Russellféle zsidó bili sem volna.“ Tegnap véve át Clarendon lord a külügyi tárczát lord John Russelltól, ki tárcza nélküli tagja s az alsóházban kormányszónoka maradand az Aberdeen kormánynak. Clarendon lord 53 éves, korábbi hivatalai: madridi követ, később a kereskedelmi szék elnöke (kereskedelmi ügy miniszere é s végre Izland helytartója. Politikai iránya az új külügyministernek liberál. Lord Cowley a párisi angol követ, tegnap üttetett fel a királynő által, a Bath-rend nagykeresztjének lovagéul. "Wight szigetének nyugoti részén, két várasi építtetése rendeltetett el. Hó, fagy s eső egymást váltják itt, múlt vasárnap a „Hyde-park“ kigyónevű folyóján nem kevesebb mint 40 ezer ember korcsolyázott. Ily látvány csakugyan egyedül Londonban szemlélhető. vényszéki hivatali személyzetétől, az egri megyei törvényszéktől és az ennek kerületéhez számított cs. kir. járási törvényszéki hatóságoktól, továbbá Eperjes, Sz.-György, Modor városoktól, a pozsoni járásbiztosság helységeitől, végre Sáros megyétől, és a kassai székeskáptalan és egyházkerületi papságtól. Levelezések: Bécs, febr. 28. Gróf Leiningen ma délben Triestből ide érkezett. Az ugyanakkor ide érkezett,„Journa de Constantinople“ ugyan azt állítgatja, mintha bizonyos kialkuvás történt volna Austria és a porta közt. Ez nem áll. A diván az austriai ultimátumot minden megszorítás nélkül fogadta el. Az ügyek hátramaradt részét a csász, meghatalmazott Konstantinápolyban Kletzl fogja rendbehozni. E szerencsés kimenet az olasz és magyar felforgatókra kétségkívül lehangolólag fog hatni, kik őrült képzelgéseikben nem bírják elhinni, hogy napjaik vége eljött. — A börze szombati páni félelme fényesen le van győzve, az állampapírok és részvények jobban állnak mint bármikor. Különben azon nap a magányosok tolongása , kik papírokat akarának vásárolni, oly nagy volt, hogy több váltószobákat be kelle zárni. A kétségeskedő árusok bizonyosan keserűen megbánták, a mit tettek. — Az elhirült Noszlopy kivégeztetése nem történt meg. Martius 2-án 1853 Berlin, febr. 24. # Az elhirült „csodalánynak“ az itteni kerületi törvényszék előtt folyó pere annál nagyobb érdekű, ha visszahozzuk emlékezetünkbe, hogy ezen személy — Brauner Mária a nevez épen akkor játszotta főszerepét, midőn egész Európában a „felvilágosodás“ oly nagyon pöffeszkedett s minden „korhadt elővételeteknek,“ ez volt a divatos szójárás, politikai és vallásos téren halálos döfést akartak adni. Én legalább már 1848ban őszszel, midőn a nevezett csodalány először feltűnt, annak az egyénin kívül, objektív históriai jelentőséget is tulajdonítottam: én benne az 1848 forradalomnak igen jeles karrikaturáját ismertem föl, s valóban megérdemelte a fáradságot, valóban nevezetes látvány volt, mi itt a nézőnek kínálkozott, ha — miután a nép s a nemzeti gyűlés